195825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj és/vagy foszfatidil-etanolamin elválasztására ilyeneket tartalmazó alkoholos foszfatidilkolin termékekből

2 195825 3 A találmány olyan eljárásra vonatkozik, mellyel olaj és/vagy foazfatidil etanol-amin különíthető el az ezeket tartalmazó, alkohol­ban oldódó foszfatidil-kolin tartalmú szója­­-foszfatidokból, meghatározott, csökkentett mennyiségű foszfatidil-kolint tartalmazó olaj ós/vagy foszfatidil-elanol-amin egyidejű elő­állításával, kovasavgélen végzett kromatogra­­fálás útján. Az élelmiszer- és kozmetikai iparnak olyan foszfatid-keverékekre van szüksége, amelyek foszfatidil-kolin mellett egészen pon­tosan meghatározott mennyiségű olajai és/ /vagy foszfatidil-etanol-amint tartalmaznak, amely mennyiség a természetes foszfolipidek­­ból nyerhető foszfatidil-kolin termékéhez ké­pest kisebb. Az étolaj előállításánál keletkező növényi nyersfoszfatidok, foszfatidil-kolin melleit, foszfatidil-etanol-amint és mono-, di- és tri­­glicerideket (olaj), valamint foszfatidil-inozi­­dot és más foszfortartalmú glicerinésztert, il­letve anyagokat, így peptideket, aminosava­­kat, sztearint, sztearinsavésztert, Bzabad zsírsavakat és szénhidrát-származékokat tar­talmaznak. A nyersfoszfatidokban lévő klsérőanya­­gok elkülönítésére már több eljárást ismer­tettek. Ezeknél általában első lépésként a növényi nyersfoszfatidot acetonban olajmen­tesítik (lásd 1 053 299 számú német szövet­ségi kőztárBaságbeli közzétételi irat, 3 268 335 számú amerikai szabadalmi leírás, 1 047 597 számú német szövetségi köztársa­ságbeli közzétételi irat) és második lépésben etanollal extrahálják (lásd 2 724 649 számú amerikai szabadalmi leírás). A harmadik lé­pésben az etanoloB foszfatid-frakciót OBzlop­­-kromatográfiának vetik alá, amelynek hő­mérséklete nem nagyobb mint 35 ®C (lásd 3 031 478 számú amerikai szabadalmi leírás). Az acetonos olajtalanításnál kis mennyiségben acetonsorba tartozó termékek, így mezitil­­-oxid, diaceton-alkohol és foron keletkeznek többek között. Ezeknek a mérgező éB sajátos szaguk miatt zavaró hatású anyagoknak az eltávolítása nagy ráfordítást igényel, sőt, részben nem is valósítható meg. Ezenkívül az acetonos olajmentesítés a peroxidok mennyi­ségének emelkedésével jár együtt, amelyek­nek hátrányos fiziológiai hatásai közismertek. A növényi nyersfoszfatidok alkoholos extrahálása olaj tartalmú foszfatid-frakcióhoz vezet (lásd 2 718 797 számú német szövetségi kóztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat, 1 492 952 számú német szövetségi köztársa­­ságbeli szabadalmi leírás, 1 692 568 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat), amelyből szobahőmérsékleten végzett kromatografálás után olajtartalmú, foszfatidil­­-elanol-amintól mentes foszfatidil-kolin nyer­hető. Saját szabadalmi bejelentésünk (P 3 023 814.3) szerinti megoldás alapján sike­rült kis mennyiségű víz hozzáadáséval az olajat leválasztani éB nagytisztaságú, olaj­mentes foszfatidil-kolint kapni. Összességé­ben azonban ez a vizes olajmentesítéB, olaj­mentes foszfatidil-kolin kinyerésénél három­­lépcBŐs folyamatot (extrahálás, kromatografá­­lés, olajmentesítés) igényelt, melyet súlyosbí­tott az, hogy vizes etanol oldatokat kellett feldolgozni. Mindezen eljárásoknál az a cél, hogy a foszfatidil-kolin kísérőanyagainak teljes mennyiségét elkülönítsék. Az eljárások egyi­ke sem irányítható úgy, hogy a foszfatidil­­-kolin termékek teljesen meghatározott, elő­zetesen megválasztott, olaj éa/vagy foszfati­­dil-etanol-amin mennyiséget tartalmazzanak. További hátránya az ezideig ismert eljárások üzemi méretekben való alkalmazásának az a körülmény, hogy a felhasznált adszorpcióé anyag, nevezetesen a bázikus alumíniumoxid, a kromatografálás után szennyezéseket, külö­nösen foszfatidil-etanol-amint tartalmaz és emiatt el kell dobni. További hátrány szár­mazik abból, hogy kromatografálás Borán li­­zofoszfatidil-kolin keletkezik [O. Rengkonen, J. Lipid. Res., 3, 181-3. (1962), D. van Damme et. al., Int. Symp. Chromatogr. - Electrofore­­sis, 5 th. 1968 (Pub. 1969), 268-78.]. A kovasavgéles kromatografálásnak ed­dig csak analitikai és preparativ jelentősége volt. így pl. foszfatidokat hexánoldatban a kovasavgél nem adszorbeált (lásd 77 012 202 számú japán szabadalmi leírás, 3 869 482 számú amerikai szabadalmi leírás), míg alko­holos oldatból visszatartotta (H. Richter et al., Pharmazie 1977. 32 (3), 164]. A különböző magatartás lipofil, polimolekulás foszfatid-mi­­cellék keletkezésével magyarázható meg he­xán esetében, míg alkoholos oldatban a jelen­lévő foszfatidok molekulárisak. A kromalogra­­fálást itt is szobahőmérsékleten végzik. A foszfatidok szétválasztása és szelektív de­­szorbeáltatása alkoholos foszfatidoldetok ese­tében alkohol/ammónium-hidroxid (49 093 400 számú japán szabadalmi leírás) vagy kloro­­form/metanol keverék alkalmazásával (C. H. Lea et al., Biochem. J., 60, 353-63. (1965)], il­letve kloroform/metanol/viz keverékkel (79 916 számú német demokratikus köztársa­ságbeli szabadalmi leírás) történhet. Ennek az eljárásmódnak eddig nem volt műszaki je­lentősége, mert eluálószerként mindig mérge­ző anyagok keverékét - így ammónium-hidr­­oxid vagy kloroform - kellett használni, me­lyeknek visszanyerése és eltávolítása a leci­­tinből nagyon költséges. A kereskedelmi forgalomban kapható foszfatidil-kolin-nyerstermékek, különösen a szójabab-foszfatidokból származók, alkoholos extrahálésBal nyert termékek, amelyek alko­holban oldódnak és foszfatidil-etanol-amint tartalmaznak föszennyezésként. Vannak azon­ban olyan foszfatidil-kolin-nyerstermékek is, amelyek, mint leírják, csak az egyiket vagy b másikat tartalmazzák a két fószennyezés közül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents