195982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vascsoport elemeinek legalább egyikét tartalmazó fémüvegek elektrolitikus előállítására

195982 3 A találmány tárgya: eljárás vascsoport elemeinek legalább egyikét tartalmazó fém­­üvegek elektrolitikus előállítására. Mint ismeretes a fémüvegek, azaz az amorf ötvözetek kutatása az 1960-as években indult meg, noha elektrolit.ikusan előállított amorf szerkezetű nikkel-kénről [R, Brill, Zeitschrift für Kristallographie 75, 217-227, (1930)], nikkel-foszforról és kobaltfoszforról már 1950, óta jelentek meg cikkek [A. Bren­ner, D.E. Couch, and E.K. Williams, J. Rese­­rarch Natl. Bur. standards -11, 109-122 (1950)]. A. Brenner azonban csak az áram nélkül készített nikkel-foszfor előállítását szabadalmaztatta [U.S. Patents 2 532 283 és 2 532 284 (1950)]. A fémüvegek kutatása az 1970-es évek második felétől napjainkig is tart, s az érdeklődés irántuk ma sem kisebb. Sok alkalmazási lehetőséget magába foglaló anyagtípus, az eddig vizsgált tulajdonságaik alapján bizonyos területeken felválthatják a kristályos anyagokat, korrózióval szembeni nagy ellenállásuk, keménységük, kopásállósá­guk, ígéretes mágneses tulajdonságaik (pl. nagy permeabilitás stb.), valamint még eddig fel nem tárt előnyeik sok alkalmazási lehető­séget rejtenek magukban. Előállíthatok gyors-hűtéssel, vákuum­­-párologtatással és bizonyos körülmények között elektrokémiai úton is. Az eddig ismert és elterjedt elektroké­miai leválasztás A. Brenner nevéhez fűződik. Az általa alkalmazott fürdő segítségével csak nikkel és kobalt foszfor ötvözete állítható elő, mert az elektrolit a foszfor beépítésére szolgáló foszforossavon kívül foszforsavat is tartalmaz, ami a vas ionokkal erős komplexet képezve, azok redukcióját semmilyen körül­mények között nem teszi lehetősé. A találmánnyal célunk a fenti nehézség kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően egy olyan eljárás kialakítása, ami vas ionok esetén is jó hatásfokkal gazdasá­gosan alkalmazható. A találmány alapja az a felismerés, hogy a feladat egyszerűen megoldódik, ha a fosz­forsav helyett hangyasavval állítjuk elő a szükséges pH értéket. A találmány szerinti eljárás tehát egy olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, mely­nek során először fémion szulfátsóból és desztillált vízből elektrolizéló fürdőt készí­tünk, majd a fürdőt 50-90 °C-ra melegítve elektródákat helyezünk be és az elektródák­ra áramot kapcsolunk, az elektrolízis után az áramot kikapcsoljuk és az elektródákat ki­vesszük. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy az elektrolizálo fürdő elké­szítése során a desztillált vízbe a fémion szulfátsó(ko)n kívül nátriurrihipofoszfitot, nátriumszulfátot és hangyasavat keverünk, majd az elektrolízis alatt folyamatosan han­gyasavat adagolva a pH értéket 3 alatt tart­juk. Az elektrolízis során az éramsűrüséget 50-800 mA/cm2 között tartjuk, vagy az éram­sűrüséget legfeljebb -800 - +800 mA/cm2 kö­zött lmsec-tól lmin-ig terjedő időinterval­lumban periodikusan változtathatjuk és ezál­tal például a réteg mágneses anizotrópiáját előnyösen befolyásolhatjuk. Az elektrolizéló fürdő elkészítése során a fémion koncentrá­ciót 0,2-1,8 mól/1 érték közé állítjuk be és ezt az értéket az elektrolízis során is folya­matosan fenntartjuk. Az elektrolizéló fürdő elkészítése sorén a fémion szulfétsóját és a natriumhipofoszfitot 4:1 - 1:1 ionarányok kö­zött állítjuk be és tartjuk az elektrolízis so­rán. A találmány szerinti eljárás olyan levé­­lasztési módszert nyújt, amelynél az elekt­rolit vasszulfátot (FeS04.7Hz0), és/vagy nik­­kelszulfétot (NiS04.7Hz0), és/vagy kobalt szulfátot (C0SO4.7H2O) az áram hatáséra be­épülő foszfortartalom biztosításéra nátrium­­hipofoszfitot (NaH2P02.H20), vezető sóként nátriumszulfátot (Na2SŰ4.10H20) és a savas közeg biztosítására pufferként hangyasavat (N000H) tartalmaz. A fürdő fémion hipofoszfition aránya például 4:1, 3:1, 2:1, 1:1 értékek között változhat, ahol a fémion koncentráció előnyösen 0,36 mól/1, a vezetősóként alkalma­zott nátríumszulfétból például 100 g/l-t, hangyasavból előnyösen 55 g/l-t. A fürdő fémion-hipofoszfit arányának változtatásával (növekvő hipofoszfit koncentráció növeli a beépülő foszfor mennyiségét), az áramsűrű­­séggel (növekvő értékek választásával csök­kenő foszfortartalmú ötvözet nyerhető) 9-18 tömeg% foszfor között változtathatóan, 50° és 90°C hőmérséklet tartományban (kiválasztva egy állandó hőmérséklet értéket) minden esetben amorf szerkezetű ötvözetet nyerünk. A találmány szerinti eljárás néhány konkrét megvalósítási példája: Fe-P fémüvegek: Első példa: Fürdő összetétel: FeS04.7H20 100,09 g/1 NaH2P02.H20 38,16 g/1 NCOOH 55,00 g/1 Na2SO4.10H2O 100,00 g/1 leválasztás! paraméterek: pH = 1,9 hőmérséklet 60 °C leválasztás! áramsűrűség 100 mA/cm2 fémüveg összetétel: Fe = 86,6 tömegű P = 13,4 tömegű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents