195871. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú
1 195 871 2 A furatcsoportok 36, illetve 37 furatai egymáshoz viszonyítva 120°-os szögben eltoltan vannak kiképezve, és az egyik furatcsoport furatai a másik furatcsoport furatai között helyezkednek el. A 36 furatokban nincs menet, a 37 furatokban azonban anyamenet van. A 30 lezáró lapban három 38 menetes furat van, amelyekbe a 11,12 véglapok menet nélküli 36 furatain keresztülnyúló 39 csavarok végei csavarhatok. A 11, 12 véglapokban levő menetes 37 furatokba 40 csavarok hajthatók be,és e 40 csavarok belső végei a 30 lezáró lap külső felületével ütközhetők. Látható, hogy ilyen szerkezeti kialakítás esetén a szivattyú összeszerelt állapotában, azaz amikor a 30 lezáró lapok a 11, 12 véglapokban levő 34 hengeres felületeknél vannak, akkor a 20 lapátkerék vége és a szomszédos 30 lezáró lap belső 31 felülete között ismeretlen rés van. Ha a 11, 12 véglapokban levő menetes 37 furatokba hajtott 40 csavarokat befelé csavarjuk és feltételezzük, hogy a 30 lezáró lapban levő 38 menetes furatban a 39 csavarok lazán vannak behajtva, akkor a 40 csavarok beljebb csavarásának eredményeként a 30 lezáró lap a 10 házban befelé mozog mindaddig, amíg föl nem ütközik a 20 lapátkerék végén. A három 40 csavar megfelelő állításával a 30 lezáró lap közvetlen érintkezésbe hozható a 20 lapátkerék végével akkor is, ha ez nem pontosan a 10 ház tengelyére merőleges síkban van. Ennek a helyzetnek elérése után a 40 csavarok egy előre meghatározott távolságra visszahúhatók, és ha most a 30 lezáró lapban levő anyamenettel kapcsolódó 39 csavarokat meghúzzuk, ezek a 30 lezáró lapot visszahúzzák, erősen nekiszorítják a 40 csavarok belső végeinek és ezáltal a 30 lezáró lap helyzetét rögzítik, minek eredményeként a 30 lezáró lap belső 31 felülete a kiszámított nagyásgú térközzel van elválasztva a 20 lapátkerék végétől. Ez a térköz lényegében az a távolság, amellyel a 30 lezáró lapot a rögzítése előtt a szivattyú vége felé mozgattuk. A 30 lezáró lap síkja most már párhuzamos a 20 lapátkerék végrelületének síkjával. Az előbbiekből kitűnik, hogy a 20 lapátkerék vége és a 30 lezáró lap belső felülete között egyszerű módon lehet a szükséges kisméretű és állandó, egyenletes térközt biztosítani. Az is látható, hogy a beállítás a szivattyú összeszerelése után is könnyen elvégezhető anélkül, hogy ehhez bonyolult fogószerszámokra vagy más segédeszközökre volna szükség. Ha bizonyos üzemidő után vagy megelőző karbantartás során azt állapítjuk meg, hogy a 20 lapátkerék és a 30 lezáró lap közötti rés, térköz túlságosan nagygyá vált, csak az előzőkben ismertetett beállítási műveletet kell megismételni anélkül, hogy a szivattyút szétszerclnénk. A 30 lezáró lapnak 20 lapátkerékhez viszonyított, kívánt helyzete így könnyen és gyorsan visszaállítható. Ez nagy előny, mert a beállítás a szivattyú üzemelési helyén is könnyen elvégezhető és ilyen újra való beszabályozás többször is végezhető, még mielőtt a szivattyút szét kellene szerelni. Hosszú üzemidő után előfordulhat, hogy a kopás nem lesz egyenletes. Ekkor a 30 lezáró lapot után kell munkálni és visszahelyezni, továbbá esetleg a 20 lapátkereket is után kell munkálni. Az új beállítás ilyen esetekben is könnyen és gyorsan elvégezhető. Ez a lehetőség az ismert, hasonló típusú szivatytyúkhoz viszonyítva már önmagában is igen nagy előny. A találmány szerinti szivattyú a beszívott levegő kezelése és kibocsátása szempontjából is eltér az ismert szivattyúktól. A szivattyú előzőkben ismertetett szerkezeti kialakításánál a szivattyú egyik végénél levő 30 lezáró lapban beömlő 26 nyílás, a másik végénél kiömlő 28 nyílás van. Ezeknek a 26, 28 nyílásoknak kialakítása a szivattyútól megkívánt különböző paraméterektől függően nagymértékben változhat, azonban ezek általában a 30 lezáró lap fölső, illetve alsó részében vannak, úgyhogy nyugalmi helyzetben, illetve állapotban egy meghatározott vízmennyiség marad a szivattyú 10 házában. Amikor a 20 lapátkerék forogni kezd, akkor a vizet a különböző 22 lapátok fölszedik és a 22 lapátok forgási sebességének növekedésekor fölfelé és kifelé mozgatják, minek következtében egy olyan vízgyűrű jön létre, amely a 20 lapátkerék 22 lapáljainak külső széle és a 10 ház belső felülete között tömítést képez. A 20 lapátkerék — mint már előzőleg említettük - a 10 ház tengelyéhez viszonyítva el van tolva,és így a 20 lapátkerék két-két szomszédos 22 lapátja és a vízgyűrű révén határolt térfogat változik akkor, amikor a 22 lapátok a 10 ház kerülete mentén haladnak. A beömlő és kiömlő 26 és 28 nyílások olyan helyeken vannak kialakítva, hogy amikor a két szomszédos 22 lapát közötti tér a beömlő 26 nyílás fölött halad el, akkor a térfogat nő,és ezért a szivattyú beömlő 26 nyílásából levegőt szív. Amikor a 22 lapátok a kiömlő 28 nyílás felé haladnak, akkor a 22 lapátok között levő levegő összenyomódik, ennek tere csökken, és amikor a 28 nyílás a lapátpárok között levő levegő számára nyitott állapotnak megfelelő viszonylagos helyzetben van, akkor a levegő a kiömlő 28 nyíláson át kiáramlik. Az előzőekből kitűnik, hogy a 26, 28 nyílások elrendezésétől és elhelyezésétől függően vagy egy maximális légáramlás érhető el minimális energiafogyasztással, vagy ha szükséges, maximális vákuum. Az ismert szivattyúknál komoly problémát okoz a szomszédos lapátok közötti levegőnek az alatt az idő alatt való gyors és teljes kiáramoltatása, amely idő alatt a kiömlő 28 nyílás a két szomszédos lapát közötti tér számára nyitott állapotban van. Ez a nehézség főként olyan szivattyúk esetében tapasztalható, amelyeknek lapátkereke elég hosszú, azaz a szivattyúnak nagymennyiségű levegőt kell mozgatni. A találmány szerinti szivattyú egyik jellemzője ezt a problémát megoldja, illetve jelentős mértékben csökkenti. Ennek érdekében a 20 lapátkerék középső része 44 üreggel van kialakítva, amelynek végein befelé nyúló 41 körgyűrűk vannak. A 20 lapdtkerék tengelye a 41 körgyűrűkkel egy darabot képez,vagy ezekhez mere5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
