195820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a spektinomicin új 6-alkil-analógjainak és az ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 195820 4 A találmány tárgya eljárás a spektinomi­­cin új 6’-alkil-analógjainak előállításéra. A • találmány szerinti eljárással előállított ve­­gyületek kiváló antibakteriális hatásúak. A Bpektinomicin A ismert anitibiotikum és elŐBZŐr mikrobiológiai úton állították elő (3 234 092 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás). A spektinomicin egyes analógjait Rosen­­brook, Jr. és munkatársai írják le a J. Anti­biotics, 28. 953-960 (1975) és ibid, 31. 451 (1978) Bzakirodalmi helyeken, Carney és munkatársai az ibid, 30. 960 (1977) szakiro­dalmi helyen a spektinomicin klór-dezoxi­­-szórmazékait ismertetik, Foley és munkatár­sai a J. Org. Chem. 43(22). 4355-4359 (1978) szakirodalmi helyen a 9-epi-4-(R)-dihidro­­-spektinomicint írják le. Egyik említett spek­­tinomicin-analóg vagy -származék esetében sem történik azonban említés biológiai haté­konyságról az említett szakirodalmi publiká­ciókban. Lemieux a Can. J. Chem., 51. 53 (1973) szakirodalmi helyen ismerteti, hogy az (1) képletű 2-dezoxi-sztreptamin 5-hidroxilcso­­portja preferenciálisan lép reakcióba a (2) képletű tri-0-acetl-2-dezoxi-2-nitrozó~alfa-D­­-glükopiranozil-kloriddal, olyan alfa-pszeudo­­diszaccharidot adva, amelynél CBz benziloxi­­-karbonilcsoportot jelent. Mallams és munka­társai a J. Chem. Soc. Perkin I, 1118 (1976) Bzakirodalmi helyen a Lemieux-módszert di- és trÍ8zaccharidok szintetizálására hasznosít­ják. Az oxirook lebontását Lemieux és munka­társai, illetve MallamB ób munkatársai az elő­ző bekezdésben említett publikációikban su­gallják. Hannessian és munkatársai 1979-ben le­írták a spektinomicin kémiai szintézisét. White és munkatársai a Tetrahedron Letters 1979. júliusi számában spektinomicin és analógjai előállítására ismertetnek kémiai szintézist. Felismertük, hogy igen Bokféle 6’-alkil­­-Bpektinomicin-analóg állítható elő dienonok­­ból réz-katalizált Grignard-addíció útján, a reagáltatássorozatban különböző, sokfélekép­pen hasznosítható köztitermékeket használva. A reagáltatássorozatban (enon-acilá tokon) a C-6’ helyzetben történik az átalakulás. A fentiek alapján a találmány tárgya el­járás az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására (IV) általános képletű vegyületek­­ből. A (IV) általános képletű vegyületeket (VII) általános képletű enon-acilátokból állít­hatjuk elő. A találmány szerinti eljárást a B reak­­cióvázlatra hivatkozással ismertetjük. A B reakcióvázlatban R’ jelentése 1-12 szénatomost tartal­mazó alkil— vagy (4-8 szénatomot tartalmazó) cikloalkil-( 1-4 szénato­mot tartalmazó lalkilcsoport, R’a és R's jelentése védócsoportként aralkoxi-karbonil-, halogénezett alkoxi-karbonil- vagy alkoxi-karbo­­nilcsoport, valamint Rio acilcsoportot jelent. Az (I) általános képletnél használt szén­­atomszámozásra hivatkozunk végig a leírás­ban, bár ez a számozás a szokásostól eltérő. A találmány Bzerinti eljárással előállítha­tó vegyületek magukba foglalják az (I) álta­lános képletű vegyületek savaddiciós sóit és ezek hidratált formáit is. A helyettesítő-jelentéseknél említett al­­kilcsoport kapcsán példaképpen a metil-, etil-, propil-, butil-, pentil-, hexil-, heptil­­ób oktilcsoportra, illetve izomer formáikra utalhatunk. Az acilcBoportra példaképpen a formil-, acetil-, propionil-, butiril- és a pentanoilcso­­portot említhetjük. A halogénezett alkoxi-karbonilcBoportra példaképpen a mono-, di- vagy trihalogén­­-raetoxi-karbonil-, mono-, di- vagy trihalo­­gán-etoxi-karbonil-, mono- vagy trihalogén­­-propoxi-karbonil-, mono-, di- vagy trihalo­­gán-butoxi-karbonil- vagy a mono-, di- vagy trihalogén-pentoxi-karbonilcsoportot, illetve ezek izomer formáit említhetjük. Halogénatomokra a fluor-, klór-, bróm- és jódatomot említjük. Az aralkoxi-karbonilcsoport alatt benzil­­-oxi-karbonil-, fenil-etoxi-karbonil-, fenil­­propoxi-karbonil- vagy difenil-oktiloxi-kar­­bonilcBOportot, illetve ezek izomer formáit, továbbá a fluorenil-metoxi-karbonilcsoportot értjük. Az alkoxi-karbonilcsoport alatt izopro­­poxi-karbonil-, terc-butoxi-karbonil- vagy terc-pentoxi-karbonilcsoportot értünk. Megjegyezzük továbbá, hogy ha a le­írásban és az igénypontokban említett cukor molekulákban egynél több hidroxi- vagy al­­koxicsoport van jelen, akkor ezek azonosak vagy eltérőek lehetnek. A (II), (III) és (IV) általános képletű vegyületek új vegyületek. A (IV) általános képletű dienonok igen sokoldalúan felhasz­nálható, úgynevezett Michael-akceptorok. Az „alfa-anomer” alatt a gyűrűrendszer Bkja alatti 1’-helyzetű helyettesitőt hordozó anomer, míg a „béta-anomer" alatt az 1’­­-helyzetű szénatomnál a spektinomicinével azonos konfigurációjú anomert értünk. A találmány Bzerinti eljárással előállítha­tó vegyületek közül a kívánatos biológiai ha­tást mutatóak az (I) általános képletű vegyü­letek béta-anomerjei. Ezt a glükozidos konfi­gurációt a B reakcióvázlatban látható spekti­­nomicinnél találhatjuk meg. A B reakcióvázlat 1. lépése szerint vala­mely (VII) általános képletű enon-acilátot di­­metil-formainid-dimetil-acetáttal reagáltatunk oldószerben, egy (VI) általános képletű ena­­mint kapva. A reagáltatást 25 °C és a reak­­cióelegy forráspontjának megfelelő hómérsék­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents