196055. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként karbamidsav-észtereket tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 értékeket számoltunk lineáris regresszióanalízís segít­ségével. A kapott eredményeket a II. táblázatban ismertet­jük. II. táblázat Hatóanyag száma IDso^ jug/egyed EDso1^ pg/egyed 1. 0,0028 <0,0001 2. 0,054 0,042 5. 0,057 0,049 7. 0,0026 <0,0001 8. 0,053 0,047 9. 0,042 0,0016 10. 0,041 <0,0001 11. 0,0034 0,0026 12. 0,0028 <0,0001 13. 0,034 0,0043 14. 0,0011 <0,0001 fenoxikarb 0,021 <0,0001 «A lárva és báb közötti átmeneti formák skálá­ján (0—4) átlagosan a közepes formát (2. fokozat) ki­váltó adag. **Az az. adag. amely átlagosan az egyedek 50%­­dban vált ki fejlődési károsodást. fenoxikarb= 2(4-fenoxi-fenoxi)-etil-karbamidsav­­■etil-észter (4.215.139. számú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás), 6. példa Szabadföldi kísérlet amerikai fehér szövőlepkén (Hyphantria oupea) Az 1. hatóanyagból a következő összetételű ned­vesíthető port állítottuk elő: 501% hatóanyag. 50 t% kaolin, 5 t% szulfitszennylúg, 5 t% zsíralkohol-szulfonát. A szerből vízzel való hígítással 0,01, 0,001 és 0,0001 t% hatóanyagtartalmű vizes szuszpenziót ál­lítunk elő és finom porlasztású kézi permetezővel — a permetezést teljes fedettségig, „csurgásig” folytatva — juttattuk ki az amerikai fehér szövőlepke utolsó fejlődési fokozatú (L7) hernyóival fertőzött szilva­faágakra telepített ág-izolátorokba. A kísérlet azt mu­tatta, hogy - még a legkisebb hatóanyagtartalmú per­medével való kezelésnél is — a bábok nagy része élet­képeién volt. fejlődési (morfogenetikai) rendellenes­séget mutatott, míg a kezeletlen kontroll bábokból ép egyedek fejlődtek ki. 7. példa Laboratóriumi vizsgálat kaliforniai pajzstetún (Quadraspidiotus perniciosus) Egy-egy laskatök felszínét 5 mM hatóanyagot tar­talmazó acetonos oldattal permeteztük be Sigma spray felhasználásával. A permedé felszáradása után a terméseket 50—60 darab első fejlődési fokozatú ka­­liforniai pajzstetű lárvával (rajzóval) fertőztük meg. A kezelt csoportokat ezután hosszúnappalon, 28 °C- on tartottuk. Három hónappal később meghatároztuk a megtelepedett és életben maradt egyedek számát, s a kontroll adatokat is figyelembe véve a Henderson­­-Tilton képlet segítségéve! hatékonysági százalékot számítottunk minden kezelésben. Az eredményeket a III. táblázatban ismertetjük. III. táblázat Hatóanyag száma Henderson-Tilton hatékonysági % 1 100 5 78 7 100 10 86 11 100 12 100 13 0 14 iOO Fenoxikarb 100 8. példa Laboratóriumi vizsgálat nemet csótányon (Blatte)la germanica) A vizsgálat folyamatos tenyészetből származó nőstény egyedekkel indult, amelyek 3/4-ed részben kifejlődött petetokot (ootheca) hordoztak, A petetok eldobása után az abból rövidesen kikelt utódokkal (nőstényenként 30-30 lárva) folyt tovább a kísér­let. A hatóanyagot a csótányok tápjába (10 rész „Kuké” kutyatáp, 4 rész napraforgómag. 1 rész élesztő) elegyítve (acetonos oldatból történt bekeve­rés) 50 pptn végső koncentrációban alkalmaztuk. Az állatok 30 "C-on, teljes sötétben történt 2 dl-es, vá­szonnal fedett üvegekben, amelyekben az itatásról is gondoskodtunk. A vegyületek hatása a petetok kép­zésének késleltetésében, a lárvák vedlési mortalitá sában, a fejlődési idő megnyúlásában és íárva-írnágó átmeneti alakok (aduJtoidok) létrejöttében mutatko­zott meg. Ez utóbbiak színezete az imagúéval meg­egyezett vagy a lárvákra jellemző sötét (melanizált) volt. Az eredményeket a (V. táblázatban ismertetjük. 196.055 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5

Next

/
Thumbnails
Contents