196103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás édesvizi rákok, különösen Macrobrachium rosenbergii intenzív tenyésztésére és tartására, valamint a rákok tartására szolgáló medence és válogató-szerkezet

11 196103 12 A medence vizének egyéb paraméterei megegyeznek a halivadékok tenyésztésére és tartására szolgáló viz megfelelő paraméterei­vel. c) A megfelelő 02 tartalom biztosítására hagyományos módon levegőt és/vagy 02-t juttatunk a medence vizébe, és a így létre­hozott vízáramlást legalább 5 cm/s értéken tartjuk. d) A medence vizét naponta legalább háromszor cseréljük annak érdekében, hogy a 3. táblázatban rögzített paraméterek fi­gyelembevételével a vízminőséget a kívánt értéken tarthassuk. e) A tenyésztés során a rákokat leg­alább 35% fehérjetartalmú gabonaipari és/ vagy cukoripari és/vagy élelmiszeripari - célszerűen vágóhídi vérhulladékból - és/ vagy egyéb más mezőgazdasági hulladékokból előállított táppal etetjük. f) Adott esetben a medence alján össze­gyűlt szennyeződést a medence alján elhe­lyezett terelölapátok segítségével az alsó el­­folyáson eltávolitjuk. g) Az egyednővekedés függvényében meghatározott időközönként a rákokat válo­gatjuk, a válogatást minden esetben vízben végezzük egy külön, a rák átlag méretének megfelelő méretű nyílással ellátott válogató­rács segítségével. A válogatással kapcsolatban megjegyez­zük, hogy a két egymást követő válogatás közötti időközök két hét és két hónap között változnak a rákok növekedési ütemétől füg­gően. A válogatás után az árurákokat a fel­­használás helyére szállítjuk, a szállítás maga is . vízben történik a vízáramlás segítségével. A medencék megfelelő vízhőfokának biz­tosítását geotermikus kutak vizének, illetve hőerőművek hűtővizének, illetve hulladékhö­­jének felhasználásával végezzük. A találmány szerinti eljárással tenyész­tett rákok tartására szolgáló medence egy előnyős kiviteli alakját a csatolt ábrák alap­ján részletesen ismertetjük, ahol 1. ábra a találmány szerinti eljárás so­rán figyelembe vett, a rákok hosszúsága és súlya közötti összefüggést szemlélteti, a 2. ábra a találmány szerinti medence egy célszerű kiviteli alakjának vázlata, amíg a 3. ábra a találmány szerinti medence egy második előnyös kiviteli alakjának vázla­ta, a 4. ábra a találmány szerinti válogató­szerkezet vázlata, munkahelyzetben. A 2. ábra egy földből kialakított i me­dencét szemléltet, amely a kellő vízzárás biz­tosítására 2 béléssel van ellátva. A bélés elő­nyösen fólia vagy graboplaszt bélés lehet. Itt jegyezzük meg, hogy az 1 medence alakja és anyaga az adottságoktól és lehető­ségektől függően változhat. Így pl. a meden­ce készülhet betonból, műanyagból, lehet köralakú, négyszőgalakú, stb. Az 1 medence vízellátása egy vagy több helyen történhet egyszerre. A 3 befolyás szükségszerűen gravitációsan, illetve speciá­lis fúvókén át történhet. A gravitációs, illet­ve fúvókán át történő vízellátást egy - itt nem ábrázolt - oxigénméró-szabélyozó mű­ködteti, és így a viz 60%-os oxigén telített­ségig a befolyás csupán gravitációs úton történik, de az oxigéntelítettség csökkenése után az oxigénméró-szabályozó működésbe hozza a fúvókét, illetve a fúvókán keresztül a szivattyút vagy a légfúvót. A légfúvóval történő oxigénellátás ha­gyományos módon történik külön e célra kia­lakított speciális oxigéneztetó fejeken ke­resztül. A befolyás és a levegőztetés segítsé­gével biztosított a min. 5 cm/s nagyságú vízáramlás is. A termelő medencék elfolyésa alsó és felső elfolyású, ahol egy 4a felső elfolyás a medence állandó vízszintjét biztosítja, míg egy 4b alsó elfolyást automatikus vezérléssel szabályozunk, amelyen keresztül a már szennyezőanyagban dús vizet távolítjuk el. Az 1 medence alján adott esetben 5 te­­relólapátok vannak elhelyezve, amely 5 tere­lőlapátok a szennyeződést a 4b alsó kifolyás­hoz terelik. Az 1 medence vízellátását geotermikus kutak vizével vagy hőerőművek hűtővizével biztosítjuk. A rák territoriális igényeit az 1 meden­ce felületének megnövelésével, nagy számú 6 és/vagy 7 búvóhely elhelyezésével biztosít­juk. A 6 és 7 búvóhelyek előnyösen mű­anyagból vannak kialakítva, két oldalról nyi­tottak és perforált falúak. A víz szabadon áramlik ezeken a búvóhelyeken, és így kelló mértékben biztosított az állandó friss oxigén­ellátás is. A búvóhelyek vagy az 1 medence 18 fe­nekén helyezkednek el és a víz teljes ma­gasságában végighúzódnak, vagy a fenéktől 15-20 cm magasságban a vizszinten elhelye­zett drótkötélen függenek. A búvóhelyek fel­függesztésére olyan medencéknél van szük­ség, amelyeknek 18 fenekén a szennyeződé­seket az elfolyó felé továbbitó 5 terelö­­lapátok vannak elhelyezve. A 6 és 7 búvóhelyek könnyűek, és adott esetben könnyen eltávolíthatók a medencéből. A búvóhelyekkel kapcsolatban megegyezzük, hogy a postlárvák tekintetében nem a búvó­helyek száma, hanem felületük nagysága a jellemző. így az 1 m2 búvóhelyfelület szük­séges 2-5 db postlárva számára. A 3. ábra egy köralakú betonmedencét szemléltet, amelynek alsó elfolyása a medence 18 fenekének középpontjában van kialakítva. Az ilyen kialakítású 1 medence esetén tereló­­lapátok alkalmazására nincs szükség, és a 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents