195874. lajstromszámú szabadalom • Zárócsap

1 195 874 2 A találmány tárgya zárócsap, amely több kiveze­téssel rendelkező' leágazó csővezetékekben,különösen stacioner és félstacioner öntözőrendszerekben, vala­mint mikro-öntözőrendszerekben és csepp-öntöző­­rendszerekben alkalmazható. Ismert olyan zárócsap, amelynek leágazócsőhöz kapcsolódó zárószeleppel rendelkező háza van. A zá­rószelep tengelye hengerben elrendezett dugattyú bel­sejébe van beépítve. A hengerben a dugattyú mögött szabályozószerv van elhelyezve. A henger dugattyú előtti térrésze összekötő csövön keresztül az elosztó csővezeték és a zárószelep közötti vízkimenettel van összekötve. A henger dugattyú előtti térrésze a henger homlokfalán kialakított tengelyirányú furaton keresz­tül víz-levegő-tartállyal áll összeköttetésben. A víz-le­­vegő-tartály a maga részéről a henger külső felületé­hez koncentrikus elrendezésben kapcsolódik és legala­csonyabb pontjából kiinduló furaton, valamint össze­kötővezetékeken keresztül a vízkimenettel van összekötve. A fenti megoldás hiányossága, hogy a hidraulikus szabályozójelek feldolgozása a lassú jelformálás miatt nem kielégítő, ami hosszabb csővezetékhálózatok ese­tében jelentős eltérésekhez vezethet, a víz-levegő-tar­tályban nyomáscsökkenést vagy nyomásemelkedést eredményezhet, a dugattyú megfelelő működtetése nélkül, továbbá a kimenőnyílás szűk keresztmetszete miatt az öntözővíz előzetes tisztítása szükséges. A találmánnyal célunk olyan zárócsap kifejleszté­se, amely a hidraulikus vezérlőjeleket megfelelően kö­veti, és előírt működéséhez speciális előfeltételek - például a víz tisztítására vonatkozóan — teljesülése nem szükséges. A kitűzött feladatot olyan zárócsap kialakításával oldottuk meg, amelynek leágazócsőbe beépített hen­geres zárószelepe, a zárószeleppel hidraulikus kapcso­latban lévő dugattyúja és hengere, a hengerrel össze­köttetésben lévő víz-levegő-tartálya és a henger záró­szeleppel ellentétes oldali homlokfelületéhez kapcso­lódó szabályozószerve van. A találmány szerint — a henger zárószelep felőli homlokfelületéhez hen­gernyúlvány kapcsolódik, — a leágazócső bemenőnyílásánál a zárószelep mellett hosszanti csatornák vannak kiképezve, — a zárószelepnek hengeres belső ürege van, amely­ben elülső tengellyel összekapcsolt fej tengelyi­rányban eltolhatóan van elrendezve, az elülső tengely a dugattyúval van összekapcsolva, — a zárószelep hengeres belső ürege tengelyirányú nyíláson keresztül a zárószelep löketterével, a záró­­szelep lökettere pedig tengelyirányú furaton ke­resztül a henger belső terével áll összeköttetésben, — a henger hengeres oldalfalán tengelyirányban egy­mást követően négy, palástkor mentén elrendezett sugárirányú furatokból álló furatsor van kialakít­va, amelyek közül az első és a második furatsor el­ső gyűrűs külső kamrába, a harmadik és a negyedik furatsor pedig második gyűrűs külső kamrába tor­kollik, — a második gyűrűs külső kamrát a henger hosszten­gelyére merőleges nyílás a víz-levegő-tartállyal köti össze, — a második és a harmadik furatsorok kívülről rugal­mas zárógyűrűkkel vannak lezárva, — a henger szabályozószerv felőli homlokfelületén tengelyirányú furat van kialakítva, amelyen a du­gattyúhoz kapcsolódó hátsó tengely van átvezetve, amelynek átvezetett végén a hátsó tengely körül forgathatóan tüske van elrendezve, amelynek sza­bad végződése alternatív módon a szabályozószerv hosszabbik vagy rövidebbik szabályozócsatornájá­ba nyúlik be. A henger első furatsora előnyösen a dugattyú alatti térrésszel, negyedik furatsora pedig a dugattyú fölötti térrésszel állandó kapcsolatban van. A találmány szerinti zárócsapot célszerű úgy kiala­kítani, hogy a szabályozószerv rövidebbik szabályozó­­csatornájának hossza az első és harmadik furatsorok közötti távolsággal és a zárószelep hengeres belső üre­gében elrendezett fej lökethosszával, a szabályozó­­szerv hosszabbik szabályozócsatornájának hossza pe­dig a hengerben mozgó dugattyú lökethosszának, a zárószelep hengeres belső üregében mozgó fej löket­hosszának és a lökettérben mozgó zárószelep löket­hosszának összegével egyezik meg. Az első és második furatsorok közötti távolság a dugattyú hosszánál előnyösen nagyobb. A találmány előnyös hatása, hogy a jelformálási sebességtől függetlenül a hidraulikus vezérlőjelek meg­bízható feldolgozását biztosítja, ami egyrészt a du­gattyú pontosan meghatározott elmozdulásainak (a víz-levegő-tartály légterének zárási és nyitási folyama­tai előtt), másrészt annak köszönhető, hogy nincse­nek kis átmérőjű fojtónyílások, amelyek eltömítődé­­se rendellenes működéshez vezethet. Ebből követke­zik egy további előnyös hatás, hogy az öntözővizet használat előtt nem kell mechanikus tisztításnak alávetni. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük. A rajzon az 1. ábrán a találmány szerinti zárócsap példakénti ki­viteli alakjának vázlatát tüntettük fel, hossz­­metszetben. Amint a rajzból kitűnik, a találmány szerinti záró­­csapnak 1 leágazócsőbe épített 2 zárószelepe, 3 hen­gere, a 3 hengerben mozgó 4 dugattyúja, a 3 henger 2 zárószelep felőli homlokfelületéhez kapcsolódó 11 hengernyúlványa és ellentétes oldali homlokfelúleté­­hez kapcsolódó 5 szabályozószerve van. Az 5 szabályozószervnek rövidebb 6 szabályozó­­csatornája és hosszabb 7 szabályozócsatornája van. A 6, illetve 7 szabályozócsatornákba alternatív mó­don 8 tüske végződése nyúlik be. A 8 tüske a 4 du­gattyúhoz kapcsolódó 28 hátsó tengely körül elfor­gathatóan van elrendezve. A 28 hátsó tengely a 3 hen­ger 5 szabályozószerv felőli homlokfelületében kiala­kított centrikus 27 tengelyirányú furaton van át­vezetve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents