196120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként rostos zöldség- vagy gyümölcskoncentrátum előállítására

2 196120 A találmány folyékony, főként rostos növényi koncentrátumok előállítására vonat­kozik, amellyel szárított zöldség- és gyü­mölcsfélékből élelmiszer- vagy édesipari fel­használásra alkalmas sűrítmények készíthe­tők. Az élelmiszeriparban, főként az édes­iparban és a cukrászatban gyakran szüksé­ges olyan folyékony gyümölcssűritmények felhasználása, amelyek nagy gyümölcstartalom mellett változó mennyiségű vizet tartalmaz­nak. Ilyeneket használnak fagylaltsűrítmé­nyek, gyümölcs-csokoládé, csokoládétöltelé­kek és a cukrászatban is töltelékek készíté­séhez illetve a sűrítményeket ivóiéként vagy szörpként hasznosítják. Az ismert gyümölcsssűrítmények előállí­tási eljárásában a válogatott nyersanyagot a konzerviparban - mosás, zúzás, enzimes fel­tárás, préselés és szűrés után - kímélő be­­párlásnak vetik alá. A bepárlást vákuumbe­­párlókban végzik, amelyekben - a szükséges gondosság és elövigyázat ellenére - a nyers­anyag a hőkezelés hatására denaturálódik. Károsodik a gyümölcsök pektintartalma, pré­selésnél pedig a rostállomány. A préselt gyü­mölcslé besűrítésénél 100 °C-nál alacsonyabb, 65-75 °C belső anyaghőmérsékletet alkalmaz­nak a szabad és a kötött víztartalom egy ré­szének eltávolítására. A bepárlási módszer azonban csak látszólag kíméletes, mivel a be­rendezések hóátadási felületeit - a fűtökö­­penyt és a fűtött csövek gőzzel fűtött olda­lát - 100 °C feletti gőzzel fűtik, míg a csö­vek másik oldalén a besűrítendő anyagot természetes vagy mesterséges úton áramol­tatják. Az alacsony forrásponthőmérséklet el­lenére a besűrítendő növényi anyag a kívá­natosnál magasabb hőmérsékletű berendezés­részekkel érintkezik, folyamatosan a fűtött falfelülethez ér, így aroma- és vitaminvesz­teség, továbbá karamelizálódás lép fel, ame­lyet nehezen vagy egyáltalában nem lehet megakadályozni (Kardos: Obst und Gemüse­säfte, Akadémiai Kiadó, 1966). A felsorolt okok miatt a növényi (gyü­mölcs vagy zöldség) eredetű sűrítmények előállításánál legfeljebb 20% szárazanyagtar­talom érhető el, efeletti értéken a nyers­anyag viszkozitásának növekedése miatt a hővezetés jelentősen csökken. Rostmentes ki­indulási anyagból a sűrítmények előállítása előnyösebb, azonban a rostok eltávolítása általában külön műveletet igényel és táplál­kozásélettani szempontból sem indokolt. Gya­­raki Zoltán: .A gyümölcs- és zöldségkészités előkészítő műveletei" c. könyve 101-105. ol­dalán a tartósító iparban az előkezelt növé­nyi és állati eredetű élelmiszeripari anyagok kolloid méretűre való aprításánál például rostos ivólevek készítésénél alkalmaznnak kolloid malmokat. Ilyen esetben mindenkor az elöaprított nyers gyümölcsöt vetik alá homogenizálásnak a kolloid malmokon. 3 A nyers gyümölcsökből kimagozás és aprítás utáni préseléssel hidegen készített velők, pulpok tárolása, kezelése is körülmé­nyes, mivel nagy saválló tartálytérfogatot igényel. A gyümölcs ilyen tárolásánál ezenkí­vül fizikai-kémiai és mikrobiológiai változások következnek be, a vitamintartalom csökken, az iz és a szín változik, a cukor egy része invertálódik. A nyersgyümölcsökból kimago­zás és aprítás után préseléssel készített ter­mék szárazanyagtar talma 7,5-12 t%, az ebből készített gyümölcsleveket pedig még tovább hígítják cukoroldat hozzáadásával. Másfelől a gyümölcsök szárításánál és aszalásánál a feldolgozásra kerülő nyers­anyag változó összetétele és a szárítók tech­nológiai hiányosságai miatt nagyobb mennyi­ségű selejt képződik, amely feldolgozási le­hetőség hiányában forgalmazásra alkalmatlan, de fogyasztásra még alkalmas. Ezek célszerű hasznosítása ezidáig nem volt lehetséges. Fennálló probléma tehát egyrészt a min­dennapos felhasználói igények folyamatos ki­elégítése a gyümölcsvelők, pulpok és sűrít­ményekből hütőlánc alkalmazása nélkül, a tá­rolási instabilitás és szállítási problémák kiküszöbölése; kisebb felhasználóknál a lehe­tőség megteremtése folyékony koncentrátu­mok előállítására szárított növényi anyagból viszonylag egyszerű eszközökkel és eljárás­sal, másrészt a gyümölcs feldolgozásánál képződő nem szabványos, így kereskedelmi foi galmazásra alkalmatlan, de étkezési szem­­po ntból alkalmas termékek célszerű hasznosí­tása. Megállapítottuk azt kísérletek alapján, hogy a teljes víztartalmú, feldolgozásra elő­készített nyers gyümölcs vagy zöldség aprí­tása és zúzása, továbbá préselése esetén a minőségi romlás (ízvesztés és élettani szem­pontból fontos komponensek kényszerű csök­kenése) a bekövetkező kémiai-mikrobiológiai folyamatok következtében csaknem elkerülhe­tetlen és a káros behatásokat a hőközléssel va ó besűrítés még nagymértékben fokozza, így a gyümölcs denaturálódási foka - még kímélő technológia alkalmazása esetén is - rendkívül magas. Felismerésünk alapján gyümölcs- és zöldségkoncentrátumok előállítására a nyers gyümölcs és zöldség teljes rost és vizoldható szárazanyagait tartalmazó stabilizált szárit­­mányok alkalmasak, amelyekből aprítás és tetszés szerinti mennyiségű és minőségű fo­lyt dék hozzáadásával cukor vagy egyéb éde­sítő és aromásítószereket tartalmazó vizes koncentrátumokat lehet édesipari és cukrá­szati célokra készíteni. A szárítmányokból speciális módon ké­szített és rehidratált koncentrátum rostjai­ban az alapanyagok teljes aromatartalma ad­­szorbeálva marad, hókárosodás nincsen, mivel a szárítmányok előállításánál megoldható a kémiai és mikrobiológiai stabilizálása a nyersanyagnak. A szárítmányok kellő rehid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents