196233. lajstromszámú szabadalom • Kétkomponensű, hidegen kötő ragasztó ill. hézagtömő készítmény

1 1.96233 2 adott határértékek között változtatható, mege­gyezve azt, hogy ragasztási célokra 2:1, míg hézag­­tömítésnél 1:1 tömeg arányú keverék alkalmazása célszerű. A találmány szerinti kétkomponensű, hidegen kötő készítményt úgy állítjuk elő, hogy a bitumen­hez lágyuláspontja feletti hőmérsékleten — célsze­rűen 160—180 °C között — keverés közben ter­­moplasztikus SBS kopolimert fokozatosan hozzá­adjuk, a homogenizált keverékhez élénk keverés közben a folyékony olajsavat majd a még meleg keverékhez a töltőanyagot adjuk hozzá, a keveré­ket 30—4Ö°C-ra hagyjuk lehűlni, adott esetben az alifás karbonsavai adagoljuk hozzá, a kapott A komponenst külön tároljuk a felhasználásig. Külön lépésben egy száradó növényi olajból és kénből 5 — 15 t% összes kéntartalmú faktiszt fő­zünk ehhez lehűtés után a cink- vagy magnézium­­oxidot illetve a?alkáliföldfém-oxidokat homogeni­­zálásig hozzákeverjük, végül a töltőanyagok be­adagolása után a kapott B komponenst homogeni­záljuk. A komponensek keverési sorrendjének betartása célszerű, a készítmény stabilitása jobb, ha a megadott keverési sorrendet alkalmazzuk. Alternatív módon az A komponens készítésekor a bitumenhez 160— 170°C-on a kemény vagy fél­kemény faktiszt hozzáadjuk, majd az olajsavat külön lépésben pedig a cink- yagy magnézium-oxi­­dot vagy alkáliföldfém-oxidokat illetve a klórme­­szét a töltőanyagokkal és a gumiliszttel homogeni­záljuk. A kétkomponensű készítmény felhasználásának lényeges feltétele az A és B komponensek teljes és tökéletes összekeverése, amelyhez általában 5—10 perc keverés elegendő. A folyékony habarcsszínű massza fazékideje (pot-life) a hőmérséklettől füg­gően 2—2,5 óra, de a fazékidő meghosszabbítható vagy alifás karbonsav hozzáadásával az A kompo­nenshez annak tömegére számítva legfeljebb 5%­­ban lényegesen lerövidíthető, lényegében 10 perc és 24 óra között szabályozható. A fazékidő alatt a habarcsszerű massza nem sűrűsödik, magától jól szétterül, majd bizonyos idő eltelte után a kötés hirtelen megindul és 10—15 perc alatt a massza kikeményedik, tartósan plasztikus állapota azon­ban megmarad. A kétkomponensű készítmény összetétele új, hasonló bitumenes ragasztó vagy hézagzáró készít­mény nincs forgalomban és nem is vált ismeretes­sé. A kötés hidegen, környezeti hőmérsékleten, célszerűen 20 °C körüli hőmérsékleten végbemegy és feltételezhetően három részfolyamatból tevődik össze. Az alkalmazott fémoxid és a szabad zsírsav közötti elszappanosításnál az ún. rögzítókötés jön létre, ennek időtartama szabályozható. Alifás kar­bonsav hozzáadásával az idő lerövidíthető, faktisz hozzáadásával a kötés inhibitálhatú és ideje meg­­hosszabodik. Az ún. rögzítőkötéssel párhuzamo­san részben vagy teljesen térhálós kötés is kialakul, a faktisz, a fémoxid, a telítetlen zsírsav és esetleg a műkaucsuk telítetlen kötései között. A megkötött massza levegővel és fénnyel érintkező rétegeiben a félig telített növényi olaj és a telítetlen zsírsav el nem szappanosodon maradéka viszonylag hosszú idő alatt oxigén felvételével megkeményedik és a felvitt massza „átszárad”. Ezt a ragacsosság meg­szűnéséből és a lágyuláspont lassú emelkedéséből lehet megállapítani. ' A találmány szerinti készítmény előnye, hogy a felhasználásnál a rétegvastagság változtathatóan kialakítható, a kötés gyors megindulásával nem kel! számolni, a massza „terül”. A kötés szabályoz­­hatósága miatt az egymáshoz ragasztandó anyagok helyzete — a fektetés után is kiigazítható — emellett a,ragasztandó anyagot sem hőhatás, sem kémiai hatás nem károsítja. Alkalmazás után a massza tartósan plasztikus marad, a mozgásokat felveszi epéikül», hctgy repedések keletkeznének. A massza szára? alapra jól feltapad, ezt követően a réteg nedvességállóvá válik, nem vesz fel vizet és víz alatt is megköt. A gyakorlati felhasználásnál egyszerű eszközökkel a ragasztási, hézagtömítési vagy egyéb munka tűzveszély, balesetveszély, egészségi ártalom nélkül elvégezhető, különleges szakképzettséget sem igényel és energiatakarékos megoldást jelent. A találmány szerinti készítmé­nyek többek között betonjárdák, térburkolatok, tetőszigetelő-elemek hézagainak kitöltésére, par­kettaragasztásra, vízszigetelő lemezek ragasztásá­ra használhatók. Alkalmazásuk rendkívül gazda­ságos, mivel a készítmény aktívanyag tartalma könnyen hozzáférhető komponensekből összeál­lítható, az A és B komponens arányának változta­tásával a készítmény jellege is változtatható a vázolt előnyök fennmaradása mellett. A további részleteket a kiviteli példákban mu­tatjuk be. 1. példa Hézagkiöntésre alkalmas kompozíciót állítunk elő az alábbi komponensekből: A komponens: 38 tömeg% B—90 jelű bitumen (lágyuláspontja: 46°C, penetrációja: 71 — 100) 2 tömeg% sztirol-butadién kopolimer (Europ­­rene 161 A), átlagmóltömege 280 000 20 tömeg% olajsav (elain) 40 tömeg% 1 mm alatti szemnagyságú folyami homok B komponens: 9 tömeg% napraforgóolaj l tömeg% kén 10 tömeg% cink-oxid (horganyfehér) 80 tömeg% l mm alatti szemnagyságú folyami homok. A B komponensben növényi olaj helyett részben vagy egészben felhasználható folyékony kőszén­kátrány vagy folyékony benzinpirolízis kátrány. Az A komponens előállításához a bitument fűthető keverő készülékben felmelegítjük 180 °C- ra, és élénk keverés mellett 45—60 perc időtarta­mig a kopolimert beoldjuk. A homogén keverék­hez ezután hozzáadjuk az olajsavat, néhány percig élénk keverésben tartjuk, majd a még meleg keve­rékhez további keverés közben lassan hozzáada­goljuk a finom homokot. A keverést vízzel való hűtés mellett addig folytatjuk, amíg a keverés hőmérséklete 35—40°C-ra csökken. Ekkor az olajfestéksűrűségű fekete folyékony terméket ki­szereljük- A B komponens előállításánál először a száradó növényi olajból kénnel faktiszt készítünk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 bO 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents