195753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliészter kötőanyagú nemes formatestek és lapszerű termékek előállítására

2 195753 3 A találmány olyan eljárásra vonatkozik nemes műkő formatestek és lapszerű termé­kek előállítására, amellyel a termékek külső (esztétikai) megjelenése javítható. Ismeretes az, hogy a sztirolban oldott poliészter gyanták szerves peroxidok, mint katalizátorok és gyorsítók jelenlétében po­­limerizálhatók és Így töltőanyagok kai társítva ellenállóképes kötőanyagot képeznek. A poli­észtergyantákhoz töltőanyagként finomelosz­lású kőzúzalékot, talkumot, ásványi lisztet adagolnak és Így különféle minőségű műkö­vek, burkolólapok stb. állíthatók elő. A 163 457. számú magyar szabadalmi le­írásban építőipari idomok és műmárvány elő­állításához felületnedvesltő és felületaktiváló szerekkel kezelt és aminbázisú katalizátorral kevert nafténsavat elegyítenek és az elegy­­hez aluminium-klorid és alumínium-hidrát töl­­tóanyagelegyet majd homokot, kavicsot, vagy kvarclisztet adagolnak és ezt a műgyantával elkeverik. A leírás szerint ez az eljárás al­kalmas a termékek mechanikai tulajdonságá­nak javítására. A 165 234. számú magyar szabadalmi le­írás telítetlen poliészter alapú színes, külö­nösen márványhatású mintázott lemezek és tárgyak előállítási eljárására vonatkozik. Az eljárás szerint egy alacsonyabb és egy ma­gasabb viszkozitású telítetlen poliészter­gyanta és monomer oldatához színezéket, po­­limerizációs iniciátort, aktivátort és töltő­anyagot kevernek, a nagyobb viszkozitású gyantát cinkoxid és/vagy magnéziumoxid hozzákeverésével képzik, majd a két külön­böző viszkozitású oldatot eltérő színűre szí­nezik és a két különböző viszkozitású gyan­tát csak kis mértékben összekeverik, majd polimerizálják. A 171 723. számú magyar szabadalmi le­irés szerint építőipari burkolóanyag előállí­tására úgy járnak el, hogy a homok, szilici­­um-karbid, márvány és gránit keverékéből álló töltőanyag 0,5-3,0 mm szemcsefrakcióját elkülönítik és a finomabb szemcsefrakciót 65 töraegX-ban elegyítik a poliészter műgyantá­val és ehhez az alapkeverékhez - a gélese­­dés megindítása előtt - a durva szemcsefrak­­ciójú töltőanyagot hozzákeverik. Ezzel a ne­hezen homogenizálható elegy ipari feldolgozá­sa megkönnyíthető, de a felületen megjelenő kőzetliszt és műgyanta keveréke nem .kőha­tású*, hanem műanyag benyomást kelt. Az ismert eljárásokkal készült poliészter alapú műkövek, dísztárgyak és burkolóanya­gok hátránya az, hogy külső megjelenésük­ben a műanyag jelleg dominál, tömött struk­túrájúnk és a fedetten festett felületekhez hasonlítanak. A külső megjelenésen úgy javí­tanak, hogy különböző festési eljárásokkal a márvány erezett jellegét próbálják utánozni. Más ismert eljárásoknál a termékek felületén elkülönülten jelennek meg a szemcsés töltő­anyagok és a műgyanta kötőanyag, a termé­szetesen monolitikus felületi hatás nem biz­tosítható. A nemesebb kőzetek kristályos szerkezetét az ismert eljárásokkal nem lehet kialakítani sem az áttetszőség és belső textú­ra, sem a monolitikust jelleg tekintetében. Az ismert poliészter kötőanyagalapú műkövek és burkolóelemek külső megjelenése emiatt nem kellően esztétikus, meg nem közelítik a ter­mészetes kőzetekét, ezért nem elégítik ki az egyre fokozódó minőségi követelményeket. Hátrányuk az ismert eljárásokkal készült po­liészter műgyanta kötőanyagú műkő termé­keknek az is, hogy általában nem mérettartó­­ak, gyakori a lapszerű termékek torzulása és vetemedése, a felszíni és mélyebb rétegek légzérványosak, ezért fizikai és mechanikai tulajdonságaik is gyengébbek a természetes kőzetekhez képest. A találmány célkitűzése a természetes, kristályos kőzetek textúrájának megfelelő, monolitikus jellegű poliészter kötőanyagú ne­mes műkövek vagy lapszerű, mérettartó, a természetes kőzetekének megfelelő mechanikai szilárdságú, nagy választékban gyártható termékek előállítására iparilag könnyen meg­valósítható eljárással. A találmány szerinti eljárás poliészter kötőanyagalapú nemes műkövek és formates­tek előállítására, amelynek során térhálósitót, katalizátort és gyorsítót tartalmazó poliészter műgyanta, finomeloszlású szervetlen töltő­anyag és szemcsés kőzetzúzalék keverékét formába öntjük, azzal jellemezhető, hogy 12- -20 tömegX, 25 °C-on 200-400 mPa-s viszko­zitású poliésztergyantát, 5-10 tömeg* 90X­­-ban 30 mikron alatti szerncsefinomságú dűlő­in; tőrleménnyel keveréssel homogenizálunk és a homogenizált keverékhez 73-80 tömegX-ban főtömegében 1-7 mm szemc.seméretű természe­tes kőzetzúzalékot keverünk és a keveréket formába öntve kivánt esetben légritkított térben vibráltatjuk, majd a formába öntött keveréket környezeti hőmérsékleten ismert módón kikeményedni hagyjuk. A természetes közetzúzalék márvány, bazalt, gránit vagy alabástrom zúzalék. A találmány kiterjed poliészter kötő­­anyagalapú nemes mükójellegű lapszerű ter­mékek előállítására is, amelynek során az előbbi keverékkel az alkalmazott tömbszerű formát fokozatosan több részletben töltjük ki és az egyes részletek beadagolása után a formát, adott esetben légritkított térben vib­­ráItatjuk, majd a formába öntött keveréket ismert módon kikeményedni hagyjuk, kivánt esetben pedig a kapott tömbszerű terméket lapokká felszeleteljük, vagy az alkalmazott formába célszerűen furattal ellátott lemez­­sz ibsztrátumot helyezünk és annak mindkét oldalára az 1. igénypont szerinti műgyantá­ból, finomeloszlású dolomitból és kőzetzúza­­lél ból álló kivánt vastagságú keveréket ré­tegelünk. A formából kivett terméket a kő­faragóiparban használatos műveletekkel (vá­gás, csiszolás, polírozóé) megmunkálhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents