195895. lajstromszámú szabadalom • Érintkező elrendezés kapcsolókhoz
1 HU 195 895 B 2 tása abban tér el, hogy az érintkezőtartó és a merev mozgató elem együttműködő felülete a lejtő irányába egy oldalra meg van hosszabbítva, és célszerűen az érintkezőtartó meghosszabbításának a végén a mozgató elem felőli oldalon egy perem van kiképezve. A találmány egy másik előnyös kiviteli alakja esetében a merev mozgató elemnek az érintkezőtartóval együttműködő felülete az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára nézve szimmetrikus, míg az érintkezőtartónak ezzel együttműködő felülete a mozgó érintkezők közös szimmetria-síkjára nézve aszimmetrikusan van kiképezve. Célszerűen a merev mozgató elemnek az érintkezőtartóval együttműködő felülete az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges sík felület, az érintkezőtartó ezzel együttműködő felülete pedig a mozgó érintkezők közős szimmetria-síkjára merőleges irányban lejtősre van kialakítva. A találmány egy további előnyös kiviteli alakja esetében a megszakítás irányába nyomórugóval feszített mozgató elem szárán tengelyirányban elnyújtott ablak van kiképezve, amelyet az álló érintkezők felőli végén az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges irányba lejtő felület határol, és az ablakon keresztülnyúló sík érintkezőtartót nyomórugó feszíti a lejtős felület felé. A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjánál az álló érintkezők felé nyomórugóval feszített érintkezőtartó közepén levő furaton nyúlik keresztül a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem, amelynek az érintkezőtartótól az álló érintkezők felé eső szakaszán egy gallér van kiképezve, és ezt az érintkezőtartó felőli oldalon az álló érintkezők közös szimmetria-síkjára merőleges irányba lejtő felület határolja. Végül a találmány egy további előnyös kiviteli alakja esetében a megszakítás irányába nyomórugóval feszített merev mozgató elem középső szakaszán egy ablak van kiképezve, amelyen keresztülnyúlik az álló érintkezők felé nyomórugóval feszített sík érintkezőtartó, és az ablak egyik oldalán az érintkezőtartó fölé benyúló ütköző felület van kiképezve. A találmány szerinti megoldás azt eredményezi, hogy a mozgó érintkezőtartó az érintkezők zárása és megszakítása közben a hossztengelye körül elfordul, ezáltal a mozgó érintkezők az álló érintkezők felületén elcsúszva öntisztulást hoznak létre. A találmány lényegét előnyös kiviteli példákon részletesen is bemutatjuk a mellékelt ábrák segítségével, amelyek közül az 1. ábra egy gépjármű gyújtás-indító kapcsoló metszetét ábrázolja vázlatosan, a találmány szerinti érintkező elrendezéssel, amelynek érintkezői zárt helyzetben vannak, a 2. ábra az 1. ábrán megjelölt A metszetet ábrázolja, a 3. ábra a 2. ábrán látható metszet az érintkezők nyitott helyzetében, míg a 4. ábra a 2. ábra szerinti érintkező elrendezésnek egy másik, célszerűen kialakított kivitelét mutatja, és az 5. ábra a 4. ábra szerinti mozgó érintkezőtartót ábrázolja felülnézetben; a 6. ábra a találmány egy másik előnyös kiviteli alakját megvalósító érintkező elrendezést mutat be az érintkezők zárt nyugalmi helyzetében, a 7. ábra a 6. ábrán megjelölt B metszetet ábrázolja, a 8. ábra a találmány egy további előnyös kiviteli alakját megvalósító érintkező elrendezést ábrázol az érintkezők zárt nyugalmi helyzetében, a 9. ábra a 8. ábrán megjelölt C metszet mutatja; a 10. ábra a találmány egy további célszerű kiviteli alakját megvalósító érintkező elrendezést ábrázol az érintkezők zárt nyugalmi helyzetében, a 11. ábra a 10. ábrán megjelölt D metszetet ábrázolja; és végül a 12. ábra a találmánynak egy, az előbbiektől eltérő működési kiviteli alakját szemlélteti az érintkezők nyitott helyzetében, míg a 13. ábra a 12. ábrán megjelölt E metszetet mutatja. Az 1. ábrán példaként bemutatott gyújtás-indító kapcsoló működtető szerkezete az 1 hengeres házban elhelyezett, kulcs segítségével elfordítható 2 zárhengerből, valamint azzal kényszerkapcsolatban álló 3 vezérgyűrűből áll, amely vezérgyűrűnek a homlokfelületén 4 mélyedés van kiképezve. Természetesen működtető szerkezetként másféle elfordítható szerkezet is alkalmazható, amely rendelkezik a 3 vezérgyűrűhöz hasonló, a homlokfelületén 4 mélyedéssel bíró elforduló elemmel. A gyújtás-indító kapcsoló szigetelő 10 házában van elhelyezve a találmány szerinti érintkező elrendezés, amely két álló 5 érintkezőből, ezeket áthidaló, két mozgó 7 érintkezőt hordozó merev 6 érintkezőtartóból, a 10 ház fedelének furatában tengelyirányban eltolható merev mozgató 8 elemből és két 9 nyomórugóból áll. A 10 házban természetesen annyi üyen érintkező elrendezés található, ahány áramkör működtetésére alkalmas a kapcsoló, és mindegyikhez egy 4 mélyedés van a 3 vezérgyűrű homlokfelületén kialakítva. Amint a 2. és 3. ábrán jól látható, a találmánynak ennél a célszerű kiviteli alakjánál a 8 merev mozgató elemnek a 6 érintkezőtartóval együttműködő 11 felülete az álló 5 érintkezők 12 közös szimmetria-síkjára merőleges irányban lejtősre van kiképezve, míg a 6 érintkezőtartó a 7 érintkezők alapsíkjával párhuzamos sík lemez, amely az álló 5 érintkezőkkel szemben a 10 házban lazán van vezetve. A 9 nyomórugók a mozgó 7 érintkezők 13 közös szimmetria-síkjához képest szimmetrikusan támaszkodnak a 6 érintkezőtartóra. A 4. és 5. ábra ugyanezen kiviteli alaknak egy előnyös változatát mutatja be, amely a fentitől annyiban tér el, hogy a 8 merev mozgató elem lejtős 11 felülete és a 6 érintkezőtartó ezzel együttműködő felülete a lejtő irányában egy oldalra meg van hosszabbítva, és célszerűen az érintkezőtartó 14 meghosszabbításának a végén a mozgató 8 elem felőli oldalon 15 perem van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
