196147. lajstromszámú szabadalom • Folyadékos szállítóhernyótalp
1 2 rész közepében tengely van csapágyazva. Lehetséges az olyan kiviteli alak, amelynél két párhuzamosan elrendezett lánctalp differenciálmű útján irányítható egységként van kialakítva. Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél folyadékként hidraulikaolajat, emulziót, vagy vizet alkalmazunk. A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajzon ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti folyadékos hernyótalp axonometrikusan oldalburkolat nélkül, a 2. ábra az 1. ábrában a pálca tengelyén keresztül vett A-A metszet, a 3. ábra a 2. ábrában az állórész celláján keresztül vett B-B metszet, a 4. ábra a 3. ábra szerinti hernyó talpszalag „X” peremtartományának a részletezése, az 5 ábra a 4. ábra szerinti hernyótalpszalag belső „Y” csúszórétegének a kirészletezése, a 6. ábra a hernyótalp hosszmetszetben, a 7. ábra a hemyótalp meghajtásának a részletezése, a 8. ábra a folyadékkörfolyamat vázlatos ismertetése, a 9. ábra a 8. ábra szerinti C-C részmetszet vázlatosan (a szerkezeti részletek figyelembe vétele nélkül), a 10. ábra a hidrostatikus cella hatáselvének ismertetése, a 10. Lábra a 10. ábrából az ,,Y!’-részlet, a 10.2. ábra a 10. ábrából az „X”-részIet, a 10.3. ábra a hernyótalpszalag belső, felületi kialakítása, a 11. ábra kemény anyagok párosításánál az Ismert hidrostatikus ágyazás ismertetése, valamint a 12. ábra elektromos működtető berendezéssel együtt a folyadékos hernyótalp axonometrikus ismertetése. A találmány szerinti folyadékos hernyótalp 32 lánctalp formájában kialakított 1 állórészből és ezen kífeszített, rugalmas 2 lánctalpszalagból van összeállítva, ahol a 2 lánctalpszalag homogén, vagy pedig cellaszerű felépítésű, gumijellegű anyagból készül. A találmány szerinti folyadékos hernyótalp 1 állórésze, mint teherhordozó tag, nyomásálló 3 cellára és 4 felfogókamrára van felbontva, amelyek 5 csatornákon át a talaj irányában az 1 állórész 6 csúszófelületével össze van kötve. Az 5 csatornák az 1 állórész talaj felőli oldalán vannak teljes szélességében elosztva, annak kétoldali végtartományában koncentráltan vannak elrendezve. Az 1 állórész talaj felöli oldalának középső tartományában kevesebb 5 csatorna van kiképezve. A végtelenített, rugalmas 2 lánctalpszalag külső, 7 alaplappal érintkező része kopásálló, rugalmas anyagból van kialakítva. A 2 lánctalpszalag belsejében 8 tartó van elrendezve, amely önmagában ismert merevítéssel, acélhálóval, vagy pedig láncszerű szalaggal van kialakítva. A 8 tartó rugalmas anyagba van beágyazva, ahol a beágyazás belső 9 csűszótag közelében van kiképezve. A 2 lánctalpszalag belső 9 csúszótagja különálló hidrosztatikus 10 cellákra felosztott felülettel, előnyösen üreges, vagy pedig sejtszerű 36 szerkezettel van kialakítva. A 2 lánctalpszalagban elrendezett 8 tartó kétoldalt kiálló, fémes 11 támasztékán át az 1 állórész 12 oldallapjára van kitámasztva. Ez b kitámasztás például önmagában ismert, kosár nélküli görgős 13 vezetékkel van kialakítva. A 2 lánctalpszalag meghajtása előnyösen kívül elrendezett, nem teherviselő 14 keréktárcsákon át van kialakítva, amelyek 15 meghajtótengelyen vannak összekapcsolva és 16 görgősláncon át meghajtják a 2 lánctalpszalagot, ahol a 11 támasztékok 16 görgősláncként funkcionálnak. A 16 görgőslánc 17 léccel van megtámasztva. A 14 keréktárcsák 19 hajtóművön át 18 meghajtóegységgel vannak működtetve. A találmány szerinti folyadékos hernyótalp működtetéséhez szükséges nyomás alatti folyadékot keringtető 20 szivattyú 21 csővezetéken keresztül juttatja he az 1 állórész nyomásálló 3 celláiba és az 5 csatornákon áj pedig hidrostatikus 22 folyadékrés feltöltéséhez. A nyomásálló 3 cellákon belül a rendszer hidrosztatikus 37 nyomása kis mértékben túllépi az összsúly hányadát, amit a találmány szerinti folyadékos hernyótalp és általa szállított tárgy képez a felfekvési felülethez képest. A hidrostatikus 37 nyomás az 5 csatornában lecsökken relatív 38 nyomás értékére. Az 1 állórész és a 2 lánctalpszalag között kialakult hidrosztatikus 22 folyadékrés egészen addig marad fenn, amíg a talaj felöli oldalon nem lépnek fel egyenetlen ségek Talaj felöli egyenetlenségek fellépése esetén a 2 lánctalpszalag mozgása közben lokális nyomáscsúcsok alakulnak ki a 2 lánctalpszalag és az 1 állórész között. A hidrosztatikus IC cellába bezárt folyadék 23 cellafal csekély alakváltozása és csekély összenyomhatósága mellett felveszi ezt a nyomásértéket, s így kialakul a lokális maximál:s 39 nyomás. Eközben a tömítésként 24 cellaperem elcsúszik az 1 állórész sima felületen. Amikor a 2 lánctalpszalag az 1 állórész irányában elmozdul, akkor a hidrosztatikus 10 cellák szoros elrendeződése kiegyenlíti a 7 alaplap egyenetlenségeiből eredő 40 nyomáscsúcsokat. A hidrosztatikus 10 cella csak akkor tehermentesítődik hidrosztatikusán, ha a 2 lánctalpszalag már áthaladt a 7 alaplap egyenetlenségén. A hidrosztatikus 22 folyadékrésből keresztben és hosszában kifolyó folyadék az 1 állórész felső oldalára kényszerül, s a 26 nyíláson át befolyik a 4 felfogó kamrában, majd pedig újfent visszajuttatja azt a keringtető 20 szivattyú a körfolyamatba. A hidrosztatikus 10 cella alacsony nyomású 25 peremzónában a menetirányra keresztben nagyon rövid távolságon és az 1 állórész kontúrján belül a menetirányban csekély folyadékveszteség mellett biztosítja a szükséges nyomáscsökkenést. Amint az a 10, és a 11. ábrán látható, a hidrosztatikus 10 cella hatáselvét kemény és rugalmas 29 felii- Setpárosítással valósítjuk meg szemben az eddigiekkel, ahol viszonylag sima feülettel kiképzett két szilárd test alapján kialakult kemény 30 felület párosítást hidrosztatikusán rendeztek el. A túlzottan nagy talajoldali 40 nyomáscsúccsal terhelt zónában, amit a 7 alaplap hullámossága váltott ki, megszakad a homogén hidrosztatikus 22 folyadékrés azáltal, hogy ti 23 cellafalak alacsony nyomású 24 peremzónái az 1 állórész kemény 6 csúszófelületét megérintik, és egyre fokozottabban megakadályozzák a hidrosztatikus 10 cellákból a folyadék kiszorulását. 196 147 r> 10 15 20 25 30 35 40 4!) 50 5£ 6C 3
