196158. lajstromszámú szabadalom • NPK-, NP- vagy N műtrágyakészítmény szilikát tartalmú adalékkal

1 2 A találmány tárgya olyan granulált műtrágyaké­szítmény, amelyből a növények jó hatásfokkal veszik fel a tápanyagokat. A növények legfontosabb tápanyaga a nitrogén, a foszfor és a kálium. A növények azonban ezeket a tápelemeket csak bizonyos formában és bizonyos fel­tételek mellett tudják felvenni. A növények a nitrogént nitrát- és ammónium­­-ionok alakjában tudják felvenni. Ezek, főleg az NO3- -ionok a termőföldre juttatott műtrágyakeverékből egyrészt a gyökérzet felé mozognak (diffúzió révén), másrészt a csapadék hatására a gyökérzettől eltávo­lodva lefelé mozognak (N veszteség). A lemosódás mértéke függ elsősorban a talaj kötöttségétől és víz-átjárhatóságától. Minél kötöttebb a talaj, annál lassúbb benne a le­felé irányuló vertikális mozgás. Az ammónium-ionok adszorbeálódnak a talaj kolloidjain, így ezek lemosódása nem számottevő. A N03-ionok egy része levegőtlen, redukciós körül­mények között gáznemű dinitrogénoxiddá vagy nitrogénné (N2 ) alakul (denitrifikáció): *4H *4H *2H ^.N2*h2° 2 HNO3 - 2HNOj H2N020-{ ~Hi° *n2o*ii2o A dinitrifikáció mértéke növekszik a talaj ned­vességtartalmának növekedésével, illetve az oxigén­hiány növekedésével, de függ attól is, hogy mennyi nitrogén van jelen ionalakban és hogy mennyi a je­len levő könnyen bontható szerves anyag. A denitri­­fikációs veszteség, még jól szellőző talajokon is el­érheti a 15 tömeg%-ot, tömör összeiszapolódott, nagy nedvességtartalmú talajokon a 30—40 tö­­meg%-ot is meghaladja a kijuttatott műtrágyakeverék mennyiségére számítva. Kötött talajokon általában nagyobb, mint lúgos talajokon (Dr. Loch Jakab 1982). Lúgos talajokon viszont az ammóniumsókbói ammónia válik szabaddá és az eltávozó ammónia-gáz is N-veszteséget jelent. Kedvezőtlen még az ammó­­niumionok irreverzibilis megkötődése az agyagás­ványokon. A nitrogén veszteség a talaj kötöttségétől, a ki­­mosódás mértékétől, a denitrifikáció ütemétől, de a trágyázás mértékétől is függ. Homokon elérheti az 50 kg/ha-t, kötött talajon 25—30 kg/ha-t. A fentieket összegezve megállapítható, hogy a nit­rogénveszteség igen jelentős, az össz kiadagolt nitro­géntartalmú műtrágyák hatóanyagának 40—50 tö­meg Æ-ât is elérheti. A nitrogén anyagon való irrever­zibilis megkötődésének, és lemosódásának megaka­dályozására nem ismeretesek eddig alkalmas mód­szerek. Azt tapasztaltam, hogy a nitrogén tápanyag de­­nitrifikációja és lemosódása megakadályozható megfelelő ásványi anyagokkal, ha azokat a műtrágya­keverék tartalmazza. Ismertek a korábbi irodalomból is olyan műtrágya-Ï:everékek, amelyek ásványi anyagokat tartalmaztak, gy például a 2.920.854. sz. NSZK-beli nyilvánosság­­rahozatali iratban tápanyagsókat és agyagot együtt tartalmazó granulált műtrágyákat mutatnak be. A nitrogénforrás mellett glaukonit nevű agyagásványt, illetve pirrofilitet vagy vermikulitot is tartalmazó ammónium-nitrát alapú műtrágyát ismertetnek a 648.554. és a 672.188. sz. szovjet szabadalmi leírá­sok. A korábbi műtrágyakeverékekhez főleg azért al­kalmaztak szilikáttartalmú komponenst, hogy a mű­trágya szemcsék gördúlékenységét biztosítsák, tehát főleg púderozó szernek javasolták. A találmány viszont azon a felismerésen alapul, hogy a klinoptilolit <5s a mordenit ásványi anyag, ha a műtrágya keverékben van, elősegíti a nitrogén­tápanyag jű hatásfokú hasznosulását, azaz a nitro­gén-veszteség csökkenését. A találmány tárgya tehát műtrágyakészítmény, amely a szokásos növényi tápanyagok, elsősorban nit­rogén-tápanyag és szokásos segédanyagok mellett 4—6 tömeg% mennyiségben 160-240 /um szemcsenagysá­gú klinoptilolitot és mordenitet tartalmaz. A talál­mány szerinti adalékanyag ismert ásványi anyagok ke­veréke, amely ásványi anyagok az alábbi képlettel jel­lemezhetők: Klinoptilolit (CaNa2 ) (Al2 Si 7 O ! 2 ) x 6 H2 O mordenit (Na2K2Ca) A1Sí,0O24) \ 7 H20 Az adalékanyagban legalább 60 tömeg% klinop­tilolit van és a maradék a mordenit, előnyösen 80 tömeg% klinoptilolit mellett 20 tömeg% mordenit van. Az adalékanyag előállítása során a nyers bányater­méket külön-külön tisztítjuk, szárítjuk és őröljük, majd az előírt arányban összekeverjük. A találmány szerinti adalékanyag megakadályozza a nitrogén tápanyag denitrifikációját és lemosódását, valamint az NH* (ammónium-ion) gáznemű ammó­niává való bomlását. Jellemző tulajdonsága az adalékanyagnak, hogy ion- és molekulaszűrőként viselkedik és képes bizo­nyos gázokat és ionokat a felületén adszorbeálni, illetve rácsszerkezetébe bezárni (pl: az NH^-iont vagy a NO3 -iont). A klinoptilolit és mordenit felületén adszorbeált, illetve a rácsszerkezetbe jutott NH^- és N03-ionok 4—6 bar nyomást kifejtő erővel kötődnek, így a víz nem tudja kimosni őket az altalajba. Azonban a nö­vény, mivel szárazság esetén a gyökerek szívóeTeje elérheti a 15—25 bar szívónyomásnak megfelelő ér­téket, fel tudja venni az NO3- és NHÍ-ionokat, azaz a növény hasznosítja az átmenetileg megkötött, számára szükséges tápanyagot. így a hagyományos műtrágyázás során mindig fellépő nitrogénveszteség az új műtrágyakeverék al­kalmazásával jelentősen csökken. Felismertük, hogy műtrágyakeverékünk hatékony­sága kiteijeszthető, ha az adalékanyagot egy kompo­nenssel, így kovafölddel bővítjük. Megállapítottuk, hogy a mordenit és klinoptilolit adalékanyag fentiek­ben leírt hatása nem hogy csökkenne, azzal, hogy még kovaföldet is keverünk hozzá (ami bizonyos ér­telemben hígítást jelent), hanem még többlethatás is jelentkezik. A kovaföld adalékanyag ugyanis a mű­trágyában lévő kálium és foszfát hasznosulását segíti elő. A kálium növények általi felvehetőségét a követ­kező talajadottságok szabályozzák: A talaj káliumkészlete: 196 158 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents