196288. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új fenantrén származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
3 19fi 288 4 Teszi-oi tjtinizmus tjáthisi konccntrá-ió tartomány Teszt-vegyület példa sorszáma Rhs Be Str Ac Mf HP Cb Cl 1. 50-100 50- 100 1-5 1-5 5- 10 5- 10 10-50 10-50 3. 200 200 5-10 10-50 10-50 10-50 10-50 10-50 6. 200 200 10-50 10-50 10-50 10-50 10-50 10-50 8. 200 200 5-10 10-50 5- 10 50- 100 50- 100 50-100 10. 50- 100 200 1-5 1 - 5 10-50 10-50 10-50 50-100 Kaptan 200 200 50- 100 50- 100 50- 100 200 50- 100 200 Thiram 200 200 10-50 50- 100 50-100 50-100 200 200 Kaptán = N-triklór-metiltio-íetrahidro-ftálimid Thiram = bisz(dimctiltiokarbumid)diszulfid Az in vivo kísérleteink során a vegyüietek gabona lisztharmat elleni hatását a következő módszerrel vizsgáltuk. 2E In vivo búza-üsztharmatgomba vizsgálatainkat Conviron típusú filoboxokban, 20 °C-on, 90 % relatív páratartalom és 9000 lux fényerősség mellett végeztük. Gazdanövényként az államilag minősített ’MV-4' búzafajta elit szaporítási fokú maganyagát ^ alkalmaztuk. A búzanövények nevelését 6 napos periódusokban, 11 cm átmérőjű tápedényekben, homokpcríit I : 1 arányú keverékében végeztük. A tenyészedénycnkénti növényszám 160; a növénymagasság kezeléskor 5 — 6 cm volt. A fungicidek nagy diszperzitás 35 fokú vizes szuszpenziójából, vagy acetonos oldatából 8 ml-t juttattunk a növényekre, N2 gázzal üzemeltetett porlasztó készülékkel. Az inokulálást a fungicid kezelést követően 24 óra múlva végeztük. A kísérleti egységeket három ismétlésben, véletlen blokkelrendezés- ö ben helyeztük el a fitotronokban. A lisztharmatgomba fertözöttség mértékét az inokulálástól számított 8. napon határoztuk meg. A számszerű értékelést Hinfner és Papp által leírt módszer alapján végeztük, kísérleti egységenként 50 - 60 növény egyenkénti vizsgáin- 45 tavai. A kezeletlen kontrollok fertőzöttsege rendkívül nagymértékű volt; a fertőzés a legtöbb növényre kiterjedt és a növény-felületek általában 30 - 40 %-át érintette. 50 Az összehasonlító kereskedelemben kapható szerek (I - butit - karbamoil - benzimidazol - 2 - melil - karbamát) és 6 - (I - mctil - heplil - 2,4 - dinitro - feni!- krotonát) azonos kísérleti körülmények között gyakorlatilag nem értek el olyan gátló hatást, mint a '>® találmány szerinti vegyüietek legkiválóbb képviselői (7. és 8. sz. vegyület). Az eredményeket a vizsgált vegyüietek ED,0 és EP(,0 értékeivel fejeztük ki, amelyeket a hatáskoncentráció összefüggésekből matcmalikai-biomct- 60 riai módszerekkel számoltunk ki. Az ED50, illetve ED«, értékek a vizsgált vegyületeknek azon koncentrációi a permedében (p.p.m. egységben kifejezve), amelyek a kísérleti növények líszlhamiat fertőzöitsé Rí. gét a kezeletlen kontrol! fertőzöttségéhez viszonyítva 50, ill. 90 %-osan csökkenteni képesek. EDjo(ppm) EDw(ppm) 8. sz. vegyület 357 1336 7. sz. vegyület 346 1101 kereskedelmi szer* 410 1455 * benomylll - butil - karbamoil - benzimidazol - 2 -mctil - karbamát A bab-babrozsda gazda-parazita kapcsolatban ’Piato’ babfajtával végeztük a kísérleteket. Tenyészedenyenként 3 magot vetettünk homok-perlit-szuperkomposzt 1:1: 0,035 arányú keverékbe. 7 — 9 napos üvegházi előnevelés után fejlett kétlcveles állapotában végeztük a vegyszeres kezelést, majd az inokulációt. A spóraszuszpenziót 0,1 g/10 ml koncentrációban áll tottuk elő; tenyészedényenként 2,5 ml szuszpenziót alkalmazva. Az inokulációt követően 20 °C-on, 103 %-os páratartalmat biztosítottunk 48 órán kere;ztiil. A kórkép kialakulása a fertőzést követő 7 — 8. napon várható. A kísérleteket 3 ismétlésben végeztük vegyszermentes kontroll és a kereskedelemben kapható Dithane M-45 egyidejű alkalmazásával. Az eredmények azt igazolták, hogy míg a Dithane M -45 500 p.p.m. koncentrációjú permedében a babrozsda fertőzésének fellépését 70—80 %-ban, addig a ta álmány szerinti vegyüietek legjobbjai (7. és 8. sz. vegyület) 100 %-ban gátolták. A fenti kísérletekhez a 12. példa szerint előállított nedvesíthető porokból vize; hígítással készíteti, 500 p.p.m. koncentrációjú permdlevet alkalmazunk. Az (1) általános képletű 9,10-fenantréndion szárin izékokat rungicidkcnt alkalmazva porokká, nedvesé hetö porokká, olajos permetekké, aeroszolokká, tablettákká, emulziós koncentrátumokká, granulálni >kká vagy mikronizált szemcsés termékké dolgozzik fel. A találmány szerinti készítmények előállítása céljá-3
