196296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányok kálcium- és foszfortartalom arányának megváltoztatására
A találmány tárgya eljárás takarmányok kalcium- és foszfortartalom arányának megváltoztatására és a kalcium-foszfor aránynak az állattartás számára kedvező befolyásolására. A mezőgazdasági termelés során az állattartásnál a takarmányokkal biztosított, az állat igényeinek megfelelő kalcium-foszfor arány kialakítása érdekében takarmánykiegészítőként általában kalciumfoszfátokat alkalmaznak. A takarmánykiegészítőkkel az állati szervezet által igényelt helyes kalcium-foszfor arány a takarmány beltartalmi vizsgálati adatainak ismeretében biztosítható. A foszfor hiánya, illetve a nem megfelelő kalcium-foszfor arány az állat szervezetében súlyos károsodások okozója lehet. így pl. a csontrendszer és más szervek megbetegedését okozhatja, gátolja a növekedést, károsan befolyásolja a szaporodást, csökkenti a tejtermelő képesseget stb. A helyes és az állat igényeinek megfelelő kalciumfoszfor arány befolyásolása régi törekvés és ennek elérésére általában két módszer ismeretes: egyrészt megfelelő kalcium és foszfortartalmú tápanyagok előírás szerinti keverésével, másrészt -- amennyiben ez a keverés nem lehetséges — szervetlen foszforsóknak (kalciumfoszfátoknak) a takarmányba való bekeverésével biztosítják a helyes arányt. Az ismert és ún. takarmányfoszfátokkal szemben a követelmény az, hogy az állati szervezet fel tudja szívni és jól tudja hasznosítani az adalékot, másrészt az ne tartalmazzon az állati szervezetre káros anyagokat. A takarmányfoszfátok gyártásának kiinduló anyaga közvetlen vagy közvetve a nyersfoszfát. A nyersfoszfáíok összetételét ismerve felhasználásuk során alapvető követelmény a fluorvegyületek eltávolítása; ugyanis a fluor az állati szervezetben túladagolás esetén súlyos mérgezéseket okozhat, mert a protoplazmát és az enzimeket károsítja, így valójában sejt méreg. A fluor eltávolításának egyik ismert módja a termikus eljárás. A termikus eljárások során a nyersfoszfátot izzítják és 1000- 1700 °C között a nyersfoszfát íluortartalma hidrogénfluorid alakjában a füstgázokkal távozik. A másik ismert mód a fluor eltávolítására az ún. nedves eljárások során a technikai foszforsav vagy monokalcium-foszfát tartalmú zagyok fluortalanítása a cél. Ismeretes a 155.907 Ijsz. magyar szabadalmi leírás, mely nyersfoszfátok és kettős szuperfoszfátok 1000—1400 °C közötti reagáltatásával ad kitanítást la k a ríná ny foszfát cl őá 11 ításá ra. Ugyancsak ismert a 168.536 ljsz. magyar szabadalmi leírás, mely extrakciós szuperfoszforsav és apatitkoncentrátumelegyének 90- 130 °C-on való hevítését ismerteti fluormentesítésre. Egyéb ismert eljárások szerint a kettős szuperfoszl'átból 140- 300 °C-on kénsavval és vízgőzzel lávolítják el a nem kívánt fluort. Más eljárások szerint a feltárást 1400- 1700 °C között kell elvégezni különböző adalékanyagok felhasználásával. Ismeretes irodalomból az a megoldás, mely szerint nyersfoszfát és salétromsav elegyéből indulnak ki és alkáli-fluorszilikátok, majd a nehézfémfoszfátok leválasztása után precipitátot nyernek 4,5 pH-ig való semlegesítéssel. (J. Agr. Food Chem. 7 11. sz. 1959. 752. P)-Nedves eljárás! ismertet a Przem. Chem. 45 II. sz. 1967. 645. p közlemény. Ezen irodalmi hely szerint extrakciós foszforsavból kiindulva a fluort NaCl feleslegével csapják ki, majd mésztejjel állítják be a megfelelő Ca : P2Os arányt, A 149.447 ljsz magyar szabadalmi leírás szuperfoszfát extrahálását ismerteti káliumkiorid vizes oldatával. frodalmilag ismert egyéb eljárások szerint három szűrést kell elvégezni a kalciumfoszfát, a kalciuinfluorid, majd a dikalcium-foszfát elválasztására. Az ismert megoldások közül a termikus eljárások hátránya, hogy a magas hőmérséklet speciális szerkezeti anyagokat igényel a feldolgozáshoz szükséges berendezések vonatkozásában, másrészt a füstgázok fluortalanítása igen bonyolult és költséges művelet. Az extrakciós foszforsavat igénylő nedves eljárások hátránya, hogy csak vegyipari üzemekben és foszforsav birtokában hajthatók végre. Hasonlóan számtalan problémát vet fel foszforsav hiányában az ún. kettős szuperfoszfátból való kiindulás is. Ugyancsak komoly felszereltséggel rendelkező vegyipari üzemekben valósíthatók meg a salétromsav és kénsav használatát igénylő technológiák is, mert az agresszív szerek speciális szerkezeti anyagokat, tároló berendezéseket és tereket igényelnek A kénsavval és vízgőzzel való fluor-eltávolítás, mely 140 - 300 °C-on valósítható meg, a fluorgázok cs az agresszív kénsav alkalmazása miatt szintén különleges technológiai berendezéseket, felszereltséget igényel. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, melynek alapján a takarmányok foszfor-kiegészitése egyrészt a mezőgazdasági üzemekben rendelkezésre álló berendezésekben végrehajtható, másrész! a keletkező melléktermékek (végső hig szüredek) a környezet szennyezése nélkül egyéb célokra felhasználható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szuperfoszfátból és tripleszuperfoszfátból alkáli ionok és kalcium ionok vagy kovasav vizes oldatával a kalcium-dihidrogcnfoszfát kioldható a fluorid ionok döntő részének kalcium-fluorid és alkáli fiuorszilikát formában való egyidejű kicsapatásával. A találmány felismerése továbbá, hogy amennyiben a monokáliumfoszfátot 1 - 10tömeg%-os alkálifémsó oldattal lúgozzuk ki, akkor a fluorszennyeződés leválasztható egyetlen szűréssel. A fentiek szerint a találmány eljárás takarmányok kalcium-foszfortartalom arányának megválasztására, melynek meghatározója, hogy a takarmányt primer kalcium-foszfát tartalmú műtrágyák és 10 íömeg%-os alkálifémsó olyan vizes oldatával, mely 2-5 tömeg % kovasavat, vagy 2-5 tömeg% CaCl2-ol és/vagy I - 5 tömeg% Ca(OH)2-ot tartalmaz, I : 1,5- 10 arányú keverékei készítünk, a kapott keveréke! szekunder kalciumfoszfáttal egészítjük ki, majd feSzagvoSjuk és a fluortartalmat ily módon a káros érték alá csökkentjük, végül a nyert keveréket takarniánykiegészítőként a takarmányba keverjük. Az előnyös kivitel szerint a primer kalciumfoszfát tartalmú műtrágyát kilúgozzuk, 8 kilúgozás után 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
