196287. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 196 237 10 anyagok, így gabonadcrce és liszt, fakércgliszl, faliszt, dióhéj-liszt és cellulóz-porok; továbbá szintetikus polimer anyagok, így őrölt vagy porított műanyagok és műgyanták. A szilárd készítmények továbbá nedvesíthető porok, granulátumok és szemcsék lehetnek, amelyek a hatóanyagon és a szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesíthető-, cmulgeáló- és/vagy diszpergálószert) is tartalmaznak a készítmény folyadékokban való diszpergálódásának elősegítése végett. A felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos anyagok egyaránt lehelnek. A kationos felületaktív anyagok például kvaterner ammónium-vcgyülctek, így hosszú szénláncú alkil-ammónium-sók (például cetil - trimetil - ammonium - bromid) lehetnek. Az anionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: szappanok, zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, lignin-szulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, arilszulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói (például - naftalin - szulfonsav - sók, így butil - naftalin - szulfonsav - sók, di- és tri - izopropil - naftalin - szulfonsav - sók, szulfonált naftalin és naftalin-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, szulfonált naftalin és naftalinszármazékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, továbbá alkil - aril - bcnolszulfonsavak sói, .így dodecil - benzoiszulfonsav - sók), hosszú szénláncú kénsav-monoészterek vagy alkil-szulfátok (így lauril-szulfál) alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, kénsav zsíralkohol-glikoléterekből képezett monoésztercinek sói. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként az etilén-oxid fenolokkal és alkil-fcnolokkai (így izo-oktil-fenollal, oktil-fenollal és nonil-fenolla!) képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid ricinusolajjal képezett kondenzációs termékeit, a hosszú szénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekbői levezethető részleges észtereket (így szorbitán-monolaurátot), az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékeit, az etilén - oxid/propilén - oxid tömb-kopolimereket, a lauril - alkohol - poli(glikol - éter) - acetált és a lecitineket említjük meg. A folyékony kompozíciók a hatóanyag folyékony hordozóanyagokkal készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek adott esetben egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesítő-, emuigeáló- és/vagy diszpergálószert) is tartalmazhatnak. A folyékony hordozóanyagok például a következők lehetnek: víz; ásványolaj-frakciók, így kerozin, szolvens-nafta, petróleum, kőszénkátrány-olaj és aromás petróleum-frakciók; alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének, így paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, telrahidro-naftalin és alkil - naftalin - származékok; alkoholok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propilén-glikol; ketonok, így ciklohexanon és izoforon; továbbá erősen poláros szerves oldószerek, így dimetil-formamid, dimctil-szulfoxid, N- mclil-pirrolidon és szulfolán. A folyékony kompozíciók előnyösen a hatóanyag vizes diszperziói, emulziói vagy szuszpenziói lehetnek, amelyeket például permetezéssel, porlasztva permetezéssel vagy elárasztással vihetünk fel a kezelendő területre. A vizes kompozíciókat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő konccnlrátumokat vízzel keverjük össze. A koncentrátumok például emulgeálható koncentrátumok, pépek, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók és nedvesíthető porkészítmények lehetnek. A koncentrátumokka! szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át károsodás nélkül tárolhatók legyenek, és hosszabb tárolás után vízzel hígítva kellő ideig homogén, hagyományos permetczöberendezéssel könnyen felvihető készítményeket képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 10-95 tömeg%, előnyösen 10—60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Az emulziókat vagy az emulgeálható koncentrátumokat általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat egy vagy több felületaktív anyagot és adott esetben olajat is tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. Az olajos diszperziók előállítása során a hatóanyag, egy szénhidrogén-olaj és egy vagy több felületaktív anyag keverékét összeőröljiik. A vizes szuszpenziós koncentrátumokat általában úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyag, víz. és előnyösen legalább egy szuszpendálószer keverékét golyós malomban őröljük. Szuszpendálószerekként például hidrofil kolloidokat, így po!i(N . vinil - pirrolidon)-t, karboxi - metil - cellulóz - nátrium - sót és növényi gumikat (így akáciagumit, iragakanla-gumit stb.), hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így montmorillonitol, beidcllitet, nontronitot, hektoritot, szaponiíot, szaukonitot és bentonitot, továbbá egyéb cellulóz-származékokat és poli(vinila!kohol)-t használhatunk. A nedvesíthető porkészítményeket általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyaggal, egy vágytöbb szilárd hordozóanyaggal és adott esetben egy vagy több szuszpendáószcrrel keverjük össze, és a keveréket a kívánt szcmcscméretű porrá őröljük. A vizes szuszpenziók, diszperziók vagy emulziók előállítása során a nagy hatóanyagtartalmú kompozíciókat vízzel keverjük össze. A víz adott esetben felületaktív anyagokat és/vagy olajokat is tartalmazhat. Megjegyezzük, hogy az R' helyén hidrogénatomot tartalmazó (1) általános képletű vegyületek savas jellegűek, és szerves vagy szervetlen bázisokkal képezett sóik formájában is formálhatók. Ha a készítményekben ezeket a sókat kívánjuk alkalmazni, eljárhatunk úgy, hogy hatóanyagokként közvetlenül a megfelelő sókat, azaz R! helyén szervetlen vagy szerves kationt tartalmazó (!) általános képletű vegyületekeí használunk fel, azonban a sókat a formálás során is kialakíthatjuk az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekbő! és a megfelelő szervetlen vagy szerves bázisokból. A készítmények felvitelének módja elsősorban a felhasznált készítmény típusától és a rendelkezésre álló kezelő berendezésektől függően változik. A szilárd kompozíciókat például beporzással vagy a szilárd anyagok szétterítésének egyéb módszereivel vihetjük fel a kezelendő területre A folyékony kompozíciókat általában permetezéssel, pbriasztva permetezéssel, elárasztással, az öntözővízhez keverve, vagy a folyadékok szétterítésének egyéb szokásos módszereivel vihetjük lel. A készítmények felviteli aránya több tényezőtől, köztük a hatóanyag jellegétől, az irtandó gyomnövény típusától, a felhasznált készítmény típusától és a kezelés helyétől (levél- vagy gyökérkezelés) függően 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
