196000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különféle műtárgyakkal rendelkező szennyvízrendszerben lévő szennyvíz szaghatása szabadbajutásának korlátozására, esetleg a szaghatás jelzésére

3 iyfiooo 4 A találmány tárgya eljárás és berende­zés különféle műtárgyakkal rendelkező szennyvízrendszerben lévő szennyvíz szag­hatása szabadbajutásának korlátozására, esetleg a szaghatás jelzésére. A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazása mellett biztosítható, hogy a káros szaghatás megjelenése előtt már intézkedés történjen mégpedig annyival a szaghatás megjelenése előtt, hogy a szükséges védelmi berendezé­sek működésbe hozhatók legyenek és így a környezetre nézve ártalmas jelenség ne kö­vetkezzen be. A találmány szerinti eljárás és berendezés esetében az előre történő intéz­kedés az ellenőrizni szándékolt szennyvíz egzakt vizsgálata alapján történik. Ismeretes, hogy szennyvizek tarozása során, különösen a hosszú szennyvíz-vezeté­keken való haladásuk idején, olyan változá­sok következnek be a szennyvízben, amely változások kellemetlen szaghatással, bűzzel járnak. Tulajdonképpen bűzt árasztó vegyi anyagok keletkeznek a szennyvízben. A szennyvíznek ezt a kóros hatását fokozza sok esetben az b körülmény, hogy koncent­rált terhelésként nagy szerveaanyag tartal­mú, oxigén hiányos szennyanyagok jutnak a szennyvizet vezető és gyűjtő csatorna-rend­szerbe. Általában igyekeznek a szennyvizet olyan állapotba tartani, hogy a nem kívánt bűzös hatÓBt előidéző változások ne jöjjenek létre a szennyvízben. Egyebek mellett olyan intézkedések vannak a mér említett bűzös hatás megelőzé­sére, kiküszöbölése céljából, amelyek szerint előirt időn belül a szennyvizet a tisztítóte­lepre kell juttatni, esetenként a későbbi bio­lógiai lebontást nem akadályozó vegyszert adagolnak a szennyvízhez, máskor a hosszú tartózkodási idők esetén közbenső levegőzte­tést, homogenizálést alkalmaznak. Ilyen meg­oldások ismerhetők meg például a 174 256 lajstromszémú HU-PS-ból. Az ißmert és az előbbiekben jelzett in­tézkedések ellenére gyakran előfordul, hogy a szennyvizek nem kívánatos változása kö­vetkezik be éa e változás folytán környeze­tet terhelő szaghatás áll elő. Az ilyen szag­hatás megakadályozására a szennyvíz techno­lógiailag elkerülhetetlen gázkibocsátésát a szennyvizes terekből ellenőrzik és a szag­anyaggal terhelt levegőt valamely ismert el­járással megtisztítják. Ilyen eljárások lehet­nek a szennyanyagok magas vagy alacsony hőmérsékletű (katalitikus) égetése, vegysze­res bontása (rendszerint oxidációja), sok esetben abszorpciója és/vagy adszorpcióé megkötése stb. A szennyvízrendszerekben a mennyiségi terhelések jelentősen és véletlenszerűen is ingadoznak bizonyos napi és évszaki ciklikus jelleg mellett. Ebből adódik, hogy a szenny­víz-rendszerek a szennyvíz szállítás intenzi­tása, a fellépő szállítási szünetek hossza na­gyobb rendszereknél véletlenszerűen változó, azaz a gózkibocsátás és ezzel a szagkibocsó­­tás a nap folyamán bármikor megtörténhet. Emiatt a szagleválasztó készülékeknek állan­dó üzemkész állapotban, a szagleválaBztó ké­pességnek u bekapcsolást követő későbbi ki­­alakvilásával működő készülékeknek pedig ál­landóan üzemelő állapotban kell lenni. Az ismert berendezések alkalmazása mel­lett nehezíti a helyzetet, hogy Bök esetben a szivattyús szennyvíz továbbításnál (áteme­lőknél) a szivattyúk működési ideje és ezzel a szagkibocsátás ideje óránként 10-15 perc, sót egyes esetekben ennél lényegesen ki­sebb, illetve ritkább is lehet. Ilyen körül­mények fennállása mellett a berendezések fe­lesleges üzembentartása jelentős többletkölt­séggel jár. A találmány szerinti eljárás és berende­zés elé kitűzött cél az volt, hogy a szenny­vízben várhatóan bekövetkező szaghatást előre jelezni lehessen és ezen előre jelzés segitségéve] a szennyvízből származó bűznek u környezetbe jutását meggétló berendezési részleteket üzemkész állapotba, majd megfe­lelő időben üzembe lehessen állítani. A találmány szerinti eljárás és beren­dezés lényegében azáltal biztosítja a kitűzött cél elérését, hogy a szennyvízben végbemenő változásokra a szennyvíz redoxipolenciél ját érzékeli és ha a redoxipotenciál egy megha­tározott - előre megállapított - értéket elér, vagy megközelít, akkor a szennyvízrendszer­ben lévő szagkibocsátést meggátló beavatko­zást készit elő, illetve indít meg. A találmány szerinti eljárás és beren­dezés tehát azon a körülményen alapul, hogy a szaghatást keltő molekulák szennyvízben történő kialakulási feltételeit reprezentáló redoxipotenciált illetve ennek változását fi­gyeli és a redoxipotenciál meghatározott ér­tékére alapítva történhetnek meg azok a ké­sőbb ismertetett intézkedések, amelyek az­után a büzkibocsátást megakadályozzák. A találmány szerinti eljárás és berende­zés ily módon figyelembe veszi azt a körül­ményt, miszerint jelentős minőségi változások állhatnak elő az időjárási viszonyok változá­sával, a szennyvíz hőmérsékletének változá­sával, a csatornahálózat lerakódásainak ala­kuláséval, a szennyvíz szennyezettségének módosulásával és más itt fel nem sorolt kö­rülmények folytán. Teljesen mindegy ugyanis a találmány szerinti eljárás és berendezés működése illetve alkalmazása szempontjából, hogy közvetlenül minek következtében vár­ható a szagkibocsátás. Igen lényeges a találmány szerinti el­járás és berendezés szempontjából, hogy a büzkibocsátást megakadályozó berendezési részletek üzemkész állapotba juttatása illetve üzembehelyezése nem akkor következik be, amikor már a szaghatás a környezetben ész­lelhető, hanem akkor, amikor a később kiára­molható szagokhoz vezető kémiai folyamat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55 3

Next

/
Thumbnails
Contents