196305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savmegkötő hatású pezsgő-keverékpár és hisztamin H2-antagonista hatóanyagot tartalmazó pezsgőtabletta előállítására

1 196 305 2 A bejelentés pezsgő anyagpárokkal, az ezeket tar­talmazó hisztamin H2-antagonista pezsgő kompozíci­ókkal és ezek előállításával foglalkozik. Ezeket a kompozíciókat porokként vagy tablettákként szerel­jük ki, amelyek pezsgéssel oldódnak fel. A hisztamin, ez a fiziológiailag aktív, emlősökben endogén anyag hatását olyan módon fejti ki, hogy kölcsönhatásba lép bizonyos helyekkel, amelyeket re­ceptornak neveznek. A receptorok egyik típusa H,­­receptorként ismeretes [Ash és Schild, Brit. J. Phar­­mac. Chemother. 27, 427 (1966)]. A hisztaminnak ezek által a receptorok által közvetített hatását olyan gyógyszerekkel gátolják, amelyet általában „antihisz­­tamin”-oknak, vagy hisztamin H,-antagonistáknak neveznek; erre közönséges példa a mepiramin. A hisztamin receptorok egy második típusa H2-recep­­torként ismeretes (Black és munkatársai: Nature, 236, 385 (1972)]. Ezeket a receptorokat a mepiramin nem gátolja, viszont a burimamid gátolja. Azokat az anya­gokat, amelyek ezeket a hisztamin H2-receptorokat gátolják, hisztamin H2-antagonistáknak nevezik. Klasszikus hisztamin H2-antagonislaként a cimeti­­din, famotidin, ranitidin, nizatidin, etintidin, lupiti­­din, mifentidin, niperotidin, roxatidin, szufotidin, tu­­vatidin és zaltidin említhetők. Ezek a termékek a gasztroduodenális nyálkahár­tyák fekélyesedéseinek (nyombélfekély, jóindulatú gyomorfekély, időszakosan visszatérő fekély és műtét utáni gyomorfekély), az emésztési nyelőcsőbetegségek (oesophagitis), nyelöcsövi-, gyomor- vagy nyombélfe­­kélyesedésbői vagy bemaródásokból származó vérzé­seknek, és Zollinger-Ellison szindrómáknak a kezelé­sében használatosak, Azoknál a betegeknél, akiknek időszakosan vissza­térő nyombélfekély előzményei vannak, ezeket a gyógyszereket a visszatérés megelőzésére alkalmaz­zák. A szájon át történő beadásnál a hisztamin H2-anta­­gonistákat tabletta vagy vizes szpszpenzió formájá­ban lehet kiszerelni. így pl. az EP 0 138 540 számú Európa szabadalmi közzétételi irat cimctidin szájon át történő beadásá­hoz alkalmas kompozíciókat ismertet, amelyeket úgy szerelnek ki, mint kívánt esetben íz- és illatanyagok­kal kiegészített vizes kompozíciókat, hogy a vegyület keserű ízét enyhítsék; ezek a kompozíciók tartalmaz­hatnak valamilyen savkötő anyagot is, pl. alkálikus jellegű, gyógyászatilag elfogadható anyagokat, vagy más olyan anyagokat, mint pl. kalcium-karbonátot, amelyek a gyomorsavat képesek semlegesíteni. A hisztamin H2-antagonisták szájon át történő be­adásához korábban ismert gyógyászati kiszerelések­kel, közöttük az EP 0 138 540 számú Európa szaba­dalmi közzétételi iratban ismertetett kiszerelésekkel ellentétben a jelen találmány szerinti kompozíciókat nem ilyen módon adjuk be, hanem ezeket közvetlenül („ex tempore”) olyan vizes hordozóba töltjük (pl. ivóvízbe), amelyben ezek pezsegnek, a hisztamin-H2 antagonista vegyület gyors oldódásához vezetve. A jelen találmány egyik előnyös kiviteli módja szerint a jelen találmány szerinti gyógyászati kompozíció át­látszó oldatot képez, amelyet könnyen lehet ízesíteni és illatosítani, és ez különösen kellemes kiszerelést jelent. A jelen találmány szerinti kompozíciók a tárolás során észlelt különösen jó stabilitással és kiegészítő savlekötő képességgel jellemezhetők. Mivel ezeket tér­fogati követelmények nem korlátozzák, mint ahogy pl. ez különösen korlátozott a rágható vagy lenyelhe­tő tabletták esetében, a jelen találmány szerinti gyó­gyászati kompozíciók jelentős mennyiségű savlekötő anyagot tartalmazhatnak, mint pl. alumínium- vagy magnézium-hidroxidot vagy valamilyen alkálifém­­vagy alkáli földfém-karbonátot vagy bikarbonátot, előnyösen alkálifém-bikarbonátot. Megfigyeltük azonban, hogy amikor a klasszikus tablettakíszerelés­­sel hasonlítjuk össze, a jelen találmány szerinti pezsgő kompozíciók, amelyek valamely alkálifém-bikarbo­nátot tartalmaznak, nem módosítják a H2-antagenis­­ta biológiai hozzáférhetőségét, kiváltják viszont ab­szorpciójának meggyorsulását. így a jelen találmány szerinti pezsgő forma lehetővé teszi, hogy hatásos plazmaszintet érjünk el sokkal gyorsabban, mint a standard tablettaformánál a bio­lógiai hozzáférhetőség bármilyen, statisztikailag szig­nifikáns csökkenése nélkül. Abból a célból, hogy összehasonlítsuk a klasszikus tabletták és a jelen találmány szerint készített pezsgő tabletták relatív biológiai hozzáférhetőségét, 800 mg cimetidint tartalmazó adagokat alkalmazunk-, ame­lyet két külön sorozatban adunk be 12-12 embernek 4 egymást követő napon. Ezek közül az emberek között mindkét nembeliek vannak, átlagos életkoruk 25 év (± 1 év), testtömegük 62 kg (± 3 kg), és a kísérlet előtti vizsgálat alapján vérük nem mutat rendellenes­séget. 10 napos időközönként az emberek kezelést kap­nak klasszikus tablettákkal, illetve pezsgőtabletták­kal. A beadás mindkét esetben 19 órakor tötlénik az esti étkezés közepén, ez az étkezés zöldséglevesből, két keménytojásból majonézzel, fejcssalátából és gyü­mölcssalátából áll. A cimetidint a beteg plazmájából és vizeletéből mérjük nagyteljesítményű folyadékkromatográfiásai. A plazmában, bár a Cma, átlagértékek (amelyek mindkét tablettaforma első és negyedik beadása után megfigyelt plazmaszintcsúcsának jellemzői) közel áll­nak (ezek csak 3 % és 8 % közti értékben különböznek az 1. napon és 4. napon), az elemzések azt mutatják, hogy a cimetidin plazmasziní átlagértékek (mg/ml), amelyeket a dczscő tabletta első és negyedik beadása után mérünk és az alábbi táblázatban mutatunk be, lényegesen nagyobbak, mint amelyeket a standard tabletta abszorpciója után figyelünk meg. Idő (óra) Standard tabletta Pezsgő tabletta 1. nap 4. nap 1. nap 4. nap 0,25 0,053 0,135 0,1791 1,600 (0,026) (0,09!) (0,242) (0.382) 0,50 0,492 0,312 3,176 2,056 (0,146) (0,148) (0,376) (0.345) 0,75 1,532 0,937 3.088 2,459 (0,515) (0,332) (0,322) (0,224) 1,00 2,071 1,372 3 042 2,312 (0,362) (0,427) (0,248) (0,183) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents