196272. lajstromszámú szabadalom • Összekötő szerelvény és eljárás villamosvezetékek közötti tokozott oldhatatlan elektromos kapcsolat megvalósítására
1 196 272 2 A találmány tárgya összekötőszerelvény és eljárás villamos vezetékek közötti tokozott oldhatatlan elektromos kapcsolat megvalósítására, amely összekötőszerelvény illetőleg az összekötőszerelvénnyel kialakított vezetékkapcsolatok elsősorban villamosszerelvények telepítésénél, műszerek bekötésénél, távközléstechnikában alkalmazható előnyösen. Az összekötőszerelvény összekötő hüvelye szigetelőanyagból van kiképezve. Az elektrotechnika gyakorlatilag teljes területén szükség van arra, hogy villamos vezetékek összekapcsolásakor a létrejött kötés ne csak megfelelő mechanikai szilárdsággal rendelkezzen, ami hoszszú élettartammal is bír, hanem megfelelően és adott esetben előírásszerűén kicsi legyen az összekötött pontok közötti átmeneti ellenállás is. Ezeket a feltételeket lehet alakzáró összekapcsolásokkal is biztosítani, ezek azonban sok esetben igen költségesek és szerelésük időigényes. Vannak ezen kívül alak- és erőzáró összekötések, például a csavarozás, vezetékek egymáshoz való préselése vagy csatlakozó elemekkel való összekapcsolásuk. Ezek kevésbé költséges megoldások, hátrányuk azonban az, hogy fém szerelvények alkalmazását teszik szükségessé és így a kielégítő minőségű korrózióállóság nem biztosítható. Vannak olyan berendezések is, ahol a fém szerelvények valamilyen elektromos feszültségen vannak, itt különleges előírásokat kell az érintésvédelmi szabályok miatt teljesíteni. Az elektrotechnika fejlődésének korábbi időszakában sok esetben alkalmazták a vezetékek összecsavarással történő összekötését. Ez az egyszerű eljárás, amit elsősorban a réz vezetéknél alkalmaztak, eredeti formájában természetesen nem elégíti ki a mai korszerű előírásokat és feltételeket, elsősorban azért nem, mert a vezetékek jelentős része manapság alumíniumból készül, aminek az összekötése nehézkesebb, mint a rézé. A DE 2320854 számú közzétételi irat villamos gyűjtózsinórok illetőleg gyutacsok sorba kapcsolására szolgáló megoldást ismertet, ahol a vezetékek megfelelő összesodrásával valósítják meg azok jó villamos érintkezését. Egy másik ismert megoldást a CH550 491 számú szabadalmi leírás ír le, amely egy olyan vezetéköszszekapcsolási eljárást ismertet, ahol a vezetékek összekötőszerelvényre vannak csavarozva. Rögzítőelemként ebben az esetben csavarrugó szolgál, ami a megfelelő korrózióállóság céljából cinkkel van bevonva, továbbá viaszbevonatot is alkalmaznak, ami kenőanyagként szolgál. Ez az egész szerelvény van azután egy szigetelóhüvelybe elhelyezve. Hasonló elven működik az úgynevezett kúpos csatlakozó szerelvény is, ami egy kúpos belsó menettel ellátott fémszerelvény, ami szintén csavarozással van a vezetékhez rögzítve. Ezekenek az ismertetett megoldásoknak közös hiányosságuk, hogy az összekapcsolásukhoz minden esetben szükség van valamilyen fém szerelvényre, ami az esetek zömében más fémből van, mint maga a vezeték. így ezek alkalmazásánál mind a korrózióvédelemhez, mind pedig a megfelelő érintésvédelemhez különleges feltételeket kell teljesíteni. Ha az összekötésnek korrózióállónak kell lennie, akkor sok esetben fennáll annak a veszélye, hogy az átmeneti ellenállás megnő és az előírt értéket túllépi. Hasonló megfontolásokból nem alkalmazhatók az ismert összekötószerelvények különböző anyagból, például rézből és alumíniumból készült vezetékek egymással való összekapcsolására sem. A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan összekötószerelvény kialakítását, amely korrózióálló összekapcsolást tesz lehetővé, két vagy több vezetéket tartalmazó kábeleknél egy szigetelő anyagából készült összekötő hüvely segítségével, mégpedig a vezeték anyagától függetlenül. A találmány feladatául tűzte ki egy teljesen szigetelt ősszekötőszerelvény kialakítását villamos vezetékek összekapcsolásásra úgy, hogy az átmeneti ellenállás kicsi maradjon, és az összekötőszerelvény és az azt megvalósító eljárás költségei alacsonyak legyenek. A találmány szerinti tokozott vezeték összekapcsolással az eddigi eljárásokkal szemben egy sokkal gazdaságosabb megoldás született. A találmány legalább két például 1,5 és 2,5 mm2 vagy 4 mm2 és 6 mm2 vezeték összekapcsolására alkalmas, és lehetőséget biztosít, hogy szemrevételezéssel meg lehessen állapítani az összekapcsolás jóságát. A találmány tehát összekötőszerelvény tokozott, oldhatatlan kapcsolat létrehozására villamos vezetékeknél, amely összekötőszerelvény úgy van kiképezve, hogy az összekötőszerelvény tartalmaz egy szigetelő anyagból kiképezett, három különböző keresztmetszetű részt tartalmazó összekötő hüvelyt, amely összekötő hüvely egyik része a befogórész, amely befogórész belsejében a vezetékek számától és keresztmetszetétől függő üregek vannak kiképezve, és amely kívülről legalább két zárófelülettel van ellátva, a második rész az érintkező rész, amely érintkező rész a maximális vezeíékszámnak megfelelő befelé nyúló nyomóbordákkal van ellátva, ahol a nyomóbordák belsó felülete által képezett képzeletbeli kör átmérője kisebb mint az összecsavart vezetékcsoport átmérője, a harmadik rész a lezáró rész, amelynek belső átmérője a szigetelt vezetékek átmérőjének megfelelően van kiképezve, továbbá az összekötő hüvely legalább részben érintkezésjavító anyagot magábanfoglaló hordozóanyaggal van megtöltve. A találmány szerinti összekötőszerelvény egyik előnyös kiviteli alakjánál a befogó rész két egymás mögött elhelyezett, különböző keresztmetszetű alsó részből és felső részből áll, ahol a felső rész négy vezeték, az alsó rész két vezeték befogására kiképezett üreget tartalmaz, és a felső rész két-két tartó ürege az alsó rész tartó üregei az alsó részben ovális tartóüregként vannak kiképezve. A találmány egy további kiviteli alakja úgy van kiképezve, hogy az érintkező rész az összekötő hüvely falából kiinduló sugárirányban befelé irányuló és csúcsosan kiképezett nyomóbordákkal van ellátva, ahol a nyomóbordák egy képzeletbeli kör kerülete mentén vannak elhelyezve, és ennek belső átmérője kisebb, mint a megcsavart vezetékcsoport átmérője, továbbá az érintkezésjavító anyag például nem-fémes részecskékből áll, és hordozóanyagként ragasztóanyagot tartalmaz, amely a külsó levegőtől egy könnyen áttörhető leválasztó réteggel van elválasztva, ahol a hordozóanyag zsír, például vazelin, és három réteg van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
