195822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirimido (5,4-b) (1,4) oxazim-származékok előállítására

15 195822 16 reticulumba történő felvételére ATP je­lenlétében A módszer leírását lásd: S. Harigaya and A. Schwartz: Circ. Rés. 25, 761 (1969). A 22. BorBzámú vegyület a <5Ca**-ionok szarkoplazma-reticulumba történő felvételét 5xlO"3 mól koncentrációban 25%-kal csökken­tette. Ez megfelel annak a hatásnak, amelyet koffein idéz elő 10** mól koncentrációban. A 22. sorszámú vegyület hatása a szív­izom aejtek ciklikus adenozín-monofoszfá t (cAMP) tartalmára [A módszer leírását lásd: Amer. J. Sei. 179, 807 (1973); valamint Clin.Chim.Acta 66, 221 (1974)]. Patkányoknak intraperitoneálisan 5 mg/ /kg 22. sorszámú vegyületet adagoltunk, majd az állatokat e kezelés után 0, 2, 5, 15 és 30 perccel leöltük. Az állatok szívót tri­­klór-ecetsavval homogenizáltuk, és a cAMP­­-tartalmat radioaktív módszerrel, specifikus kötőfehérje segítségével mértük. A 22. Bor- Bzóraú vegyület a szív cAMP-tartalmát nem változtatta meg lényegesen. A 22. sorszámú vegyület hatása a szlv­­izomzat foszfordiószteráz (PDE) aktivitá­sára PDEi enzimet különítettünk el Sharma és Wang módszerével [Adv. Cycl. Nucleotide Res. 10, 187 (1979)]. A PDEj enzimet Thompson és munkatár­sai módszerével [Adv. Cycl. Nucleotide Res. 5, 159 (1975)], a PDEa enzimet szintén Thompson és munkatársai szerint különítet­tünk el [Adv. Cycl. Nucleotide Res. 10, 69 (1979)]. Az enzimaktivitáBt is Thompson és munkatársai módszerével határoztuk meg [Adv. Cycl. Nucleotide Res. 5, 161 (1975)]. A 22. sorszámú vegyület 100 mikromol koncentrációban egyik PDE enzim aktivitását Bem befolyásolta. Az előző kísérletek eredményei arra utalnak, hogy a 22. (23., 26.) sorszámú ve­gyület nem fejt ki a Bzívglükozidokra típu­sosán jellemző enzimhatást (a Na-K-ATP-áz vagy NADH-oxidáz enzimre), és a vegetatív receptor-stimulánsok hatásmódját sem befo­lyásolja (az adenilót-cikláz enzim működését nem befolyásolja). Eltérően egyes xantinszármazékoktól vagy az új, bipiridin-típusú pozitív inotróp hatású vegyületektól (amilyen például az am­­rinon), a 22. sorszámú vegyület nem befolyá­solja a PDE izoenzimek működését. A 22. (23., 26.) sorszámú vegyület akut toxieitását egereken és patkányokon vizsgál­tuk. Az LDm értékeket a 2. táblázatban fog­laltuk össze. 2. táblázat LDm > értékek mg/kg~ban hím nőstény Égé­i.v. 323.9 339.89 ren (312.08-336.29) (331.7-348.2) i.p. 572.23 573.08 (524.17-624.7) (520.09-631.47) p.o. 1355.9 1419.6 (1192.7-1541.4) (1313.3-1534.4) i.v. 253.45 232.3 (235.18-273.14) (209.4-257.7) Patká­i.p. 315.0 260.0 nyor (277.26-357.8) (201.55-335.4) p.o. 829.6 809.9 (722.5-952.6) (724.7-901.4) A táblázat adutai alapján a 22. sorszámú vegyület toxieitása csekély. A hatóstani kísérletek eredményei alap­ján a találmány szerinti (I) általános képletü vegyületek a vérkeringési rendszer megbete­gedéseinek kezelésére, így elsősorban az elégtelenül működő szivizomzat teljesítményé­nek növelésére és a 6zív koszorúér-vérke­ringésének javítására alkalmazhatók. Toxici­­tásuk általában csekély. Mindez együttesen értékes hatásspektrumot és terápiás bizton­ságot jelent. Terápiás célra a találmány szerinti ható­anyagok napi adagja általában 0,2 mg/test­­súlykg-tól 250 mg/teetsúly-kg-ig, előnyösen 0,2 rag/testsúlykg-tól 50 mg/teetsúlykg-ig terjed, amelyet adott esetben naponta több részre elosztva, a felszívódás körülményeit is számításba véve alkalmazunk. Terápiás alkalmazás céljára a találmány szerinti hajtóanyagokat célszerűen gyógy­szerkészítményekké alakítjuk úgy, hogy a gyógyszerkészitésben általánosan alkalmazott nem toxikus, közömbös, szilárd vagy folyé­kony, enterális vagy parenterális adagolás­nak megfelelő vivő- és/vagy segédanyagok­kal összekeverjük. Vivőanyagként például víz, zselatin, lak tóz, keményítő, pektin, mag­­nézium-sztearál, sztearinsav, talk um és nö­vényi olajok alkahnazhajtuk. Segédanyagok­ként például tartósító- és nedvesitőszerek (felületaktív anyagok), valamint emulgeáló-, illetve diszpergálószerek, pufferoló és ízesí­­tőanyagok használhatók. A találmány szerinti hatóanyagok - a fenti vivő- és segédanyagok segítségével - a szokásos gyógyszerkészítményekké, például szilárd gyógy szerforinákká (így tablettává, kapszulává, pirulává, végbélkúppá) vagy fo­lyékony gyógyszerformákká (így vizes vagy olajos oldatokká, szuszpenziókká, és emulzi­ókká, alakíthatók. 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents