196081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis sűrűségű és kis szekáns modulusú etilén kopolimerek előállítására, fluidizációs reaktorban

1 2 hőmérsékletét szabályozni lehet. Az agglomerizáció nélküli polimerizációhoz szükséges hőmérsékletérté­keket az 1. ábián mutatjuk be. Az I ábrán a találmány szerinti eljárással etilén­ből és «-olefinekből, mint például propilénből és buténből előállított kopolimerek 1%-os deformáció­hoz tartozó szekáns modulusát ábrázoljuk a reakció­­hőmérséklet függvényében. Az 1. ábra 50 mól % hígítógáz tartalmú gázkeverék és 2000 kPa reaktor­nyomás alkalmazása mellett azokat a hőmérséklet értékeket jelzi, amelyeket egy adott szekáns modu­­lusú etilén kopolimer előállításához - annak agglo­­merizációja nélkül - a polimerzációnál alkalmazha­tunk. A görbe feletti terület a fenti szempontokból működőképes tartomány. A technika állásából jól ismert, hogy etilén kopo- Jimerek folyamatos előállítására fluidizációs reakto­rok használhatók. Ilyen fluidizációs reaktorokat ismertetnek pél­dául a 4 302 565 és a 4 302 566 számú Egyesüli Államok beli leírások. Ezek a leírások ismertetik az alkalmazható katalizátor készítményeket is. Fluidizációs reaktorban történő előállításnál, ha 0 91 g/cm3-nél kisebb sűrűségű etilén kopolimereket kívánunk előállítani akkor a gázkeverékben az «-olefineket — az etilén mennyiségéhez viszonyít­va nagyobb mennyiségben kell alkalmazni, mint azt a 0 91 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű kopolimerek előállításánál alkalmaztuk. Az «-olefinek mennyiségének fokozatos növelésé­vel, fokozatosan csökkenő sűrűségű kopolimereket kapunk bármelyik adott folyási mutatószámnál. A komonomer mennyisége egy adott sűrűségű kopolimerben azonos körülmények között függ az olefin típusától. Minél kisebb a komonomer szén­­atomszáma, annál nagyobb mennyiségben kell alkal­mazni. A 0.91 g/cm3-nél kisebb si'jrűségű kopolime­rek előállításához az «-olefint és az etilént legalább 0,35; 1 mólarányban kell alkalmazni. Az. alkalmazható mólarány «-olefin : etilén (0,35 : 1) (8 : 1). előnyösen (0.1 : 1)- (7,0: 1) között van. «-olefinként 3-8 szénatomos olefineket használ­hatunk. Ezek az olefinek elágazást csak két szénato­monként tartalmazhatnak, a-olefinként a követ­kező vegyületeket alkalmazhatjuk; propilén 1-butén 1-pentán. 1-hexén, l-(4-me­­til)-pentén és 1-oktén. Előnyösen alkalmazható «-olefinek a propilén-, 1-butén. 1-hexén, l-(4-metil)­­pentén és 1 -oktén. Kívánt esetben egy vagy több dién — konjugált vagy nem konjugált kettőskötésekkel — is jelen lehet a rcakciókeverékben. A diéneket a fluidizációs reak­torba bevezetett gáz összmennyiségére vonatkoztatva 0,1 10 mól%, előnyösen 0,1-8 mól%, mennyiség ben alkalmazzuk. Diénként számításba jöhet például a butadién. 1,4-hexadién, 1.5-hexadién. vinil-norbor­­nén, etilidén-norbomén és diciklopentadién. A találmány szerinti folyamatos polimerizációs eljárásban a polimer agglomerátumok kialakulásá­nak megakadályozására nagymennyiségű hígítógázt kell a reakcióelegybcn alkalmazni. A reakcióelegy hígításával csökkenthető a képződött polimer tapa­­dóssága. ragadóssága, ami az agglomerátumok kialaku­lásának fő oka. A hígítógáz mennyisége legalább 25 mól% az összes bevezetett monomerek mennyi­ségére vonatkoztatva. A hígítógáz mennyisége előnyö­sen 33 -95 mó7 %. célszerűen 40 70 mól %. Hígítógázként olyan gázt alkalmazhatunk, amely az alkalmazott reakciókörülmények között nem reakcióképes, azaz nem bomlik el és/vagy nem reagál a monomerekkel és a katalizátor készítmény kom­ponenseivel. Ezenkívül a hígítógáz nem oldódhat az ■■leállított polimerben Hígítógázként alkalmazhatunk íitrogén-, argon-, és héliumgázt, valamint metánt, itánt. Hígítógázként hidrogéngázt is alkalmazhatunk, A hidrogéngáz nemcsak a reakcióelegy hígítására szol­gál hanem a hidrogén láncátadó szerként az előállí­tott kopolimer folyási nnitatószámát is befolyásolja. Az alkalmazott hidrogéngá? és etilén mólaránya (0,01 : I) (0.5 : 1) közötti lehet. A hidrogénen kívül, a képződő kopolimerek folyási mutatószámá­nak szabályozására egyéb láncátadó szereket is al­kalmazhatunk. A reagenseket tartalmazó gázelegy természetesen nem tartalmazhat katalizátorniérgeket, mint például nedvességet, oxigént, s/én-monoxidot, szén-dioxidot acetilént. A reakció folyamán a reaktorban viszonylag ala­csony hőmérsékletet kell fenntartani, abból a célból, hogy a polimer agglomerátumok kialakulását és így a polimerizáció leállását megakadályozzuk. Az al­kalmazott hőmérséklet a hígítógáz mennyiségétől függ. Több hígítógáz esetében magasabb hőmérsék­letet alkalmazhatunk. Hasonlóképpen ha az etilén koncentrációjánál nagyobb koncentrációban van je­len a másik «olefin komponens, akkor a polímeri­­záció folyamán magasabb hőmérsékleteket alkalmaz­hatunk. Általában azonban a találmány szerinti el­járásban 80°C-nál magasabb hőmérsékletet nem aján­latos alkalmazni. Másrészről a hőmérsékletnek olyan magasnak kell lennie, hogy a reakcióelegy, bele­értve a hígítőgázt is, ne kondenzálhasson. A konden­záció az előállított polimer részecskék összetapadá­sát okozhatja és így az agglomerátumok kialakulását segíti elő. Ez a probléma különösen ötnél több szén­atomot tartalmazó «-olefinek alkalmazásánál jelent­kezik mivel ezek harmatpontja viszonylag magas. Kismértékű kondenzáció megengedett, azonban túlzott mértékű kondenzáció e reaktor eldugulását eredményezheti. Általában 0.86-0,90 g/cm3 sűrű­ségű, 600-100 000 kPa szekáns moduluséi kopoli­merek előállításánál a polimerizációt 10-60°C hő­mérsékleten végezzük. Ennél magasabb hőmérsék­letet 60°C 80°C-ot - a 0.90-0,91 g/cm3 sűrű­ségű olyan kopolimerek előállításánál alkalmazunk, melyeknek az 1%-os deformációi’,oz tartozó szekáns modulusa 100 000—140 000 kPa értékű. Az 1. ábra azokat a maximális polimerizációs hő­mérsékleteket mutatja be. amelyeken az etilén ko­­polimerizációját, 50 mól% hígítógáz jelenlétében, a polimer agglomerátumok kialakulása nélkül végez­hetjük. A görbe feletti terület az alkalmazható hő­mérsékleteket jelzi, míg az alatti a működésképtelen tartomány. A találmány szerinti eljárásban 7000 kPa nyomást, előnyösen 70—2500 kPa nyomást alkalmazhatunk. A reaktorban a fluidizációs körülmények fenntar­tására a gázelegy lineáris gázsebességét valamennyivel - előnyösen 0,06 m/s-al - a fluidizációhoz szükséges minimális áramlási sebesség felett kell tartani. A li-96 081 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents