196210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4,9-tetrahidro-pirano [3,4-b] indol-1-ecetsav származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 196 210 2 (I) vagy (XIV) általános képletű vegyületet legalább egy ekvivalens mennyiségű hidroxid-, karbonát- vagy hidrogén-karbonát-vegyületet tartalmazó vízben oldjuk és előnyös, ha ezt a reakciót vízzel elkeverhető inert oldószer jelenlétében, így például metanol, etanol vagy dioxán jelenlétében végezzük. így például nátrium-hidroxid, nátriumkarbonát vagy nátrium-hidrogén-karbonát alkalmazásakor, a megfelelő nátriumsót nyerjük. A reakció lejátszódása után a kapott sót úgy nyerhetjük ki, ha az oldatot bepároljuk, vagy kisebb polaritása vízzel elegyedő oldószert, így például butanolt, vagy rövidszénláncú alkanont, például etil-metil-ketont adunk az oldathoz. A (I) általános képletű vegyületek amin-sóinak előállításánál a vegyületet alkalmas, alacsony polaritású oldószerben, így például valamely következő oldószerben oldjuk: etanol, aceton, etil-acetát, dietil-éter vagy benzol. Ezután legalább egy ekvivalensnyi aminvegyületet adunk az oldathoz, és ha a kívánt só nem csapadék formájában válik ki, azt: szilárd formában úgy nyerhetjük, hogy ha alacsonyabb polaritású, vízzel elegyedő oldószert, így például benzolt vagy petróleumot adunk az oldathoz, vagy pedig azoídatot bepároljuk. Amennyiben az aminvegyület viszonylag illékony, annak fölöslegét bepárlással könnyen eltávolíthatjuk- Előnyös, ha a kevésbé illékony aminokat közel ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. A kvaterner ammónium-sók előállításánál úgy járunk el, hogy a (I) vagy (X3V) általános képletű vegyületet ekvivalens mennyiségű kvaterner ammónium-hidroxid vizes oldtával keverjük el, majd a kapott oldatot bepároljuk. A találmány oltalmi körébe tartoznak a (I) és (XIV) általános képletű vegyüíeteket diasztereomerjei is, amelyekben a 4-es helyzetben lévő szubsztituens cisz- vagy transz-helyzetű az 1-es helyzetben lévő ecetsav-lánchoz viszonyítva. A találmány oltalmi körébe tartozik a (I) és (XIV) általános képletű vegyületek optikai izomerjeinek előállítási eljárása is. Ilyen vegyüíeteket lényegében tiszta formában, ismert rezolválási eljárások vagy sztérikusan szabályozott előállítási eljárások alkalmazásával nyerünk. így például az 1-etil-l, 3, 4, 9-tetrahidro-4-(fenil-metil)-pirano [3,4-b] indol-l-ecetsavat optikai izomerjeivé rezerválhatjuk, ha a megfelelő [(lS)-endo]-l, 7, 7-trimetil-biciklo [2.2.1] heptán-2-il-észtert elválasztjuk, majd bázikusan hidrolizáljuk. Gyulladásgátló hatás Az (I) általános képletű pirano-indol-ecetsavszármazékok gyulladásgátló hatását ismert farmakológiái tesztek alapján határoztuk meg, így például az ún. „Preventív adjuváns ödéma”-módszerrel. A vizsgálatoknál kísérleti állatként patkányokat alkalmaztunk. Kísérleti állatok fajtája: 180—200 gr-os hím Spagua Dawley patkányok. A vizsgálatoknál az állatok vizet igen, de a vizsgálat megkezdése előtt 18 órával élelmet nem kaptak. Gyógyszerkészítmény és adagolás módja: Freund-féle adjuváns előállításához 5 mg elpusztított és szárított Mycobacterium butyricum-ot (Difco) 1 ml ásványi olajban szuszpendálunk. A vizsgálandó hatóanyagot 0,5%-os vizes Tween 80 oldatban oldjuk vagy szuszpendáljuk. A hatóanyagokat gyomormosás útján, 25 mg/kg p.o dózisban 0,5 ml/100 g testsúly térfogatban adagoljuk a 10 állatból álló csoportnak. Mérési mód: A módszer lényegében azonos Wax és munkatársai módszerével (J. Pharmaceol. Exp. Ther., 192, (1975), 166—171). A kísérleti állatok bal hátsó mancsába intrademálisan 0,1 ml Freund-féle ajuvánst injekcióztunk. Avizsgálandó hatóanyagot közvetlenül az adjuváns adagolása előtt, majd 24,'48 órával utána adagoltuk (0,1 és 2 nap), majd mértük a mancsok térfogatát az adjuváns-injekció előtt, majd 24 órával az utolsó hatóanyagadag beadása után (3 nap) pletizmométer segítéségvel (Quxco Electronics Ims). A O. napon és a 3., napon mért térfogatok közötti különbség adja az ödéma-térfogatot. Pozitív kontrollként 25 mg/kg p.o dózisban etodolacpt alkalmaztunk. Eredmények kiértékelése: A közepes ödéma térfogatot (ml ±SEM) minden csoport esetében százalékban kifejezve a következő egyenlet alapján számoljuk: % védelem = c ahol c jelentése a vakpróbánál kapott ödéma-térfogat (0,5% Tween 80 desztillált vízben) és t jelentése a hatóanyag esetében mért ödéma-térfogat. Analgetikus hatás A vizsgálatokat a következő ismert teszt alapján végeztük: „Drug Effect on Phenylbenzoquinon-induced Writhing in Mice”, és célja, hogy megállapítsuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok milyen mértékben képesek kémiai irritáló szerekkel kiváltott fájdalmat gátolni patkányok esetében. * Kísérleti állatok fajtája* Him Swiss albino egerek (15-20 g) Az állatokat a vizsgálat megkezdése előtt 18 órával éheztettük, de vizet szabadon kaptak. Hatóanyagkészítmény és adagolás: A vizsgáladnó hatóanyagokat oldhatóságuktól függően 0,5%-os vizes Twcen 80 oldatban oldottuk vagy szuszpendáltuk és gyomormosás útján 5 ml/kg mennyiségben adagoltuk a kísérleti állatoknak, ez a térfogat megfelelt 25 mg/kg po. dózisnak. Mérési módszer: Siegmund és munkatársai: Proc. Soc. Exp. Bioi. Med., 95, (1957). 5 állatból álló csoportnak hatóanyagot tartalmazó vagy csak hodrozóanyagot tartalmazó készítményt adagolunk, majd 60 perc elteltével mindegyiknek 0,3 ml/20 g mennyiségben ip. 0,02%-os 2-fenil-l,4-be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
