195988. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus munkahenger, különösen a bányászatban alkalmazott hidraulikus tám
3 195988 4 A találmány tárgya hidraulikus munkah;nger, különösen a bányászatban alkalmazott hidraulikus tám. A találmány szerinti megoldás alkalmazása az igen nagy terhelést viselő hidraulikus munkahengereknél várható. Az ismert ilyen hidraulikus munkahengereknél a névleges terhelést meghaladó igénybevétel esetén a henger nyomóterében uralkodó nyomás megnő. Ha a megnövekedett nyomás egy előre meghatározott értéket elér, akkor az említett nyomótérrel kapcsolatban élló szelepszerkezet működésbe lép és lehetővé teszi, hog/ a nyomótérból a hidraulikus folyadékából elfolyés, és ennek következményeként a nyomótérben nyomáscsökkenés következzen be. Ily módon nem tud az igénybevétel révén a nyomás olyan értékre nőni, ami a hidraulikus hengerben, vagy az ahhoz kapcsolt szerkezetekben kárt okozna, vagy akár csak nemkívánt deformációhoz vezetne. Ilyen biztonsági célt szolgáló szelepszerkezetek ismerhetők meg például a 172 157 számú HU PS-ből és a 178 957 számú HU PS-ből. Az ismert, szelepes túlterhelésgátló, biztonsági megoldások általában kielégitöek, ha a hidraulikus henger nyomóterében a nyomás lassan növekszik. A gyakorlatban előfordulnak olyan dinamikus hatások, amelyek következtében hirtelen nő a hidraulikus munkahenger terhelése, és ennek folytán pillanatszerűen felugrik a nyomás értéke a hidraulikus henger nyomóterében. Az Ilyen gyors folyamatok sorén megtörténik, hogy mire a biztonsági szelep nyit, akkorra már olyan értéket ér el a nyomótérben a nyomás, ami mellett törés vagy káros deformációs üzemzavar áll be. Egyes dugattyús szerkezeteknél a nem vért mértékű, hirtelen nyomósemelkedésre számítanak, és megfelelő szerkezeti részleteket alakítanak ki az ebből származható károk megelőzésére. A dugattyús kompreszszorok területén, és ezek közül is a hűtőkompresszoroknál kell számítani hirtelen és nagy nyomásnövekedésre, mégpedig az úgynevezett vizütés esetén. A vizütés káros következményeinek elkerülése végett születtek olyan megoldások, amelyeknél a kompresszor hengerét rugóval terhelt fedéllel zárták le. A vlzütéskor hirtelen fellépő nagy nyomás hatására az említett fedél az ót terhelő rugó ellenében kissé megemelkedik és az Így képződött résen keresztül a túlnyomás levezethető. Ilyen megoldás ismerhető meg dr. Komondy Zoltán: Hűtőgépek című tankönyve (Műszaki Könyvkadó) 1952. évi kiadásának 183. oldalán lévő 136/b. ábrájáról és az erre vonatkozó szövegrészből. Vannak olyan megoldások is a folyadékhűtésből származható károk megelőzésére, ahol a kompresszor nyomószelepéhez tartozó ülés, vagy keretszerü test hamisfedéllé van kiképezve. Ez a hamisfedél lényegében rugóval terhelt test, amely vízütéskor felugró nyomás hatására elmozdul és nyitottá teszi a henger terét. Ilyen megoldás található Villányi József: Hűtőgépek gyakorlati kézikönyve cimü könyv (Műszaki Könyvkiakdó) 1970. évi kiadásának 113. oldalán. A kompresszoroknál alkalmazott ismert megoldások a hidraulikus munkahengereknél, különösen azoknak a bányászatban szokásos változatainál nem alkalmazhatók. A kompreszszoroknál szokásos szerkezeti kialakítások túl bonyolultak és éppen ezért számos hibalehetőséget jelentenek, sérülésre hajlamosak. A kompresszoroknál alkalmazott megoldások nem illeszthetők a hidraulikus munkahengerek szerkezeti környezetébe. Az a körülmény, hogy a kompresszoroknál szükségképpen szelepek vannak a hengerfejben illetve a hengerfejnél, sajátos szerkezeti elrendezést kíván a hengerfej kialakításánál. A találmány szerinti hidraulikus munkahenger révén a vázolt hiányosságok kiküszöbölhetők. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy a lehető legegyszerűbb szerkezettel tegye lehetővé a nyomótérben a hirtelen megnőtt nyomás levezetését. A találmány szerinti hidraulikus munkahenger az eléje kitűzött célt azáltal éri el, hogy fejrészének nyúlványa övezi és egyben vezeti a henger végszakaszát és a nyomótérrel közeledő hidraulikus emelóhenger emelődugattyúi rugóterhelés ellenében hatnak a hengerre és ennek hatására a nyomótérben ugrásszerűen megnövekvő nyomás előre meghatározott értéke esetén a henger eltávolodik a fejrésztől, Így a hidraulikus folyadékának egy kis része el tud folyni, ami a’nyomás lécsökkenését eredményezi. Az emelóhengerek a fejrészben kiképzett csatornákon át állanak összeköttetésben a nyomótérrel. Előnyős ha a nyomótérnek a folytatását képező, a fejrészben kiképzett tér var. és ebből nyílnak az említett csatornák. Általában kielégítő, ha három emelőhenger van kör mentén egymástól egyenlő távolságban. Az emelódugattyúk és a henger közötti kapcsolatot a hengerhez rögzített, célszerűen ahhoz hegesztett támaszok képezik. A henger vége és a fejrész közé tömítést kell tenni. Ez a laptömités önmagában ismert anyagú és kialakítású. A hengert alaphelyzetében, vagyis a fejrészhez szorított helyzetében rugók tartják. Ezeket a rugókat célszerű úgy elhelyezni, hogy egy-egy csavart övezzenek, amely csavarok a fejrészben lévő mentes furatokba vannak behajtva. Egy-egy rugó támasztásét egyrészt egy csavar feje vagy ahhoz ütköző alátét biztosítja, másrészt a hengerhez rögzített fészek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
