196155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz anaerob biológiai tisztítására
1 2 anyagtartalma tartósan 0,3-0,4 g/dm3 alatti értéken tartható. Mindkét ülepítési művelet eredményeként kapott üledéket - amelyet zömében mikrobaaggregátum alkot — visszatápláljuk a reaktorba. 2. példa 80—90 g/dm3 KOI (kémiai oxigénigény) szennyezettségű borseprőmoslékot tisztítunk folyamatos üzemű reaktorban, termofil hőmérséklettartományban, 60 °C hó'mérsékleten, 6,6-os pH-n. A reaktort városi szennyvíztelep rothasztójából származó iszappal oltjuk. Induláskor az illóanyag-koncentráció 18 g/dm3, a szennyvíz tartózkodási ideje 35—40 nap. A termofil mikroflóra kialakítása érdekében a reaktort két hónapig így működtetjük, majd elkezdjük a találmány szerint a mikrobaaggregátum növekedését (koncentrációját) és ülepedését elősegítő adalékanyag-kompozíció adagolását, 1 g/dm3 mennyiségben, a szennyvízre vonatkoztatva. Az adalékanyag összetétele: 80 tömeg% 5 mikrométer alatti szemcsenagyságú, finoman porított zeolit, és 20 tömeg% 200 mikrométer feletti szemnagyságú aktívszén, amelyet a keverék készítését megelőzően a saját mennyiségét háromszorosan meghaladó mennyiségű, 10% cukortartalmú hígított melasszal egy napon át érintkeztetünk, flyinódon a Maillard-reakcióból származó vegyületekkel és diszachariddal telítünk. A szennyvíz tartózkodási idejét a reaktorban mintegy 60 nap alatt fokozatosan öt napra csökkentjük, miközben az adalékanyag koncentrációját is 0,2 g/dm3-re módosítjuk, vagyis csökkentjük. A bedolgozási időszak alatt az iszapkoncentráció fokozatosan 70—75 g/dm3-re nő. További egy hónap elteltével az adalékanyag-kompozíció adagolását teljesen elhagyjuk, a mikrobakoncentráció 70—80 g/dm3 értéken állandósul. Az elért összes KOI-eltávolítási hatásfok 75—90% között változik. Az első ülepítési művelet után a berendezésből távozó tisztított víz lebegőanyag-tartalmaz 1 — 1,5 g/dm3, 5—8 g/dm3 iszapképzödés mellett. A gáztaíanítás és az utóülepítés művelete azonos az 1. példában ismertetettekkel. A találmány legnagyobb előnye, hogy anaerob reaktorban a mikroba-visszatartást lényegesen fokozza, ílymódon a tisztítás intenzitását és a tisztítási hatásfokot nagymértékben megnöveli. A találmány szerinti adalékanyag adagolásának köszönhetően ugyanis jobb ülepedési tulajdonságokkal rendelkező, nagyobb méretű mikroba-aggregátumok,keletkeznek. Az ezek ülepedését gátló habzást megszünteti, de legalábbis a minimálisra csökkenti a második ülepítést megelőző gáztaíanítás, valamint a gázgyűjtő tér alatt kialakuló folyadckforgás, ami a buborékos aggregátumokat megbontja. Az alkalmazott lemezes-rckeszes ülepítötereknek köszönhetően igen intenzív már az első ülepítési fázis is. Mivel a találmány szerinti berendezésben alkalmazott ülepítőterek hidraulikai terhelhetősége a lemezek vízszintes vetületi területének az összegével arányos, azonos alapterületen a reaktortér felületének többszörösét kitevő ülepítőfelület építhető be, miáltal az elválasztási hatás is fokozható. A rekeszekben a folyadékáramok — részáramok — görgetik az üledéket, aminek következtében a mikrobaaggregációt tovább javító, ún. járulékos flokkuláció is lejátszódik. A második ülepítő alkalmazása — elsősorban a gáztalanító szerkezet beiktatásának köszönhetően — még fokozottabb mikrobaaggregátum-elválasztást tesz lehetővé, a visszakeringtetett (reclrkuláltatott) üledék pedig tovább növeli a berendezés teljesítményét, mert az — amint ismeretes — a mikrobaíconceutrációval arányos. A fokozott ülepítőhatás, valamint a jobban ülepedő mikrobaaggregátumok miatt alkalmazható nagyobb áramlási sebességeknek köszönhetően növekszik a reaktornak mind a szer’'esanyag-lebontási teljesítménye, mind pedig a hidraulikai terhelhetősége. A nagyobb áramlási sebességek karcsúbb, kisebb alapterületű tisztítóberendezések építésére adnak lehetőséget. A művileg segített mikrobaaggregálás és javított ülepítés igen lényeges előnyös hatása, hogy a reaktor beoltását követően optimálisan rövid idő, általában néhány hét alatt kialakul a teljes teljesítményt nyújtó, állandósult mikrobakoncentráció, ami a jelenleg ismert módszerek, iketve műtárgyak esetében több hónapig is eltarthat. Az elfolyó tisztított szennyvízben minimális mikrobakoncentráció marad. Végül a találmány előnyeként említhető, hogy nincs szükség hűtött mikrobatömtgnek a reaktorba való visszavezetésére, ami korábban ismert rendszereknél alkalmazott megoldás, és hőveszteséggel, illetve teljesítménycsökkenéssel jár. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárási példákra, illetve a berendezés ismertetett kivitel alakjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi korön belül sokféle módon megvalósítható. A berendezés tartálya pl. köraiaprajzú is lehet, ebben az esetben a lemezek forgásszimmetrikus csonkakúpok lehetnek, vagy ezt az alakot közelítő, sörlapokból összeállított csonkagűlapalástokként alakíthatók ki. Még számos más eltérés lehetséges az ábrázolt alaktól anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz anaerob biológiai tisztítására, amely eljárás során a szerves szennyeződéseket lebontó mikrobákat (sejteket) reaktorban aggregáljuk, a reaktorból távozó szennyvíz-iszap keverékei: fázisszétválasztási műveletnek vetjük alá, és a szilárd fázis legalább egy részét a reaktorba visszavezetjük, azzal jelleme zve, hogy a szerves szennyeződést tartalmazó szennyvízhez a reaktorban fehérjék és redukáló szénhidrátok és/vagy szénhidrátszármazékok kondenzációs reakciójából (ún. Maillard-reakciójából) származó vegyülettel vagy vegyületekkel és diszachariddal legalább részben telített, mesterséges és/vagy természetes adszorbens által alkotott adalékanyagot adunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fázisszétválasztási művelet eredményeként kapott, még mikrobákat (sejteket) is tartalmazó folyadékfázist a fázisszétválasztási művelet nyomásához képest csökkentett nyomáson folyadékfilm-szerü áramoltatása közben gáztalanítjuk, majd további fázisszétválasztási műveletnek, célszerűen móülepítésnek vetjük alá. 3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mesterséges és természetes adszorbensek mintegy 1:3—1:10 tömegarányú keverékét tartalmazó adalékanyagot adunk a szennyvízhez. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás a z í a 1 jellemezve, hogy legalább részben 7 196.155 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
