196000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különféle műtárgyakkal rendelkező szennyvízrendszerben lévő szennyvíz szaghatása szabadbajutásának korlátozására, esetleg a szaghatás jelzésére

]90000 8 alkalmazva, de emellett még egy 6 szagtala­nító is szerepel. Ugyanígy van a III egység is kialakítva. Az 5 levegő beadagolok a 8 csővezetékek révén vannak a hozzájuk tar­tozó 1 átemelőkkel összeköttetésben, míg a 6 szagtalanítók a 7 csővezetékek révén állnak kapcsolatban a hozzájuk tartozó 1 átemelők­kel. Mindegyik 1 átemelőben és az átemelők előtti 3 távvezetékben egy-egy 10 szonda van elhelyezve. A 10 szondák a szennyvíz redoxipotenciáljának folyamatos mérésére al­kalmasak és megfelelő jeladókkal vannak el­látva, hogy a mért értékekkel arányos jelet szolgáltassák a 9 jelfeldolgozók felé. Célszerű a 10 szondákat úgy elhelyezni, hogy azok a szennyvíz mélységének az alsó 10-33%-ában legyenek és a szennyvíz vezeté­kekbe ezeket a szondákat úgy elónyÖB behe­lyezni, hogy a szennyvíz fő áramlási irányá­val a szondák síkjai hegyeBszöget zárjanak be. Célszerű, ha a szondáknak a szennyvíz­ben elfoglalt helyzete változtatható, vagy egyáltalán a szondák mozgathatóan vannak felszerelve, felfüggesztve. A találmány szerinti eljárás alkalmazása, illetve a berendezés működése során ha a I egységben valamelyik 10 szonda a redoxipo­­tenciál meg nem engedett értékét, helyeseb­ben az előre meghatározott érték elérését érzékeli, megfelelő jelet ad a 9 jelfeldol­gozónak, amely olyan intézkedő jelet bocsát ki, aminek alapján a homogenizáló szerepet is betöltő 5 levegőbeadagoló a 8 csővezetéken keresztül friss levegőt nyom be a I egység­hez tartozó 1 átemelőbe. A szennyvíz továbbhaladása során a II egység előtti 10 szonda hatáskörébe kerül. A 3 távvezetékben lévő 10 szonda és a II egy­séghez tartozó 1 átemelőben lévő 10 Bzonda jelei a II egységhez tartozó 9 jelfeldolgozóba kerülnek és megfelelő korreláció esetén üzemkész állapotba helyezi b 6 szagtalanítót, majd a rajzon nem szemléltetett szennyvíz­­szint érzékelő segítségével ha a II egység­ben lévő 1 átemelőn belül a szennyvíz szint­je meg nem engedett értékre emelkedik, ak­kor az efölötti szennyezett levegő a 7 cső­vezetéken keresztül a 6 szagtalanítóba jut. Ha a korábban említett II egység 1 átemelő­jében nemcsak a szennyvíz szintjének emel­kedése jelenti a bűz kijutásának veszélyét, hanem a szennyvízben a redoxipotenciál vál­tozása is a bűzkijutást valószínűsíti, akkor a 9 jelfeldolgozó az 5 levegőbeadagolót indítja, és az ennek révén az 1 átemelőbe jutott friss levegő kiszorítja onnan a 6 szagtalanító felé a bűzös levegőt, ahol - a Bzagtalanitó­ban - önmagában ismert módon a bűzös ha­tás megszűntetése bekövetkezik. Az előbbiekben vázolt folyamat játszódik le a III egységgel kapcsolatban is, illetve mindegyik olyan egységben, ami a vázolt mó­don találmány szerint van kialakítva, fel­építve. A példakénti eset ismertetése kapcsán is látható, hogy akár a redoxipotenciálnak a távvezetékben való megnövekedése, akár az átemelőben bekövetkező redoxipotenciál-növe­­kedés vagy az átemelőben bekövetkező és meg nem engedhető szennyvíz-szint emelke­dés áll be, a berendezés működésbe lép éB a szagkibocsátás megakadályozása hutósosan megtörténik. A találmány szerinti eljárás és berende­zés viszonylag olcsón megépíthető és hatásá­ra a vízminőség megóvása továbbá a környe­zetnek a bűz hatástól való megvédése is biz­tosítható. A találmány szerinti eljárás és berende­zés alkalmazása sorén a szagkibocsétést meg­akadályozó berendezési részletek - a példa­kénti kiviteli alaknál az 5 levegőbeadagoló és a 6 szagtalanító - üzemkészségének illetve üzemének a fenntartása mindaddig tart, amíg a mért jellemző, vagyÍB a szennyvíz redoxí­­potenc.iálja a megadott biztonsági határ alá nem csökken. A redoxipotenciált a lehetséges levegő és/vagy szagkibocsátás helyétől olyan távol­ságban mérjük a 3 távvezetékben, hogy a szennyvíz szállításából eß/vagy technológiá­jából adódó maximális áramlási sebességek mellett a beérkezés idejére üzemkészség és/­­vagy üzemelés lehetséges legyen a levegőbe­adagoló és/vagy szagtalanító, esetleg más védelmi berendezés tekintetében. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás különféle műtárgyakkal ren­delkező szennyvízrendszerben lévő szennyvíz szaghatása szabadbajutássnak megelőzésére és/vagy korlátozására, esetleg a szaghatás várható bekövetkezésének jelzésére, azzal jellemezve, hogy szennyvíz vezetékben, pél­dául szennyvíz távvezetékben (3) és/vagy az ebbe iktatott műtárgyban, például szennyvíz átemelőben (1) mérjük a szennyvíz redoxipo­­tenciélját, és ha a redoxipotenciál mért ér­téke egy előre meghatározott határértéket túllép, akkor levegőt adagolunk a műtárgyba, például szennyvíz átemelőbe (1), és/vagy a műtárgyból, például szennyvíz átemelőből (1) szagtalanítóba (6) vezetjük a szennyezett le­vegőt, és esetlegesen jelzést adunk, ha a szennyvíz redoxipotenciálja az előbb említett értéket eléri, vagy azt megközelíti. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy szennyvíz vezetékben, például szenny­víz távvezetékben (3) és/vagy az ehhez csatlakoztatott műtárgyban, például szenny­víz átemelőben (1) lévő, redoxipotenciált ér­zékelő és/vagy mérő, jeladóval ellátott szon­dája (10), szondákhoz (10) csatlakoztatott jelfeldolgozója (9) és ez utóbbihoz kapcsolt, levegő beadagolót (5) és/vagy levegő szagta­lanítót (6) vezérlő egysége van. f, 10 15 20 25 30 35 á0 •15 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents