196007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás digitálisan tárolt képelemekből álló forrásképből sztereoszkópikus képek előállítására
196007 S pok az alábbi összefüggés alapján keletkeznek: LP (I, .1) = SP [(I + k.TP (I, J), J] (1) RP (I, J) = SP (l - k.TP (1, J), J) (2) ahol k a térhatás erősségét meghatározó 5 konstans. A TP transzformáló kép alkalmas megválasztásával különböző sztereoszkópikus reprezentációk álliLhatók elő. Egy előnyös transzformációnál SP = TP, azaz a transztól— IC mációt az SP forróskép intenzitás értéke határozza meg. Ebben az esetben célszerű a K C 15 érték választása, ahol a C szóin jelöli a fekctedési lépcsők számát, K pedig a legnagyobb világossághoz tartozó eltolás raszterban kifejezett számát. A 3. és 4. ábrán az LP (I, J) és az RP 20 (I, J) transzformált képpontok helye látható c + 64, K = 12 mellett, ha TP (I, J) = 32, és az 5. ábra mutatja az egyes kvantálási lépcsőket. A 3. és 4. ábrán az I, J pont környezetében a raszterhólót sűrűbben is meg- 25 rajzoltuk. A 32-es értékű eredeti SP forrásképből olyan két LP és RP két keletkezett, amelyeknél a megfelelő 32-es feketedésű pont a J-edik sorban, de az I-edik oszloptól hal rasztcrponttal balra, illetve jobbra helyez- 30 kednek el. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatositási módjánál az LP és RP bal- illetve jobb-képeket ugyanazon a képernyőn jelenítjük meg, de az LP bal-képet például 35 zöld színben (erre utal a G jelölés) és az RP jobb-képet piros színben (R jelölés). Ha a képernyőt piros/zöld szemüveggel nézzük, akkor térhatású képet kapunk. Különösen röntgen felvételek esetén az 40 SP = TP válaszlás nagyon előnyös, 1 mert az egyes képpontok intenzitása a vizsgált objektum sugár abszorbeiójára jellemző, és a világosabb képelemekel közelebbinek, a sőtétobbekeL pedig távolabbinak látjuk. Az in- 45 lenzilns szerinti térbeli megjelenítés a kép szubjektív kiértékelését határozottan segíti, az egyes árnyalatok megkülönböztetését könnyíti. Természetesen a TP transzformáló kép nemcsak az SP forráskép intenzitása lehet, hanem lehet annak reliefje vagy bármely egyéb, az adott felhasználás szempontjából előnyös transzformáció. Az (1) és (2) összefüggésekből kitűnik, hogy az LP és RP képek értelmezési tartománya baloldalt illetve jobboldalt K számú rnszleroszloppal kevesebb, mint az SP forráskópé, hiszen a széthúzás miatt például az I = 1 vagy I = N oszlopokhoz transzformált kép nem rendelhető hozzá. Az eltolás mértéke azonban az összes oszlop N számához viszonyítva elhanyagolható, így ez a szélveszteség gyakorlatilag nem érzékelhető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás digitálisan tárolt képelemekből álló forrásképből sztereoszkópikus képek előállítására, azzal jellemezve, hogy a Torráskép (SP) minden raszterpontját egy transzformáló kép (TP) egyes pontjaival befolyásoljuk, majd az egyes raszLerponlokhoz egy bal-kép (LP) és egy jobb-kép (RF) egy-egy pontját rendeljük hozzá az LP (I, J) = SP 1(1 + k.TP (I, J), JJ (1) RP (I, J) = SP (I - k.TP (I, J), J) (2)' összefüggés felhasználósával, ahol k a térhatás erősségét meghatározó konstans és a forráskép (SP) helyett a bal-képet (LP) és a jobb-képet (RP) jelenítjük meg. 2. Az I. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a forráskép (SP) elemei C számú diszkrét értéket vehetnek fel, és a transzformáló kép (TP) a forrásképpel (SP) azonos, és a térhatás erősségét meghatározó konstans K k = ------, C ahol K a maximálisan eltolt raszleroszlopok száma. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzul jellemezve, hogy a bal-képet (LP) és a jobb-képet (RP) ugyanazon színes képernyőn, különböző színekben jelenítjük meg. 50 1 rajz, 5 ábra A kiadósért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 89.1001.66-4 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató
