195842. lajstromszámú szabadalom • Oldószerben szegény, hőre keményedő reaktív poliuretán bevonómasszák
17 195842 18 A fényállóságot az úgynevezett EU-BN 1-1 Fordvizsgélat szerint vizsgáljuk. Eszerint a bevonatot nedves megvilágításnak (megvilágitási idő 120 Fadeometer-Standard-óra szén ívfénylámpával 15-17 A/130-145 V) tesszük ki. A mintát u.n. éjszakai ég-nappali fény színárnyalat összehasonlító berendezésben a szürkeség mértéke illetve az AATCC szürke skála szerint kifehéredésre (színmélység), a standard mintához viszonyítva színárnyalatváltozásra, fényességváltozésra és foltosodásra vizsgáljuk. A vizsgálat alapján a bevonat tulajdonságai nem romlanak. Nem válik durvábbá a bevonat, a bevonat durvábbá válása azonban megfigyelhető a poliéter-tartalmú bevonatoknál (5. példa). D. Velurszerű bevonat előállítása A jelen példa B. lépése szerint előállított bevonómasszát simítókéssel mintegy 200 g/mz mennyiségben felvisszük az 1 933 255 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat szerinti matricára. A bevonat matricát mintegy 9 m/perc sebességgel 9 m hosszú, 80 °C léghőmérsékletű szárítóalaguton vezetjük ét. Az első száritóalaguton való áthaladás után a bevont matricát azonos sebességgel egy második alaguton vezetjük keresztül. Ez az alagút 18 m hoszszú, hőmérséklete 170 °C. Lehűlés után a bevonatot levesszük a matricáról és alulról történő ragasztással 190 g négyzetméter tömegű egyoldalasán bolyhosított gyapjúszövettel vagy poliészter-gyapjú keverékéből álló szövettel erősítjük. A kasírozést a bevonat sima felületén végezzük kereskedelmi egykomponensű poliuretán-rendszerrel (C. lépés szerinti tapadóréteg-oldat). A velurhatást a felületnek a textiliparban használatos kefélő és tisztítógépekkel történő kefélésével tesszük kifejezőbbé. Ismert segéd- és kikészitési eljárásokkal a velúrt stabilizálhatjuk és javíthatjuk felhasználási tulajdonságait. Így velurbörszerű bevonattal rendelkező textíliát kapunk, amely cipők vagy ruházati áruk alapanyagaként alkalmazható. A poliuretánbevonatnak a finom szőrpihék által megnövelt felületét a példa C. részénél leírtak szerinti nedves megvilágításnak tesszük ki. A szőrpihék ennek sorén nem válnak merevebbé és nem tapadnak öszsze. Ugyancsak nem tapasztalható a velurbevonat elszíneződése. A találmány szerinti fény hatására bekövetkező oxidációval és hidrolízissel szemben ellenálló bevonómaszszából készített velurbőr utánzat lényeges haladást jelent az eddig ismert bevonómaszszákhoz képest, mivel a finom velurszórpihék általában gyorsan tönkrementek a fény és oxidáció hatásárá fellépő lebomlás következtében. 5. példa (3. összehasonlító példa) Ebben a példában poliétert, poliésztert és aromás diizocianátot tartalmazó bevonatfilm elöállitását és a filmnek fénnyel szembeni viselkedését írjuk le. A. A blokkolt NCO-elópolimerizátum előállítása Hidroxilkomponensként 2000 g - trimetilol-propán és propilén-oxid alapú - poliétert (molekulatömeg 6000), 1000 g - propilén-glikol és propilén-oxid alapú - lineáris poliésztert (molekulatömeg 1000), 1450 g hexándiol-1,6, neopentil-glikol és adipinsav alapú - lineáris poliésztert (molekulatömeg 1700), valamint 22,5 g bután diói-1,4-t 1125 g 4,4’-diizócianáto-dífenil-metánnal és 174 g 2,4-diizocianáto-toluollal mintegy 3 órán keresztül reagáltatunk 80-90 °C hőmérsékleten, míg az NCO-tartalom 4,26 t% alá csökken. A kapott reakcióelegyben 60-70 °C hőmérsékleten bekeverünk 496 g butanonoximot és 696 g metil-glikol acetátot. 20 perc elteltével az IR-spektroszkópiás vizsgálat már nem mutatja NCO-csoport jelenlétét. A kapott blokkolt NCO-előpolimerizátum viszkozitása szobahőmérsékleten mintegy 40 000 mPas, meghatározható látens NCO-tartalma 3,3 tömegX, ennek megfelelően NCO-ekvivalens 1280 g. B. A fedőréteg bevonómasszájának előállítása, ebből film képzése és a film tulajdonságai 1280 g A. szerinti előpolimerizátumot összekeverünk 118 g, azaz ekvivalensnyi mennyiségű 4,4’- diamino-3,3 ’- dimetil- diciklohexil-metánnal. A kapott reakcióelegybe bekeverünk 10 tőmeg% kereskedelmi pigmentport, 0,5 tömeg% szilikonolajat és 1,5 tömegX szílikát töltőanyagot. Az alkalmazott kész bevonópaszta viszkozitása 25 °C hőmérsékleten mintegy 60 000 mPas. Általánosan alkalmazott simitókéses bevonóberendezésben 90 g/m2 mennyiségben felvisszük elválasztópapírra a fentiek szerint kapott bevonómasszát és szárítóalagút ban 140-160 °C hőmérsékleten 2 percig keményítjük. Nem érdes, rugalmas filmet kapunk, amely 400 órás xeno-vizsgálat után sárgulást mutat, szakítószilárdsága és nyúlása lényegesen csökken. 5 10 15 2C 25 30 .35 40 45 50 55 60 10
