196175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbaciklinek és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

2 196175 3 A találmány az új (1) általános képletű karbaciklinszármazékok, valamint ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmé­nyek előállítási eljárására vonatkozik. A 4 420 632 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírásban bizonyos 9-al­­kil-karbaciklin-származékokat ismertetnek, melyek antitrorobotikus, antiszekretikus és hörgótágltó tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá a trombociták aggregációját is gátol­ják. Azt találtuk, hogy ha a fent említett karbaciklinek 3-helyzetben levő metiléncso­­portja helyén egy oxigénatom van, úgy hosz­­szabb ideig ható, nagyobb szelektivitással rendelkező és hatásosabb biológiailag aktív származékokat kapunk. A találmány szerinti vegyületek tágítják a hörgőket, alkalmasak a trombociták aggregációjának gátlására, értá­gító hatásuk folytán csökkentik a vérnyo­mást és a gyomorsav szekréciójának gátlásé­ra is alkalmasak. Az (I) általános képletben n értéke 1 vagy 3; Rs jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy etinilcsoport; A -CH2-CH2-, W jelentése -pH- képletű csoport, melyben OH a hidroxilcsoport 0C- vagy ű-konfigurá­­cióban állhat; D 1-4 szénatomos egyenes szénláncú alki­léncsoport; E jelentése -C=C- képletű csoport; R4 1-4 szénatomos alkilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületek (5E)- vagy (5Z)-izomerek formájában egy­aránt előfordulhatnak. Az étercsoportok közül a szakemberek előtt jól ismert csoportok jönnek tekintetbe. Előnyösek a könnyen lehasitható étercsopor­tok, mint a tetrahidropiranil- vagy a tetra­­hidrofuranil-csoport továbbá az oC-etoxi-etil-, a trimetil-szilil-, a dimetil-terc-butil-szilil- és a tri-p-benzil-szilil-csoport. Az R4 helyettesítő alkilcsoportként vala­mely 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot képvisel. A következő csoportok lehetnek: metil-, etil-, propil-, butil-, izobutil-, terc-butil­­-csoport. A D alkiléncsoport egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkiléncsoport le­het. Például a következők lehetnek: metilén­­csoport, etiléncsoport, 1,2-propiléncsoport, metil-etilén-csoport, trimetiléncsoport, tetra­­metiléncsoport, 1-metil-trimetilén-csoport. A találmány szerinti vegyületekben E jelentése -C=C-képletű csoport. Az R9 helyettesítő 1-4 szénatomos alkil­csoportként az R4 helyettesítőnél már megne­vezett bármelyik alkilcsoportot jelentheti. A találmány szerinti eljárással az új (I) általános képletű karbaciklineket úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű ve­gyületet, ahol R4, R9, A, W, D és E jelentése az előbbiekben már megadott, a jelenlévő szabad hidroxilcsoport(ok) adott esetben tör­ténő megvédése után egy (III) általános kép­letű halogén-alkánsav-származékkal - ebben a képletben n értéke 1 vagy 3, Hal klór­vagy brómatomot és Rs 1-4 szénatomos alkil­csoportot vagy egy alkálifématomot jelent - valamilyen bázis jelenlétében éterezünk; majd a védett hidroxilcsoporto(kat)t felszabadít­juk. A (II) általános képletű vegyületeknek (III) általános képletű halogén-alkánsav­­-szérmazékokkal végzett reagáltatását 0 °C­­-100 °C - előnyösen 10 °C-80 °C - közötti hőmérsékleten és valamilyen aprotikus oldó­szerben, mint dimetil-8zulfoxidban, dimetil­­-foi mamidban, tetrahidrofuránban vagy ilyen oldószerek elegyében valósítjuk meg. Bázis­ként az ilyen éterezési reakciókhoz a szak­emberek előtt ismert bázisok jönnek tekin­tetbe, ilyenek például a nátrium-hidrid, a kál um-terc-butilát, a butil-lítium stb. A szabad hidroxilcsoportok funkcionális átalakítását a szakemberek előtt jól ismert módszerekkel végezzük. Az éterjellegű védő­cső port bevezetése céljából a vegyületet pél­dául dihidropiránnal reagáltatjuk, a reakciót metilén-dikloridban vagy kloroformban vé­gezzük és valamilyen savas kondenzálószert, így például p-toluolszulfonsavat használunk. A dihidropiránt az elméletileg szükséges mennyiséghez képest feleslegben alkalmaz­zuk, a négyszeres-tízszeres felesleg haszná­lata előnyös. A reakció rendes körülmények között 0 °C - -30 °C közötti hőmérsékleten 15-30 perc alatt végbemegy. A funkcionálisan módosított hidroxilcso­­pcrt(ok) felszabadítását - ami az (I) általános képletű vegyületekhez vezet - ismert módon végezzük. így például az éterjellegű védő- Cíoportok lehasítását vizes oldatban, valami­lyen szerves savval, mint ecetsavval, propi­­onsavval, stb. vagy pedig ugyancsak vizes oldatban egy szervetlen savval, mint sósav­val végezzük. Az oldhatóság növelése érde­kében a reakcióelegyhez célszerűen még egy vízzel elegyedő inert szerves oldószert is adunk; az ilyen célra alkalmas szerves oldó­szer például egy alkohol, így metanol vagy etanol, továbbá valamilyen éter, így dimetoxi­­-etán, dioxán vagy tetrahidrofurán lehet. A tetrahidrofurán alkalmazása előnyös. Az éter- 1 ásítást előnyösen 20 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. A szililéter-védócsoportok lehasítását például tetrabutil-ammónium-fluoriddal vé­gezzük. Oldószerként például a tetrahidrofu­rán, a dietil-éter, a dioxán, a metilén-diklo­­•id, stb. alkalmas. A hasítást előnyösen 0 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. Amennyiben a kiindulási vegyület a prosztán-részben hidroxilcsoporto( kat)t tar­talmaz, úgy ez(ek) is reakcióba lép(nek). Ha 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents