195831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas(II)-fumarát előállítására

2 195831 3 A találmány tárgya új eljárás vas(II)-fu­­marát előállítására fém vasból és fumnr­­aavból. Ismereten, hogy a vnr.{II)-fumarát gyógy­szerként használatos humán és állat-gyógyá­szatban egyaránt, valamint állati tápok keve­­rékkomponense, így széleskörűen akalmazzák. Az irodalomból ismert oljárások mindogyi­­ke valamely vas-sóból és fumársavból vagy kálium-, nátrium-sójából állítja elő a vas(II)­­fumarátot. így például vas(II)-szulfátból vas­­karbonátot készítenek (franciaországi szaba­dalmi leírás 1.443.382/1965/ és azt vízben fő­zik fumársawal. Másik eljárás szerint vas(II)-szulfátot glicin éo szilikonolaj jelen- 1; léiében (NSZK-beli szabadalmi leírás 2.042.324/1969) nátrium-fumaráttal vizes kő-, zegben reagáltalnak. Vas hidroxidot, meleg vas-szulfátból nátrium-hidroxiddal állítanak elő (nagy-britanniai szabadalmi leírás 2( 1.150.253/1966), vízben, fumársawal rea­­gáltatnak. Alkalmaznak vas(II)-kloridot is vas sóként NSZK-beli szabadalmi leírás 1 250 813/1964), melyet vízben nátrium-fuma­ráttal reagáltatnak. Végül vas-szulfátot vizes 2c közegben, pH 3,8-5,5 között fumársawal rea­­gáltatnak úgy, hogy a plt-t nátrium-karbo­nát, vagy nátrium-hidroxid adagolásával tartják (spanyolországi szabadalmi leírás 434.522/1975). 30 Az ismertetőit eljárásoknak több hátrá­nya van. Az egyik, hogy nagyon tiszta vbb(II) vegyületböl kell kiindulni, mert a termék nem tartalmazhat vas(III)-fumarátot, amely a kiindulási vegyülel vas(III)-tartalmá- 35 bői keletkezne. További hátrány, hogy a vas(II)-fumarátlal azonos mólnyi alkáli-szul­fát vagy klorid keletkezik vizes oldat formá­jában szennyvízként. Jelen találmányunk célja az ismert eljárá- 40 sok hátrányainak kiküszöbölése olyan eljá­rással, amely nagy tisztaságban, jó kiterme­léssel, iparilag könnyen megvalósítható mó­don teszi lehetővé a vas(II)-fumarát előállítá­sát. 45 A találmány alapja az a felismerés, hogy ha vaaport fumársawal valamely közömbös reakcióközegben szerves- vagy azorvotlen­­-BQV 08/vagy vas bő mint katalizátor jelenlé­tében 40 #C és 120 ®C közötti hőmérsékleten 50 reagáltntunk, úgy hidrogén fejlődés mellett teljes mértékben nagy tisztaságú vas(II)-fu­­maráltá alakul át. Ez a felismerés azért új­szerű, mert a fumársav és a vaBpor vízben, alkoholban, ezek elogyében egymással nem 55 reagál, ill. nem vas(II)-fumarátot ad. A találmány másik alapja, hogy a reakció teljessé válásáig az oldódás során keletkező hidrogén és a még jelenlevő vaspor redukáló atmoszférát biztosít, így kizárt a szennyező 50 vas(III)-fumarát keletkezése. A találmány tárgya eljárás vnu(II)-fuma­­rát előállítására fém vasból és fumársavból, raelynok során vasport é3 0,8-1,2-, előnyösen 1,0-1,05-szőróo sztőchiometriai mennyiségű 55 fumársavat közömbös szuszpendálószerben 40 °C és 120 #C, előnyösen 80 #C és 100 ®C között szerves- vagy Bzervetlen sav vagy vas só, mint katalizátor jelenlétében reagál­­tatunk. Közömbös realcciókőzegként víz, 1-6 szén­­atomazámú egyenea vagy elágazó alkilláncú alkoholok, jégecet, egy vagy két Bzénatomos di- és tri-klór szénhidrogének, benzol, mo­no- és dimctil-benzolok, klórbenzol, vagy ezek elegye alkalmazható. Katalizátorként előnyösen ecetaavat, sósa­vat, kénsavat, salétromsavat, vas-kloridot, vas-szulfátot alkalmazhatunk 0,1-1,0 mól ka­­talizátor/g atom vas, - előnyösen 0,3- -0,5 mól/g atom mennyiségben. A találmány értelmében célszerűen ügy járunk el, hogy vas port, g atomonként 1,0-1,03 mól fumársavat, a reakcióközeget, ‘vala­mint a vasra számított 0,3-0,8 mólnyi katali­zátort összemérjük és 80 °C, 100 ®C között reagáltatjuk. A keletkezett vaa(II) fumarétot ismert művelettel elválasztjuk, szárítjuk, és az anyalúgot, mely a katalizátort változatla­nul tartalmazza, visszavezetjük a folyamatba. Amennyiben a reakcióhoz egy elózó adag anyalúgját alkalmazzuk reakcióközegként, ka­talizátort nem kell bemérni. A talárnány szerinti eljárás főbb előnyei'.- a terméket alapanyagaiból nagy tiszta­ságban szolgáltatja,- vas(III)-fumarát nem keletkezik, mel­lékterméke nincs, igy környezetvédelmi problémát nem okoz;- az nnyalúg, mely a katalizátort válto­zatlanul tartalmazza, újra felhasználha­tó;- az eljárás technikailag könnyen meg­valósítható. Eljárásunkat az alábbi példákkal mutat­juk be. 1. pokla 5,6 g (0,1 g atom) vas port, 12 g (0,103 mól) fumársavat 100 ml vízben szusz­­pendáltunk és levegő kizárása mellett 5 ml jégccettel refluxáltunk. 4 óra elteltével bar­násvörös csapadékot nyertünk, a vas mara­déktalanul clreagált. A csapadékot szűrtük, 10 ml vízzel mos­tuk, szárítottuk. 11,9 g (70%) száraz termé­ket nyertünk, melynek elemi összetétele Fe=31,38%; C=28,66%; 11=1,55% (számított FeíCdhCb) alapon: Fe=32,87%; C=2B,27%; 11=1,19%) és infravörös spektruma a vas-fu­­marátéval azonoG volt. 2-12. példák A katalizátor szükségességének és minő­ségi lehetőségeinek bemutatására az 1. példa nlapján eljárva, de az 1. táblázat szerinti re-3

Next

/
Thumbnails
Contents