196213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefalosporinszármazékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 196213 2 számú német szövetségi köztársaságbeli szaba­dalmi leírás ismerteti. A (IV) általános képletű vegyületek újak. gyűrűs csoport nem kritikus jellegű, és alkalmazá­sát olyan tényezők alapján döntjük el, mint előállí­tásának könnyű volta és az ehhez szükséges kiin­duló anyagok hozzáférhetősége. E gyűrű előnyö­sen 2-piridil-csoport, és különösen 2-benztiazolil­­csoport; lehet azonban pírimidinil-, triazolil- vagy tiazolilcsoport is. Az R{ védőcsoport trialkil-szilii-, és különösen trimetil-szilil-csoport lehet. A (IV) általános képletű vegyületeket úgy állít­juk elő, hogy egy (VI) általános képletű vegyületet I I — ahol I Hét jC— jelentése a I-------------­fentiekben meghatározott — egy (VII) általános kcpletú vcgyülettcl, amelyben Rj jelentése a fenti­ekben meghatározott, reagáltatimk. Ezt az eljárást előnyösen egy tri (tövid szénláncú alkil)- vagy triaril-foszfin vagy -foszfit és valami­lyen tercier szerves amin — így trietil-amin vagy N-metil-morfolin — jelenlétében hajtjuk végre, és az utóbbit a (VI) általános képletű vegyülettcl egyenértékű mennyiségben alkalmazzuk a közöm­bös reakciókörülmények biztosítása végett. Cél­szerű c reakcióhoz hidroxilcsoportot nem tartal­mazó, közömbös oldószerek használata: c célra például diklór-metán, kloroform, acetonitril vagy dimetilformamid alkalmazható. E reakció — 50°C és +50°C közötti hőmérsékleten játszódik le. előnyösen — 20 °C és +25 °C közötti hőmérséklet­tartományban dolgozunk. Gyakran fennáll az az eset — különösen ha hidrolízissel szemben érzékeny védőcsoportot, például trialkil-szilil-csopórtot — alkalmazunk, hogy a (IV) általános képletű, aktivált mandula­­savszármazék elkülönítése felesleges. Ezt a szár­mazékot előnyösen helyben (in situ) reagáltatjuk a megfelelő, (III) általános képletű 7-amino-cefem­­származékkal. Az acilezó reakció teljes lejátszó­dása után a kívánt (I) képletű termékek ismert módszerek alkalmazásával elkülöníthetők. Amint már fentebb említettük, az (I) általános képletű vegyületek közismert antibiotikumok vagy azok védócsoportot tartalmazó alakjai. A 3-he­­lycn, szulfoalkil-tetrazolil-tiometil-csoportot tar­talmazó származékot nem írták le. Különösen indokolt ezeknek az antibiotikumoknak az alkal­mazása baktériumellenes szerekként: ezt mutatják az in vitro sorozathígítási vizsgálatok, amelyek során a találmány szerinti vegyületek például 0,01—50 [ig/ml koncentrációtartományban, és in vivo egereken végzett vizsgálatok során, például 0,1 — 100 mg/testsúly-kg adagokban antibakteriális hatást fejtenek ki számos baktériumtörzzsel szem­ben, így például a Staphylococcus aureus, Strepto­coccus pyogenes, Streptococcus faecalis, E. Coli, Proteus vulgaris, Proteus mirabilis, Proteus mor­­ganii, Shigella dysenteriae, Shigella sonnei, Shi­gella flexneri, Alcaligenes faecalis, Klebsiella ae­­rogencs, Klebsiella pneunomiae, Serratia marces­­ccns, Salmonella Hcidelbergi, Salmonella typhi­­murium, Salmonella entcritidis és Neisseria go­­norrheae kórokozókra. Ezek az antibiotikumok tehát baktériumellenes szerekként alkalmazhatók. E célra a napi adag az alkalmazott vegyülettól és az adagolás módjától, valamint a kezelés jellegétől függ. Kielégítő ered­ményeket érhetünk el körülbelül 1—6 g napi adag alkalmazásával, amelyet célszerűen naponta 2—4 alkalommal, 0,25—3 g mennyiségű adagokra osztva vagy késleltetett felszabadulást biztosító (retard) formában adagolunk. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákban részletesen ismertetjük. A hőmérsék­let-értékeket Celsius-fokokban adjuk meg. I. példa 7-[D-(2-Hidroxi-2-fenif)-acetamido]-3-[(l-metil­­lH-tetrazol-5-il)-tio-metil]-3-cefem-4-karbonsav­­nátriumsó (cefamandol-nátriumsó) előállítása 8,4 g D-(—)-mandulasav 100 ml száraz diklór­­metánnal készült oldatához 12 g N.O-bisz (trirne­­til-szilil)-acetamidot adunk, s utána 30 percig szo­bahőmérsékleten keverjük. Az O-(trimetil-szilil)­­D-(—)-mandulasav így kapott oldatát —15 °C-ra hűljük, s hozzáadunk 17,4 g trifenil-foszfint, 22 g bisz-(benztiazol-2-il)-diszulfidot és 5 g N-metil­­morfolint, majd egy órán át —15 °C és —10 °C közötti hőmérsékleten keverjük. Közben 14,8 g 7-amino-3-[(l-mctil-lH-tetrazol-5-il)-tio-metil)-3- ccfem-4-karbonsav 100 ml száraz diklór-metánnal készült szuszpenziójához 10,2 g N,0-bisz (trimetil­­szilil)-acetamidot adunk, és az clegyet szobahő­mérsékleten addig keverjük, amíg tiszta oldatot nem kapunk. Ezt az oldatot — 15®C-ra hűtjük, és hozzáadjuk a fentebb leírt módon készített aktív észter oldatához. A keverést 2 órán át —10 °C hőmérsékleten, majd éjszakán át 0°C hőmérsékle­ten folytatjuk. Ezután az clegyet forgóbepárló készüléken erősen betöményítjük, és az olajszérű maradékot 200 ml 40 °C-ra fclmelegített izopropa­­nolban oldjuk. Ehhez az oldathoz 50 ml 1 mólos izopropanolos mctil-hcxánsav-nátriumsó-oldatot adunk, és az clegyet 20°C-ra hűtjük, amikoris a végtermék kiválása megkezdődik. Az clegyet egy óra múlva 0°C-ra hűtjük, és két órán át keverjük a hozam növelése végett. A csapadékot kiszűrjük, izopropanolial mossuk, és _40 °C hőmérsékleten vákuumban megszárítjuk. így 19,4 g (89%) ho­zammal kapjuk a cím szerinti terméket fehér, kristályos por alakjában. A vékonyrétegjkroma­­togram alapján — amelyet az Egyesült Államok XX. Gyógyszerkönyve szerint készítünk — a cím szerinti termék azonos az Egyesült Államokban elfogadott standard készítménnyel (USP-stan­­darddal). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents