195733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövet plazminogén aktivátor és ezt hatónyagként tartalmazó gyógyszerkészítmény előállítására

8 195733 9 ten vagy annál valamivel magasabb hőmér­sékleten és 0,01 torr nyomáson fejezzük be. A kapott liofilizélt gyógyszerkészítmény ned­vességtartalma általában kisebb, mint 2,5%. A vákuum szárítás befejeztével a liofilizált gyógyszerkészítményt tartalmazó műanyag­vagy üvegedényt lezárjuk. A fagyasztott vizes oldat vákuumszári­­tás közben a víz eltávoztával a t-PA fizioló­giailag elfogadható só formájában marad vissza. A találmány oltalmi köre tahát kiter­jed a t-PA fiziológiailag elfogadható sóira, előnyösen savaddíciós sóira, ezen belül első­sorban hidrokloridsójára. A találmány szerinti eljárás első ízben teszi lehetővé olyan liofilizált gyógyszerké­szítmény előállítását, amelyből nagy t-PA koncentrációjú parenterális oldat nyerhető. Ez a t-PA koncentráció nagyobb mint 100 000 Ne/ml, előnyösen nagyobb mint 500 000 NE/M1, különösen előnyösen nagyobb mint 1 000 000 NE/ml. A kezeléshez szükséges parenterális ol­dat előállításához a találmány szerint előállí­tott liofilizált gyógyszerkészítményt semleges vagy savas pH-jú vízzel hígítjuk. Ha a liofi­lizált gyógyszerkészítményt lényegében izo­­tónilcus vizes oldatból nyertük, úgy a hígí­táshoz is lényegében izotónikus vizet hasz­nálunk. A t-PA biológiai aktivitást mutat a vér­rögök fibrin hálójának feloldásában, és igy előnyösen alkalmazható trombotikus rendelle­nességek kezelésére [The Lancet, 1018-1020, 1981. november 7.; The Lancet, 842-847, 1985. április 13.; The New England Journal of Me­dicine 310(10), 609-613 (1984); és 312(14) 932-936 (1985)]. A találmány szerint előállított liofilizált gyógyszerkészítmény felhasználható tehát a humán- és állat-gyógyászat terüle­tén, elsősorban trombotikus rendellenességek kezelésére. A különböző trombotikus megbetegedé­sekre számos példa ismert a szakirodalomból, ezek közül kiemelhető a szívizominfarktus, a súlyos vénatrombózis, a tüdőembólia és a szélütés. A t-PA adagolásának módja általában intravaszkuláris, előnyösen intravénás infúzió, bár egyéb adagolási mód, igy intra­­muszkuláris adagolás is alkalmazható. Az in­­travaszkuláris infúziót általában infúziós tar­tályban vagy üvegben vagy elektromosan működtetett infúziós fecskendőben lévő pa­renterális oldattal valósítjuk meg. Az oldat az infúziós edényből a betegbe juttatható gravitáció vagy infúziós pumpa segítségével. A gravitáció hatáséra működő infúziós rend­szer nem engedi meg az adagolás ellenőrzé­sét, ezért, elsősorban nagy koncentrációjú oldatok esetében, előnyösen infúziós pumpát alkalmazunk. Legelőnyösebb azonban az elek­tromosan működtetett infekciós fecskendő al­kalmazása, mivel ez teszi lehetővé az adago­lás legpontosabb ellenőrzését. A trombótikus rendellenességben szen­vedő emlős beteg kezelésére szükséges t-PA mennyiséget természetesen egy sor faktor határozza meg, igy a beteg kora és súlya, az igényelt kezelés pontos feltételei és súlyos­sága, az adagolás módja, amelynek megállapí­tása az orvos vagy állatorvos feladata. Koszorúér elzáródás feloldásához szükséges mennyiség általában 150 000-450 000 NE/kg testsúly óránként. így 70 kg súlyú felnőtt beteg kezeléséhez óránként 10 000 000- -30 000 000 NE, előnyösen mintegy 20 000 000 NE mennyiség szükséges. Előfor­dulhat természetesen, hogy súlyosabb meg­betegedés esetén, így akut szélütés kezelé­séhez nagyobb dózis szükséges. Ebben az esetben a hatásos mennyiség általában 7 000- -36 000 NE/kg testsúly óránként. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példákkal világítjuk meg, anélkül, hogy az oltalmi kör a példákra korlátozódna. 1. példa A Molecular and Cellular Biology, 5(7), L750-1759 (1985) szerint előállított transzfor­máit CHO sejtvonalból nyert t-PA-t kroma­tográfiás úton tisztítjuk, majd a t-PA-t 0,17 M nátriumcitrátot és 0,01 vegyes% Tween 80- -t tartalmazó pH = 5,5 vizes oldat formájában összegyűjtjük. Az oldatot sósavval pH = 3,0- -ra állítjuk és H-10 szűrőn (Amicon Ltd, Anglia) ultraszűrés segítségéve] besűrítjük. A koncentrált vizes oldatot gélszűrő oszlopon (Sephadex G-150) 0,01 vegyes % Tween 80-t tartalmazó pH = 3,00,85 törneg%-os sóoldattal eluláljuk. A t-PA tisztított vizes oldatát egy­szer felhasználható művesével besűrítjük. Az oldatot nátriumhidroxiddal pH = 5,5-re állít­juk és a szuszpenziót 2 órán keresztül 4 °C hőmérsékleten állni hagyjuk. A kicsapott t­­-PA-t 4 °C - hőmérsékleten 30 percen keresz­tül 4000 g fordulattal centifugáljuk. A t-PA szemcséket 0,85 vegyes % nátriumkloridot és 0,01 vegyes% Tween 80-t tartalmazó vizes ol­datban feloldjuk és sósavval pH = 3,0-ra ál­lítjuk. A feloldáshoz annyi sóoldatot haszná-* lünk, hogy a t-PA koncentrációja 7 500 000- -10 000 000 NE/ml legyen. Ezt az oldatot a fenti sóoldattal tovább hígítjuk, sósavval pH = 3,0-ra állítjuk és a fenti sóoldat 10 ve­­gyes% mannitolt tartalmazó oldatával hígítjuk 5 000 000 NE/ml t-PA és 25 mg/ml mannitol koncentráció eléréséig. A kapott oldatot ste­rilre szűrjük és 1 ml-enként üvegfiolába töltve -35 °C hőmérsékletre hűtjük. A váku­um szárítást 0,05 Torr nyomáson végezzük. Mintegy 24 óra elteltével a hőmérsékletet fo­kozatosan 5 °C-ra emeljük és ezen az érté­ken tartjuk 16 órán keresztül. Ezután a hő­mérsékleten 25 °C-ra emeljük és a nyomást 0,02 Torr-ra csökkentjük és további 24 órán keresztül ezen az értéken tartjuk. Ezután a fiolákat 600 Torr nyomású nitrogén atmoszfé­ra alatt lezárjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents