196184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cimetidin-A módosulat előállítására

2 196184 3 A találmány tárgya új eljárás cimetidin (kémiai nevén: N-ciano-N’-metil-N”-[ 2-/(5- -metil-imidazol-4-il)-metiltio/-etil )-guanidin) .A" módosulatának előállítására cimetidin-H (vagy más néven: cimetidin-M-1 ) módosulat­ból. Ismert, hogy a cimetidin kiváló hiszta­­min Hí-receptor-blokkoló és mint ilyen igen hatásos fekélyellenes-gyógyszer hatóanyaga [J. Int. - Med. Rés. 3, 86 (1975)]. Ismert az is, hogy a cimetidin polimorfét mutat, azaz több, morfológiailag markánsan eltérő módosulata van. Legkorábban az .A' módosulat jellemzőit tisztázták az irodalomban (lásd például a 1 543 238 sz. brit szabadalmi leírást), azonban 1979-ben pedig 4 módosula­tot (Gazz. Chim. Ita. 109, 535), 1985-ben pe­dig 7 morfológiailag jól elkülöníthető (kris­tályvizes, illetve kristályvíz-nélküli) módosu­latot [J. Pharm. Biomed. Anal. 3, 303 (1985)] foglaltak össze. A humán terápiában a cimetidinnek a fent említett 1 543 238 sz. brit szabadalmi leírásban pontosított .A" módosulata került bevezetésre és a mai korszerű gyógyszer­­könyvek előírásában is ez szerepel. Ugyan­akkor azonban az elmúlt időszakban a fej­lesztő munkák során a cimetidin-molekula különböző kémiai szintézisekkel történő előál­lítására is sor került. Ezek a módszerek a műszaki fejlődést szolgálták, a szintézist le­egyszerűsítették, azonban gyakran az .A' módosulattól eltérő morfológiájú cimetidint eredményeztek. így például a magyar kuta­tók által kidolgozott, vizes metilaminos záró­­lépéssel végződő cimetidin szintézis (lásd 2 103 206 sz. brit szabadalmi leírás) során a kristályosítás körülményeitől függően cimeti­­din-Z (lásd 2 108 117 sz. brit szabadalmi leí­rás) vagy cimetidin H-monohidrát (lásd a 2 101 991 sz. brit szabadalmi leírást) kelet­kezik. Szilárd halmazállapotú cimetidin­­_gyógyszer formák előállítása esetén követ­kezésképpen szükség van ezen módosulatok további átalakítására. A már többször említett 1 543 238 sz. brit szabadalmi leírás szerint vízmentes szerves oldószeres, ezen belül előnyösen izo­­propil-alkoholos vagy acetonitriles átkristá­­lyositás vezet cimetidin-A módosulathoz. Ci­metidin-H (illetve másnéven: cimetidin-M-1) módosulatból is készítették izopropilalkoholos átkristályositással cimetidin-A-t (lásd 185 636 sz. magyar szabadalmi leírás 3/a. és b. pél­dája). Közismert azonban, hogy a fenti szer­ves oldószeres átkristályosítás több hátrányt mutat. Ezek közül kiemelendő az, hogy ez a módszer mindig jelentős mennyiségű termék­­veszteséghez vezet, továbbá az, hogy az ol­dószerek ára az utóbbi évtizedben ugrássze­rűen megnőtt. A technológiai nehézségek kö­zött nem hagyható figyelmen kívül ezen ol­dószerek mérgező- és tűz-, illetve robbanás­veszélyes tulajdonsága sem. A találmány célja tehát olyan eljárás ki­dolgozása, mely szerves oldószer teljes elha­gyáséval teszi lehetővé cimetidin .A’ módo­sulatának előállításét. Eljárásunk kidolgozásának megalapozá­sához először beható termoanalitikai vizsgála­tiknak vetettük alá a 2 101 991 sz. brit sza­badalmi leírás szerint előállított cimetidin-H- monohidrát-módosulatot és azt találtuk, hogy az anyag normál felfűtési sebesség alkalma­zása esetén 70 °-80 °C körüli hómérséklet­­-tartományban megömlik és a kristályvíz el­távolítása után egy reprodukálhatatlan ösz­­szetételű módosulat-keverék keletkezik. Kísérleteink során azonban meglepő mó­ron azt tapasztaltuk, hogy ha a hóközlést a minta körüli térben megfelelő hőmérsékletű áramló gázzal végezzük, kitűnő lehetőség kí­­rálkozik a cimetidin-H ( M — 1 ) módosulatának ipari méretben végrehajtható kedvező átala- 1 itására. Ez a felismerés azért váratlan, mert a cimetidin-monohidrátok dehidratálásának megvalósításáról az irodalom nem ad semmifé- 1? kitanitást. A J.Pharm.Biomed.Anal. 3, 303 (1985) alatt megjelent dolgozat is csak annyit lözöl, hogy a .H’, vagy más jelölés szerint ,M-1" módosulat fény hatására vagy szoba­hőmérsékleten való több hónapos tárolást kö­vetően olyan változást szenvedhet, melynek eredményeképpen az infravörös spektrumban megjelenik néhány, az .A" módosulat jellemző távjai közül. Ugyanakkor jól ismert, hogy a ( imetidin .A" módosulatát mindeddig vízmen­tes szerves oldószerben végrehajtott kristá­lyosítással (lásd az idézett 1 543 238 sz. brit szabadalmi leírást), vagy kevés vizet tartal­mazó szerves oldószeres kristályosítással (lásd az idézett 2 101 991 sz, brit szabadalmi leírást) tudták először előállítani. Találmányunk alapja tehát az a felisme­rés, hogy a cimetidin H (vagy más néven ci­­metidin-M-1) módosulatból a cimetidin-A igen egyszerűen kivitelezhető dehidratációval elő­állítható. A találmány eljárás cimetidin .A" módo­sulatának előállítására cimetidin-H (vagy másnéven: cimetidin-M-1) módosulatból, amely abban áll, hogy a kiindulási anyagként hasz­nált cimetidin-H (vagy más néven cimetidin­­- M-l) módosulatot 40-110 °C-ra előnyösen 60-100 °C-ra előmelegített, áramló gázzal lét­rehozott hőközléssel, előnyösen a kristályos állapot folyamatos fenntartása mellett dehid­­ratáljuk. A találmány szerinti eljárásban a dehid­­ratálásra gázként levegőt., inert gázt, nitro­gént használunk. A gáz áramoltatását túlnyo­mással vagy vákuummal biztosítjuk. Célszerű programozott felfütést alkalmazni és a dehid­­ratálás hatásfokát mechanikai módszerekkel 'keveréssel, átmozgatással) vagy fluidizációs technikával javíthatjuk. A kiindulási anyagként használt cimeti­­din-H-t a fent említett 2 101 991 sz. brit 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents