195801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-etil-6-fluor-7-piperazino-4-oxo-1,4-dihidro-kinolin-3-karbonsav előállítására

i95801 4 3 A találmány tárgya az I Képletű 1-etil­­-6-flupr-7-piperazino-4-oxo- 1, 1 -dihidro-kino- Hn-3-karbonsav és gyógyászatilag alkalmaz­ható sói előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy az I képlet ű kirtolin­­-karhonsavat kiemelkedő aiilihakteriális hatá­sa miatt a gyógyászatban széles körben alkalmazzák húgyúti és szisztémás bakteriális eredetű megbetegedések gyógyítására (búr. J. Chemolher. Antibiot. 1983, 3, 9 és 47 oldalak, J. Antiraicrob. Chemolher. 1984, 13, Suppl., 99, 107, és 113 oldalak). Az I képletű kinolin-karbonsavat példá­ul II képletű l-etil-6-fluor-7-klór-4-oxo~l,4- -dihidro-kinolin-3-karbonsav és piperazin reagáltatásával (863 429 számú, 870 576 szá­mú belga szabadalmak, 80 33, 453 számon közzétett japán bejelentés és J. Med. Chem. 1980, 23, 1358), vagy a IIT képletű elil-(l­­-etil-6-fluor-7-klór-4-oxo-l,4-dihidro-kinolin­­-3-karboxilát) és piperazin reakciójában kép­ződő IV képletű etil l-etil-6-fluor-7-piperazi­­no-4-oxo—l,4-dihidro-kinolin-3-karboxilát hidrolízisével (879 106 számú és 890 223 szá­mú belga szabadalmak) állítják elő. Ezen eljárások közös hátránya, hogy a hetes helyzetű klóratom cseréjét piperazinnal erélyes reakciókörülmények között, 115- 175 °C-on 5-19 órán át, adott esetben nyo­más alatt végzik. Ezen kívül a reakció nem regioszelektív, a fenti körülmények között részben a hatos helyzetű fluoratom is reagál a piperazinnal (J. Med. Chem. 1980, 23, 1358.). Az 59 122 470 sz. japán nyilvánosság­­rahozatali iratban ismertetett megoldás sze­rint az l-etil-6-fluor-7-helyetlesített-4~oxo­­-l,4-dihidro-kinolin-3-kar bon savakat bór-tri­­fluoriddal vagy hidrogén fluoro-boráttal etil­­-l-etil-6-fluor-7-klór-4-oxo-l,4-dihidro-kino­­lin-3-karboxilátból előállított (/l-etil-6-fluor­­-7-klór-4-oxo-l,4-dihidro-kinolin-3-karboxilá­­to-03, OV-difluoro-bór)-vegyületc;n keresztül állítják elő. Az eljárás hátránya, hogy az alkalmazott flu­orbórsav, illetve bórtrifluorid rendkívül kor­­róziv és toxikus anyag, ami az eljárás nagy­ipari megvalÓBÍtása esetén komoly nehézséget jelent. Az eljárás során keletkező anyalúg kezelése környezetvédelmi problémákat vet fel. Találmányunk Bzerint az I képletű kar­bonsav egyszerű úton, regioszelektiven, jó hozammal, rövid reakcióidő és nem korrózív reagensek alkalmazáséval állítható elő az V általános képletű borát származékok (mely képletben R1 és RJ jelentése 2-6 szénatomos aciloxi-csoport) és a VI képletű amin reagál­­tatása során képződő VII általános képletű borát-származékok (mely képletben R1 és RJ jelentése a fentiekben megadott) hidrolízi­sével. Az eljárás előnyős foganatosítási módja szerint az V általános képletű borát-szárma­­zékokat (mely képletben R1 és Kz jelentése a feriLickben megadott) izolálás nélkül alakítjuk az I képletű kinolin-3-karbonsawá. Az V általános képletű borát származé­kokat, adott esetben inert szerveB oldószer és savkötő jelenlétében reagáltaljuk a VI képletű aminnal. Inert szerves oldószerként előnyösen alkalmazhatunk savamidokat, pél­dául diinetilformamidot, dimetilacetamidot, ke­tonokat, például acetont, metil-etil-ketont, étereket, például dioxánt, tetrahidrofuránt, dietil-étert, észtereket, így etil-acetátot, me­­til-acetátot, etil-propionátot, szulfoxidokat, így dimetil-szulfoxidot, alkoholokat, például metanolt, etanolt, 1-decanolt, butanolt. Savmegkötőként szerves és szervetlen bázisokat alkalmazhatunk. Szerves bázisként trialkilaminokat, például trietilamint, tribu­­tilamínt, ciklusos aminokat, így piridint, 1,5- -diazabiciklo(5,4,0)undec-5-ent, 1,5-diazabi­­ciklo{4,3,0)non-5-ent, l,4-diazabiciklo(2,2,2) oktánt, míg szervetlen bázisként alkáli fémek és alkáli földfémek hidroxídjait és karbonát­jait alkalmazhatjuk. Így alkalmazhatunk sav­­megkötőként kálium-karbonátot, kálim-hidro­­gén-karbonátot, nátrium-hidroxidot, kálcium­­-hidroxidot. Kívánt esetben savmegkötőként alkalmazhatjuk a VI általános képletű amin feleslegét. Az V általános képletű bőr származéko­kat és a VT képletű amint az alkalmazott oldószertől is függően 0-200 °C közötti hő­mérsékleten reagáltatjuk 0,5-10 órás reakció­idő mellett. Az alkalmazott reakcióidő függ a választott reakcióhómérséklettól. A reakciőhÓ- mérséklet emelése rövidebb reakcióidő alkal­mazásét teszi lehetővé. Kívánt esetben a fen­tiektől eltérő körülményeket is alkalmazha­tunk. A VII általános képletű bórátokat (mely képletben R1 és RJ jelentése a fentiekben megfcdott) kívánt esetben izolálás után, savas vagy bázikus körülmények között hidrolizál­­juk az I képletű kinolin-3-karbonsav származékká. A VII általános képletű vegyület például hűtés hatására kiválik a reakcióelegyből, melyből Így adott esetben szűréssel vagy centrifugálással kívánt esetben kinyerhető. A bázikus körülmények között végzett hidrolízisnél előnyösen alkalmazható alkáli fémek hidroxidjai vagy karbonát sói, továbbá alkáli földfémek hidroxidjai vizes oldata. Eljárásunk különösen előnyős kivitelezési módja esetén a VII általános képletű vegyü­­letek hidrolízisét nátrium-hidroxid, kálium­­-hidroxid, nátrium-karbonát, kálium-hidro­gén-karbonát, kálium-karbonát, kalcium-hidr­­oxid vizes oldatával melegítéssel hajtjuk végre. Kívánt esetben a hidrolízist szerves bázisok, például trietilamin alkalmazásával is elvégezhetjük. A savas körülmények között végzett hidrolízisnél előnyösen alkalmazhatjuk ás­ványi savak vizes oldatét. Eljárásunk külö­nösen előnyös megvalósítási módja szerint a r, 10 15 20 or i- ^ 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents