195902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyűrűsférgek alkalmazására disznövény kultúrákban

2 195902 3 A találmány tárgya eljárás gyűrüsfórgek alkalmazására dísznövény kultúrákban. Az el­járásra az jellemzői hogy a virágágyra, a dísznövény töve körül 15-25 előnyösen 20 centiméter átmérőjű körben az .Eisenia foeti­­da" nevű gyürüsféreg hordozóanyagát 1-2 cm, előnyösen 1,5 cm vastagságban elterít­jük, s ugyanakkor 1 m^re számítva 50-100 célszerűen 150 db gyűrűsférget telepítünk a táptalajra. A gyűrűsférgek a telepítés után megha­tározott időszak alatt magukat a táptalajba fúrják, felülről lefelé haladva a táptalajt átemésztik, eközben emésztőnedveikkel és bélcsatornáikban lévő szlmbiontéik fermentu­­mával a kórokozókat elpusztítják. Kedvelt üvegházi és lakásban tartott dísznövényeink gyakran pusztulnak el a nö­vényt megtámadó gombák és vírusok fertőzé­se következtében. Különösen a fusarium oxy­­sporium f. sp. dianthi nevű gomba és a car­nation mottle nevű virus végez pusztítást az üvegházakban nevelt szegfű ágyaiban. Ezál­tal érzékeny károkat okoznak a kertészet­nek. A káros gombáknak és vírusoknak je­lenléte a közegben minden dísznövényre ká­ros, ez a károsodás azonban igen érzékenyen jelentkezik a szegfűknél. Nagyüzemű vlrágkertészetekben a kór­okozók elpusztítását költséges technológiával végzik. A virág ágyét gőzölóses hőkezelésnek vetik alá, ezzel a termelő közeget fertőtlení­tik. Ez az eljárás azonban az alkalmazott be­rendezés miatt nagyon költséges és rendkí­vül szigorú technológiai fegyelmet igényel. A találmány révén azt a feladatot kíván­tuk megoldani, hogy a dísznövény kultúrákat - különösen a szegfűt - károsító és’ a tápta­lajban élő gombákat és vírusokat hatásosan elpusztítsuk, anélkül azonban, hogy ehhez költséges berendezést kellene üzembeállítani és olyan technológiát kellene alkalmazni, amelynek helytelen alkalmazása még nagyobb kért okoz. A feladat megoldásét több klsérletsoro­­zat előzte meg. Kísérleteinkhez az .Eisenia foetida' nevű gyürüsféreg I. törzsét alkal­maztuk. Az .Eisenia foetida' nevű gyűrűsfé­reg üzemi szaporításéra intézetünk korábban már dolgozott ki eljárást, amelyre a 3062/83 bejelentési számon benyújtott' javaslat alap­ján 1985. augusztus 8.-án szabadalmi oltalmat kaptunk. A hordozóanyag olyan speciális szerves­­anyag, amely a gyürüsféreg emésztőcsatorná­ján már áthaladt és a gyürüsféreg emésztő­szervében élő szimbiontákkal és azok fér­­mentuméval van dúsítva. Mind a gombák, mind a vírusok a kör­nyezetből részben a növényre, részben a ta­lajra kerülnek. A növény fertőzése a talaj­ban indul el, innen terjed ét a növényre, amely a kórokozók támadása következtében elpusztul. Ha azonban gyűrűsféreg hordozó anyagát terítünk el a növény körül és gyű­­rűsféiget telepítünk, a gyűrűsférgek (gilisz­ták) a táptalajba hatolnak, azt átemésztík, eközben emésztőnedveikkel, illetve az abban élő szímbionták fermentumaival a kórokozókat elpusztítják. Az elvégzett kísérleteket az alábbi kiviteli példákon ismertetjük. I. példa: A kísérletet szegfű-ágyakban végeztük. A korábban növénnyel telepített táptalajból mintát vettünk, s ebből megállapítottuk, hogy a virágágy táptalaja fusarium oxysporium f. s. p. dianthi gombával fertőzött. Ezután olyan hordozóanyagot választottunk, amely­ben i gyűrűsférgek tartósan - legalább há­rom hónapig éltek, azt átemésztették és eközben baktériumflórájukkal dúsították, A hordozóanyagot egy-egy növény körül tizen­öt cn-es körben, 1 cm vastagságban terítet­tük el, s ugyanakkor egy négyzetméterre számítva kb. 50 gyűrűsférget telepítettünk az Eisenia foetida I. ez. törzséből. A gyűrüs­­férgiknek a talajban történő 20 napos tar­tózkodása után a virágok sorvadása megállt, a növények szemmel is láthatóan egészséges fejlődésnek indultak, további károsodás nem volt tapasztalható. II. példa: A virágtelepités előtt mintavételezéssel győződtünk meg arról, hogy a táptalaj car­nation mottle nevű vírussal van fertőzve. A táptalaj felszínét egymással tangenciálisan érirtkező körfelületeken cca 2 cm vastagság­ban az Eisenia foetida . nevű gyürüsféreg hordozóanyagával terítettük, majd négyzet­­méterenként 180-200 gyűrüsférget telepítet­tünk. Tíz nap múlva ültettük ki a virágokat, amelyek fejlődésük sorén semmiféle károso­dást nem szenvedtek. A kísérletek arról győztek meg, hogy az üvegházi kultúrákban - de ugyanígy a sza­badban, vagy lakásban - nevelt dísznövé­nyek gombák és vírusok okozta károsodásét gyürűsférgeknek a táptalajba történő telepí­tésével és a gyűrűsférgek hordozóanyagának a növény töve körül történő 1-2 cm rétegben történő elterítése útján teljes sikerrel loka­lizálhatjuk. A telepítendő gyűrűsférgek számára nézve nincs szigorú kikötés. Ez függ a meg­támadott növények károsodási állapotétól, il­letve a táptalaj fertózöttségi fokától. Az eljárást a növények kiültetése előtt, vagy után egyaránt foganatosíthatjuk. G 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents