196107. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-(halogén-fenil)-2-(triazolil-metil)-5-alkoxi tetrahidrofurán származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás 2-(halogén-fenil)-2 (triazolil-metil)-tetrahidrofurán származékok előállítására

9 196107 10 5. példa. In vivo vizsgálat Puccinia recondita fertőzés (búzaúszög) esetén A cserépbe vetett búza növényeket ak­kor kezeltük a vizsgált vegyületek vizes emulziójával, amikor a 10 cm-es magasságot elérték. A permetkészítmény a 4. példában leírt összetételű volt, és a vizsgálat során különböző koncentrációra hígítottuk. Minden koncentráció esetén a kísérletet kétszer vé­geztük el. A permetezés után 48 órával 50,000 spó­­ra/cc koncentrációjú spóra szuszpenziót per­meteztünk a búzára (a szuszpenziót fertőző növényekről nyertük). Ezután a búzát 48 órán keresztül inkubáltuk, kb. 18 °C-on 100%-os relatív páratartalomnál. Két nap elteltével a relatív páratartal­mat 60%-ra csökkentettük. A növények állapotát a 14-15. nap között a kezeletlen kontroll növényekével hasonlítottuk össze. A fenti körülmények között a következő eredményeket kaptuk: 1 g/l-es permetlé koncentráció esetén a 4, 5, 6, 7, 9, 13, 14, 15, 16, 17, 18 és 21. sz. vegyületet hatóanyagként tartalmazó készít­mény jó védelmet biztosított. 0,33 g/1 permetlé koncentráció esetén a 10 és 11. sz. vegyületet hatóanyagként tar­talmazó permetlé teljes védelmet nyújtott. 6. példa Vizsgálat paradicsom Botrytis cinerea fertőzése esetén 30-40 napos melegházi paradicsomot (Marmande változat) kezeltük a 4. példában leirt összetételű vizes emulzióval. A növénye­ket különböző koncentrációjú oldatokkal per­meteztük be. Minden koncentráció esetén két kísérletet végeztünk. 24 vagy 48 óra elteltével a leveleket le­vágtuk, és 11 cm átmérőjű Petri-csészébe helyeztük. A Petri-csészéket előzetesen szű­rőpapír koronggal béleltük ki, egy csészébe öt levél került. A leveleket ezután levelenként három csepp spóraszuszpenzióval fertőztük meg. A spóraszuszpenziót 15 napos Botrytis cinerea kultúrának tápoldatban való szuszpendálásá­­val állítottuk elő (80 000 egység/cc). A kezeletlen kontroll leveleket három nappal a fertőzés után hasonlítottuk össze a kezelt levelekkel. A fenti körülmények között jó vagy tel­jes védelmet biztosított a 8., 10. és 16. sz. vegyület 1 g/1 hatóanyag koncentráció ese­tén. Mag- és talaj gombafertőzések esetén in vitro vizsgálat A találmány szerinti vegyületek hatását a következő gombákon vizsgáltuk, melyek gabonanövények másodlagos megbetegedései­ért felelősek. Cercosporella 7. példa herpotrichoides (CERC) Helminthosporium gramineum (HELM G) Pyrenophorae avenae (PYRE) Septoria nodorum (SEPT N) Helminthosporium teres (HELM T) Fusarium roseum (FUS ROS) Fusarium nivale (FUS NIV) Fusarium culmorum (FUS CULM) Rhizoctonia cerealis (RHIZ C) A zárójelben megadott jelöléseket hasz­náltuk a II. táblázatban ezeknek a gombák­nak a meghatározására. Minden kísérletben a következőképpen jártunk el. Egy burgonyából, glükózból és agárból álló semleges közeget (PDA közeg) szuperhű­­töttünk, majd Petri-csészékbe 20-20 ml-t he­lyeztünk belőlük 120 °C-on autoklávban való sterilizálás után. Amint a csészéket megtöltöttük, a ható­anyag acetonos oldatát injektáltuk a szuper­­hűtött közegbe a kívánt végső koncentráció elérése érdekében. Kontrollként hatóanyagot nem tartalmazó tépközeget vettünk. Ezt a tápközeget a vizs­gálati mintának megfelelő mennyiségben szin­tén Petri-csészékbe helyeztük. 24 vagy 48 óra elteltével minden edény­be a gombakultúrának egy micélium fragmen­­sét helyeztük. A Petri-csészéket 2-10 napon keresztül (a vizsgálni kívánt gomba minősé­gétől függően) 22 °C hőmérsékleten tartot­tuk, és a hatóanyagot tartalmazó csészékben a gombák növekedését a kezeletlen kontrollal hasonlítottuk össze. Minden vizsgált vegyület esetén meghatároztuk azt a leggyengébb dó­zist, amely az adott gomba növekedését 80- -100%-os mértékben gátolja. Ezt a dózist mi­nimális gátló dózisnak neveztük. A minimális gátló dózist ppm-ben fejez­tük ki és a II. táblázatban tüntettük fel, ahol a rövidítések a fentiekben megadottak. A találmány szerinti készítmények így gom­­bubetegségek megelőzésére és kezelésére is alkalmazhatók, különösen basidomycetes, as­comycètes, adelomycetes vagy fungi imper­­fecti, előnyösen üszög, lisztharmat, szemkép­­zódés, fusarios helminthosporioses, septorio- Sfs és rhizoctones ellen alkalmazhatók zöld­ségek és növények esetén általában, és külö­nösen olyan gabonanövények esetén, mint a búza, árpa, rizs, zab, ezek hibridjei valamint rizs és kukorica. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents