196095. lajstromszámú szabadalom • Geonómiai vizsgálati eljárás a földi környezet állapotváltozásainak jelzésére, különösen a preventív környezetvédelem céljára
1 2 Napjaink világméretű és egyre sürgetőbben megoldásra váró problémája természeti környezetünk védelme. A különböző tevékenységek során folyamatosan változik környezetünk. A változások között számos olyan is előfordul, amelyet a természetes folyamat — ezen belül az élővilág megújulóképessége - nem képes kiegyenlíteni. A maradandó környezeti állapotváltozások új feltételeket teremtenek és ezáltal a földrajzi környezetet érintő tevékenységformák korábban kialakított rendjében nem kívánatos feszültségek keletkeznek. A légköri szennyezésből száramzó savas esők környezetromboló hatása, az agrokémiai növényvédőszereknek a talajra, illetőleg a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt szennyező hatása, továbbá a széntüzelésű erőmüvek, a vegyiművek stb. légköri és felszíni szennyező hatása, s nem utolsósor-^ ban a nukleáris erőművek esetleges üzemi zavarai lokális vagy regionális, kivételesen nemzetközi katasztrófa szintűek is lehetnek (pl. rajnai vízszennyezés, savas esők, folyamszakaszokon és körzetükben észlelt szennyeződés). A környezetvédelmet segítő természettudományos szolgáltatást mindmáig lokális, elszigetelt, a szenynyezési szintek egyes köreire korlátozott, néhány paraméterre szorítkozó és csak a veszélyhelyzet küszöbén aktív mérési, illetve preventív ellenőrzési tevékenység jellemzi. A népesedési folyamatok és a társadalmi termelés eddigi és jövőbeni tendenciái megkívánják a környezetgazdálkodás és a preventív környezetvédelem tudományos, technológiai és méréstechnikai szempontból összehangolt regionális, sőt nemzetközi rendszerének létrehozását. Találmányi célkitűzésünk olyan komplex vizsgálati módszer, illetve eljárás kialakítása, amely a környezet állapotváltozását a lehető legkorábban jelzi, tehát még akkor, amikor az állapotváltozás az adott környezet élővilágára nem hat, s ezáltal megakadályozza a környezeti válságok kialakulását. Találmányunk tárgya — e célkitűzésnek megfelelően — geonómiai mérési eljárás a földi környezet állapotváltozásainak jelzésére, amely a környezetgazdálkodás és a preventív környezetvédelem céljára egyaránt alkalmas azáltal, hogy az egyes tudományterületek által felismert, látszólag egymástól idegen jelenségek, folyamatok közötti kapcsolatokat tárja fel és vizsgálja. A geonómia az embert kialakító és önformálásában döntő szerepet játszó Föld tudománya, a geonómiai szemlélet azt jelenti, hogy a természeti környezet állapotát, illetve a természeti folyamatot vagy emberi beavatkozás által előidézett állapotváltozást vizsgálja, felhasználva a fizika, a fizika-kémia, kémia, mikrobiológia eszköztárát. A találmány szerinti geonómiai eljárás során alkalmazott mérésekről általában ismeretes, hogy alkalmasak a környezet állapotának és állapotváltozásainak vizsgálatára, újszerű azonban e változások teljeskörű megfigyelése, s a megfigyelések rendszerbe foglalásának módja. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a környezet állapotának, illetve a veszélyeztetettség fokának megállapítására - s ennek alapján a szükséges intézkedések megtételére — olymódon használhatóak fel hatékonyan a mérési eredmények, ha értékelésükkor a záróréteggel fedett érintetlen rétegszínt állapotát, illetve a térség karsztvíz-tározójában található karsztvíz állapotát jelöljük ki vonatkoztatási (referencia) alapnak. E találmányi felismerésnek megfelelően a találmányi eljárás során méréseket végzünk a környezeti állapotváltozások mindhárom szintjén: a sztratoszférikus légköri-, a talajfelszíni- és felszín alatti (hidrogeológiai) vizsgálati szinten. Méréseket végzünk továbbá a környezeti szennyezéstől mentes, a talajvízszint alatti, záróréteggel védett rétegvízszinten és ezen utóbbi, szennyezetlen szint Fizikai, fizikai-kémiai, kémiai és mikrobiológiai mérési eredményeit alapul véve, ezekre, mint referenciaértékekre vonatkoztatjuk a talajvízszintben lévő, a felszínről már bemosott, illetve migrait szennyezésből származó, a szennyezettségi állapotot jellemző mérési adatokat és azok változásait, továbbá a talajvízszintben lévő szennyeződéseket előidéző tényezők fizikai, fizikai-kémiai stb. paramétereit a földfelszíni, valamint légköri környezetben, emellett a mérési eredmények értékelésekor figyelembe vesszük az adott térség karsztvízszintje és minősége változását. Az eljárás során a méréseket azok jellegétől, illetve változásuk várható sebességétől függően folyamatosan. vagy megfelelő mintavételezési gyakorisággal, illetve szakaszosan végezzük, a mérési eredményeket regisztráljuk és ismert módon távjelezzük egy-egy regionális centrumhoz, ahol számítógépes feldolgozással értékeljük az adott térség regionális célprogramjának megfelelően az egyes észlelési (mérési) szintekre vonatkozó - az adott térség környezetgazdálkodási és környezetvédelmi célrendszerének megfelelő — határparaméterek alapján. Az adatfeldolgozás eredményeként lehetőség van a mérési eredmények extrapolációjával a várható veszélyhelyzetek, környezeti válságok helyének és idejének prognosztizálására, valamint veszélyhelyzet esetén riasztásra. A találmány szerinti eljárás során előnyös, ha természetes vonatkoztatási alapul a talajvízszint alatti második vagy harmadik szennyezetlen porózus réteget választjuk, és itt eszközöljük a szükséges mélyfúrási geofizikai, fizikai, kúttechnikai, geokémiai, bakteriológiai és hidrodinamikai méréseket, állandóan telepített érzékelőket, célszerűen sokcsatornás mérőszondákat alkalmazva. Előnyös továbbá, ha ezeket az állandóan telepített érzékelőket szakaszosan aktivizáljuk. A találmány előnyös foganatosítási módját jelenti, ha az érintetlen, záióréteggel védett rétegszint szintjén — sekélyfúrásokban -, valamint a talajvízszinten a környezeti ártalom valószínű irányainak figyelembevételével telepített, a várható ártalomnak megfelelően kiválasztott fizikai, geofizikai, kémiai, bakteriológiai paraméterek mérésére alkalmas érzékelőket telepítünk, amelyeket szakaszosan aktivizálunk és a mérési adatokat a felszíni és légköri megfelelő paramétercsoporttal egyeztetve értékeljük, saz adott térség regionális célprogramjának megfelelően előre meghatározott kritikus határértékek elérésekor további, a mérendő paraméterek teljes körének mérésére kialakított, mobilizálható mérőállomással (célszerűen gépkocsival vagy helikopterrel) mérünk a veszélyeztetett környezetben, s szükség esetén riasztunk és intézkedünk a veszélyhelyzetet 196.095 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
