195944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-hidroxi-4- és/vagy 5-(szubsztituált)-fenil-cikloalkanolok előállítására

1059-1.} fi A gyógyászatban elfogadható savaddici­­ós sók közül jellemzőek az ásványi savakkal képezett sók, mint a hidroklorid, hidrobro­­mid, szulfát, foszfát, nitrát; szerves savval képezett sók, mint a citrát, acetát, szulfo­­szalicilát, tartarát, glikolát, malót, malonát, maleát, pamoát, Bzalicilát, sztearát, ftalót, szukcinát, glukonát, 2-hidroxi-3-naftoát, lak­tat, mandelát és metánszulfonát. Azok az (II) általános képletű vegyüle­­tek, melyekben Rí hidrogénatomot jelent, ol­datban egyensúlyban vannak hemiketál-for­­májukkal. Az (I) és (II) áltlános képletű vegyüle­­tek aszimmetriacentrumokat tartalmaznak, a cikloalkilrész 3-, 4- és 5-helyzetében, és természetesen további aszimmetriacentrumo­kat tartalmazhatnak a fenilgyűrűhöz kapcso­lódó Z-W oldalláncban. Az (I) általános képle­tű vegyületek aszimmetriacentrumot tartal­maznak az 1-helyzetben, ha R hidrogénatom­tól eltérő jelentésű. Cisz-kapcsolatot részesí­tünk előnyben a cikloalkilrész 1-helyzetű szubsztituense és a fenolos vagy szubsztitu­­ált fenolos rész között az (I) általános képlet 3-helyzetében, és transz-kapcsolatot részesí­tünk előnyben a 3- és 4-szubsztituensek és a 3- és 5-Bzubsztituensek között a cikloalkil­­részen, a nagyobb biológiai hatékonyság mi­att. Ugyanilyen okból a (II) általános képlet­nél is előnyben részesítjük a transz-3,4- és 3,5-kapcsolatot. Kényelmi okokból az (I) és (II) általános képletek a racém vegyületeket ábrázolják. A fenti képleteket azonban általánosaknak te­kintjük, melyek kiterjednek a találmány sze­rinti vegyületek racém módosulataira, a di­­asztereomerekre. A racém keverék, a diaszte­­reomer keverék, valamint a tiszta enentiome­­rek és diasztereomerek hasznosságát az alább leírt biológiai értékelő módszerekkel határozzuk meg. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol R jelentése hidroxilcsoport, Rí jelentése hidrogénatom, és R2 jelentése hidroxi-(l-5 szénatomos)-alkil­vagy dimetil-amino-(l-5 szénatomos)al­­kil-csoport, metoxi-(l-5 szénatomos)al­­kil-csoport, R3 jelentése hidroxi-metil-csoport, Z jelentése 7-11 szénatomos alkilcsoport vagy -O-(6-10 szénatomos)alkilcsoport. Előnyben részesítjük azokat az (I) álta­lános képletű vegyületeket, ahol Rí jelentése hidrogénatom, Z jelentése 7-11 szénatomos alkilcsoport -O-(6-10 szénatomos)alkilcsoport, R jelentése hidroxilcsoport (cisz- és-transz-forma), R2 omega-hidroxi-(2-4 szénát, omos)a!kil és/vagy omega-metoxi-(2-4 szénatomos)­­-alkil-csoport és/vagy R3 jelentése hidroxi-metil-csoport,. Különösen előnyben részesítjük azokat az (í) általános képletű vegyületeket, ahol Ri, R és Z az előnyben részesített vegyöle­tekre fentiekben megadott jelentésű, R2 jelentése 3-hidroxi-propil- vagy 3-me­toxi-propil-csoport, vagy R3 jelentése hidroxi-metil-csoportot jelent. Egy adott vegyület esetében előnyben részesítjük az 1-formát a d-formával szem­ben. Azokat a (II) általános képletű vegyüle­teket, melyekben Y jelentése -CH2CH(R2)- ál­talános képletű csoport, a megfelelő 2-bróm­­-5-{Z-W-szubsztituált)-fenolból állítjuk elő olyan reakciósorozat segítségével, melynek első művelete a fenolos csoport megvédéséből áll. Alkalmas védőcsoportok az olyanok, ame­lyek nem zavarják a rákövetkező reakciókat, és eltávolithatók olyan körülmények között, amelyek az illető vegyületek vagy a belőlük előállitott termékek egyéb helyein nem okoz­nak nemkivánt reakciókat. Ilyen jellemző hidroxil-védőcsoportokat ír le Hasiam a „Pro­tective groups in organic chemistry” (J. F. W. McOmie ed., Plenum Press, Londen and Név? York, 1973) 4. fejezetében. Előnyös cso­port a tetrahidropiranil-, vagy benzil-cso­­port. A hidroxil-védócsoportok hidrogén-bro­­miodal ecetsavban vagy 48%-os vizes hidro­­gén-bromid-oldattal távolíthatók el. A reakci­ót magasabb hőmérsékleten, célszerűen visz­­szefolyatási hőmérsékleten hajtjuk végre. Ha azonban Z-W -O-(6-10 szénatomos)alkilcsopor­­tot jelent, savakat, mint polifoszforsavat vagy trifluor-ecetsavat kell alkalmazni az éterkötés felhasadásának elkerülése céljából. Ha a védőcsoport benzilcsoport, katalitikus hidrogenolízissel távolítható el. Alkalmas ka­talizátor a palládium vagy platina, különösen szénre leválasztva. Egy további módszer n­­-b rtil-lítiuinmal való kezelésből áll a reakció szempontjából közömbös oldószerben, szoba­hőmérsékleten. A védőcsoport pontoB kémiai szerkezete a találmány szempontjából nem kritikus, mert fontossága abban rejlik, hogy a fentiekben leírt módon tudja hatását kifejteni. A szak­ember könnyen és gyorsan ki tudja válasz­tani és azonosítani a megfelelő védőcsopor­tokat. Egy csoport hidroxilvédő-csoportként való alkalmassága és hatásossága az illető csoportnak az elvégzendő reakciósorozatban való alkalmazása útján határozható me.g. Ezért olyan csoportnak kell lennie, amely könnyén eltávolítható a hidroxilcsoport rege­nerálása céljából. Előnyben részesített védő­csoport a tetrahidropiranil- és benzilcsoport, mivel könnyen eltávolithatók. A védett 2-bróm-5-(Z-W szubsztituált)­­-fenolt magnéziummal való reagáltatás után a reakcióra nézve közömbös oldószerben, álta­lában egy a reakciót elősegítő reagens, pél­dául réz(I)-sók, mint klorid, bromid és jodid jelenlétében (az 1,4-addíció előmozditása cél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 f.O 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents