195943. lajstromszámú szabadalom • Nitrogén-, foszfor- és kéntartalmú folyékony, oldattípusú műtrágya
2 1959-13 3 A találmány tárgya nitrogén-, foszfor- és kéntartalmú folyékony, oldat típusú műtrágya, amely bentonittal stabilizált, és amely monofoszfátokat, kondenzált ammónium-foszfátokat és ammónium-Bzulfátot tartalmaz. A növények alapvető tápanyagai mellett a növekedéshez mindig kiegészítő biogén elemekre van szükség, amelyek között a kénnek megkülönböztetett szerepe van. Régóta ismert, hogy a kén a fontos növényi tápelemekhez tartozik, de a kénhiányt behatóan nem tanulmányozták egészen a legutóbbi évekig. Régebben a kén, a kalciummal és a magnéziummal együtt az úgynevezettt másodlagos növényi tépelemekhez sorolták, jelenleg azonban egyre gyakrabban a negyedik legfontosabb biogén elemként említik (Hester B., „Sulphur - The Fourt Major Nutrient?”, Sulutions, 1979. november-december). A talajban és a növényekben jelentkező kénhiány fő okaiként a következő tényeket említik:- a mezőgazdasági termények állandó termesztése nagyobb mennyiségű növényi tápanyagokat kíván;- nagy töménységű szintetikus trágyák fokozott alkalmazása, amelyek nem tartalmaznak ként;- a nagy kéntartalmú tüzelőanyagok csökkenése és a környezetszennyezési követelmények szigorodása, ami a növények által asszimilálható, kéntartalmú vegyületek talajban történő tárolódásának csökkenését eredményezi;- a kéntartalmú fungicidek alkalmazásának csökkenése;- a szerves komponens általános csökkenése néhány talajban (Notverdt. .J. J., .Identifying and correcting sulphur deficiencies in crop plants', Crops and Soil Magazine, 1981. június-július, 11-14. oldal). Agrokemikusok szerint a termesztett növényeknek az egészséges fejlődésükhöz ugyanannyi kénre van szükségük, mint foszforra, sőt néhány speciális, mezőgazdaságilag fontos növénynek többre (Beaton J. D., „Trading Down Sulphur Deficiencies - A Tricky Business", Solution, 1980. november-december). A kén-trágyázás fontosságát nem régen bizonyították Csehszlovákiában is, így például a nyilrai VSP (Mezőgazdasági Egyetem) kutatásai szántóföldi körülmények között bizonyították (Ipari trágyák hasznosításának VIII. szemináriuma - előadások gyűjteménye, Michalovce, 1982. január 27-29., 146-155. oldal), hogy különösen az őszibúza új fajtái több ként igényelnek, mint foszfort. Ügy találták továbbá, hogy az ősziárpa érzékenyebben reagál a kéntartalmú trágyákra, mint a káliumtartalmúakra. Néhány amerikai szerző azt állítja, hogy kevert trágyák alkalmazásénak szélesítésével a kénnel végzett trágyázás kifizetődik és szükséges. Különösen magas a kén iránti igény a hüvelyesek, olajos növények, hagymások és néhány kapásnövény esetén. így például a szakirodalomban az olvasható, hogy lucerna esetén kénnel végzett trágyázással 500-1000%-os termésnövekedést értek el, míg átlagosan 50-500%-os növekedés az általános. Jelentős érzékenység figyelhető meg a kéntartartalmú trágyák iránt kukorica, búza, cirok, zab, rizs, szójabab, földimogyoró, napraforgó, repce, gyeipot, dohány, fűfélék, káposzta, burgonya, hagyma és fokhagyma esetén is. Az ipari trágyák kéntartalma elősegíti az alapvető növényi tápanyagok felvételét a növények által. A kiterjedt, hosszú ideig tartó mezőgazdasági vizsgálatok alapján a szakirodalomban az olvasható, hogy az alkalmazott foszfor lehető legjobb hatékonyságának elérésére tanácsos a P2O5 : S tömegarányt 3 : 1 értéken tartani. Az alkalmazott nitrogén maximális hatékonysága akkor remélhető, ha az N : S tömegarány mintegy 5 (,.Beaton J. D., Sulphur - One Key to High Yields in Small and Coarse Grains”, Solution, 1980. november-december). Annak ellenére, hogy a kén részt vesz a növényi fehérjék képződésében, amit aligha lehet helyettesíteni, a növények táplálásában a megfelelő elláLásra eddig még nem fordítottak figyelmet (Mengel K., Kyrkby E. A,. „Principles of Plant Nutrition”, Ed. International Potash Institute, Wirblaufen-Bern, Svájc, 1978). A folyékony műtrágyák ipari előállítása és alkalmazása az úgynevezett alapvető nitrogén és nitrogén-foszfát trágyák nagy mennyiségű termelésén alapszik, amelynek kéntartalma elhanyagolható. A víz - NHj - (NH4)„H3-«PO« (N1H4)mHin.z>-.iriri03n+l - (NlUlzSO« rendszer fázisegyensúlyának tanulmányozásával úgy találtuk, hogy a fenti prcblémák, amelyek az úgynevezett alaptípusú modern, folyékony nitrogén-foszfát-műtrágyák növények által felvehető kéntartalmának kiegészítésével kapcsolatosak, hatékonyan megoldhatók a találmány szerinti folyékony nitrogén-foszfor-kén-bázisú műtrágyák alkalmazásával. A találmány szerinti folyékony műtrágyák lehetnek tiszták, vagy lehetnek nátrium-bentonittal stabilizálva, ammónium-monofoszfétokat és kondenzált ammónium-foszfatokat, továbbá ammónium-szulfátot tartalmaznak, és a találmány értelmében 35,0-49,0 tömeg% kondenzált ammónium-foszfétol tartalmaznak olvadék formájában, amely 15,0-85,0 tömeg% (NH»)»H»-3P04-ből és 15,0-85,0 tömeg% 1 N,H4)niHint2>-nPn03ii+1-bői all, tartalmaznak továbbá 0,2-20,7 tömeg% ainmónium-szulfátot és 30,3-64,8 töneg% folyékony ammóniát vagy egy olyan elegyet, amely a folyékony ammónia mellett nátrium-bentonitot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
