195778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Torasemid stabil módosulatának, valamint az ezt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

2 195778 A találmány tárgya eljárás Torasemid stabil módosulatának előállítására. A Torasemid {l-izopropil-3-[(4-m-toluidi­­no-3-piridil)Bzulfonil]-karbamid a 2 516 025 sz. német szövetségi köztársaságbeli szaba­dalmi nyilvánosaágrahozatali irat 71. példájá­ból ismert, érdekes farmakológiai tulajdonsá­gokkal rendelkező vegyület. Ez a vegyiilet különösen erős diuretikus hatással rendelke­zik, miraellett a víz és a nátriumionok arány­lag erősebben csapódnak ki, mint a káliumio­nok. Ezért a vegyületnek diuretikumként nagy fontossága van. Ennek a vegyületnek előállításához nor­mális körülmények között egy tisztítási mű­velet tartozik, melynek során az anyagot nátrium-hidrogén-karbonál vizes vagy vizes­­-alkoholos oldatában oldjuk, és a szennyezé­sek kiszűrése után pl. ecetsavval vagy CO2- -al Torasemidként újra kicsapjuk. Ennek az eljárásnak a Borán a termék fehér színű, 163-164 °C olvadáspontú kristályok alakjában csapódik ki. Az Acta Cryst. 1978, 2659-2662 oldalán, és az Acta Cryst. 1978. 1304-1310 oldalán kö­­zóltekből ismert, hogy a Torasemid két, egy­mástól rőntgen-krisztallográfiás tulajdonsá­gaikat tekintve eltérő módosulatban fordul elő. E módosulatok egymás mellett képződnek, ha a Torasemid petroléter/etanolos oldatát lassan bepároljuk. A kristályoknak - melye­ket mind 169 °C-on olvadó prizmák, mint 162 °C-on olvadó lemezecskék alakjában jel­lemeztek - a fenti szakirodalmi cikkek csak rőntgen-krisztallográfiás tulajdonságait írják le. A 169 4C olvadáspontú módosulat, melyet a következőkben I módosulatnak nevezünk, a P2i/c tárcsoportban monoklin formában kris­tályosodik, míg a 162 °C olvadáspontú, a kö­vetkezőkben II módosulatoknak nevezett alak a P2/n tércsoportban, monoklin formában kristályosodik. Az előállítás, és a Torasemid CO2-0B át­­csapással végzett tisztításakor a II módosu­latot kapjuk. Ez képződik egyébként más ol­dószerekből végzett étkristályosítás során is. Minthogy ez az alak a tiszta hatóanyag táro­lása közben nem változik, és minden tisztítá­si kísérlet sorén az uralkodó formát képezi, feltételezték, hogy ez a II módosulat állandó is. Meglepetésszerűen azt találtuk, hogy a gyógyszer tablettában legfinomabb eloszlás­ban jelenlévő II módosulatú Torasemid ki­­sebb-nagyobb sebességgel I módosulatává alakul át, és ezáltal a hatóanyag kristálymé­­rete és oldódási sebessége a tabletta vízbe juttatása során jelentősen megváltozhat. Minthogy az oldódási sebesség ismert módon a gyógyszerkészítmények egyik olyan, fontos jellemzője, amely az adagolás reprodukálható­sága érdekében tablettáról tablettára nem változhat, ezért olyan Torasemid-kószítmény iránti igény merült fel, melynek oldódási se­bessége független a tárolás időtartamétól. Mivel az oldódási sebesség nem ellenőrizhető 3 változása a Torasemid II módosulatának I mó­dosulattá történő átalakulásán alapszik, ké­zenfekvő volt az I módosulat használata, amelyről kísérleteink során kiderült, hogy tablettában is stabilis, és nem alakul vissza IT módosulattá. A találmány tárgyát képezi ezért az í módosulatú Torasemidet, mint ha­tóanyagot tartalmazó, orálisan adagolható gyógyszerkészítmények előállítási eljárása is. A rőntgen-krisztallográfiás eljárás cél­jára alkalmas azon módszer, hogy mindkét módosulatot ugyanazon oldószerből kristályo­sítjuk ki, majd a kristályokat makroszkópos k.’istályformájuk alapján szétválasztjuk, ipari kivitelezésre természetesen alkalmatlan, mert a kristályok megfelelő elválasztása nem le­hetséges. Ezen túlmenően ismert volt, hogy a Torasemid a legtöbb oldószerben végzett me­legítésnél irreverzibilisen ciklizálódik az ani­­lin-nitrogénatouunal. Ezért az I módosulat előállítására a legtöbb oldószerből végzett átkristályositús nem alkalmas. Emiatt lépett fel további igény a Torasemid tiszta 1 módo­sulatának olyan előállítási eljárására, amely egyszerűen és gazdaságosan hajtható végre és a Torasemid bomlása nélkül megy végbe. Meglepetésszerűen azt találtuk, hogy a II módosulatú Torasemid úgy alakítható át I módosulatává, hogy az előbbinek valamely vizes diszperzióját az I módosulat finomel­oszlású kristálygócaival oltjuk be, és ezt a szuszpenziói annyi ideig keverjük, hogy an­nak teljes mennyisége az I módosulattá ala­kuljon át. Ez az átrendeződés szobahőmérsékleten aránylag lassan megy végbe, úgyhogy 10-14 napra van hozzá szükség. A azuBzpenziól azonban 70-90 °C-ra melegíthetjük, és ilyen­kor az átalakulás 3-6 óra alatt végbemegy. Mig a Torasemid oldószerben, mint etanolban, etil-acetátban, metilén-kloridban és kloro­­for nban végzett melegítésénél jelentős meny­­nyiségben bomlástermékek képződnek, addig meglepetésszerűen vízben a Torasemid észre­vehető bomlás nélkül több napon át 90 °C-on melegíthető. Meglepő továbbá, hogy már kis (1%-ig terjedő) mennyiség hozzáadása is át­alakulást okoz, mert az I módosulatú Torase­­raidnek 90 "C-on még 1,9 g/1 az oldékonysá­­ga. A puszta oldékonységi adatok alapján az volna várható, hogy ez a Torasemid-mennyi­­ség feloldódik a víz szuszpendálóközegben. Minthogy maga az átrendeződés tiszta vízien megy végbe, ennek az eljárásnak az az előnye is megvan, hogy a termékbe nem kerülnek további szennyezöanyagok, mint ol­dószerek, katalitikusán ható savak vagy bá­zisok, stb. éppen ellenkezőleg, az eredeti II módosulatban jelenlévő szennyezések az ál­kristályosodás folyamán a vízbe mennek át. Az l módosulatú Torasemidet tartalmazó orálisan adagolható készítmények a szokásos módon, gyógyszerészelileg elviselhető segéd­anyagok, mint pl. cukor, keményítő, keményí­tő-származékok, cellulóz, cellulóz-szárma/.é-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents