195725. lajstromszámú szabadalom • Növény fejlődést serkentő hatású készítmények

2 195725 3 A találmány tárgya új, növény fejlődést serkentő hatású készítmények, amelyek eny­­vet, fagyást és/vagy. kocsonyásodást gátló anyagot és konzerválószert tartalmaznak vi­zes oldatban. A találmány tárgya továbbá nö­vény fejlődést serkentő vetőmag csávázó ké­szítmények, amelyek enyvet, vizet, fagyást és/vagy kocsonyásodást gátló anyagot, fun­­gicidet és/vagy inszekticidet, adott esetben konzerválószert tartalmaznak nedvesítő és/ /vagy diszpergáló és/vagy színező és/vagy viszkozitást szabályozó és/vagy puffer hatá­sú segédanyag mellett. A növényfejlődést serkentő hatású ké­szítmények eredményesen használhatók a nö­vényekre, vagy a vetőmagvakra juttatva a fejlődés, a növekedés, vagy a csírázás ser1- kentésére, peszticid hatóanyagokkal keverve pedig célszerűen azok növény fejlődést gátló hatásának ellensúlyozására. A találmány sze­rinti készítmények, vagy peszticides változa­taik eredeti tömény állapotukban, vagy vízzel higitott formában juttathatók a növényre (permetezés, kenés, bemártás), vagy a vető­magra (csévá2ás). A növénytermesztésben számos növény fejlődést serkentő hatású készítmény ismere­tes. Ezek hatóanyagai a legkülönfélébbek le­hetnek. A leggyakoribbak a makro és mikro tápelemeket (N, P, K, Mg, Zn, Cu, Fe, Co ... stb.) tartalmazó szerves, vagy szervetlen ve­­gyületek, vagy a speciális hatásmódú vegyü­­letek, mint pl. a 2-klór-etil-foszfonsav (ETE­­FON). A 185.420 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leirás olyan bioaktiv növényvédelmi készítményt ismertet, amelynek hatóanyagai a természetes fehérjék ammónium-fém-komple­­xei. Az ilyen hatóanyagú készítményeket fő­leg vetőmagcsávázás formában alkalmazzák. Előállításukra meglehetősen nehézkes és bo­nyolult kémiai eljárás szolgál. E szerint a vízben oldhatatlan természetes fehérjéket (kazein, szójaprotein, vagy búzaglutin) olyan módon teszik vízoldhatóvá, hogy azokat vizes közegben a fehérje tömegére vonatkoztatva 1-3 tömeg% ammóniával és vizoldható réz (II)-, cink-, kobalt (II)-, titán (IV)- és molibdén (IV)-sók valamelyikének 0,01-10 tö­­meg%-nyi mennyiségével reagáltatják. A re­akciót előnyösen 60-80 °C közötti hőmérsék­leten, ionmentes vizet alkalmazva, ammónia gázzal, vagy 25 tömeg%-os vizes ammónia ol­dattal hajtják végre. Az ily módon előállított ammónium-fém-komplexeket 5-25 tömeg% mennyiségben filmképezö anyagként használ­ják vizet, emulgálószert, konzerválószert, be­­vonatlégyitót és adott esetben finoman disz­­pergált növényvédőszert, vagy növényvédő­­szer hatóanyagot és színezéket tartalmazó csávázó kompozíciókhoz. Ezeknek a készitményeknek - az előállí­tásukra szolgáló nehézkes kémiai eljáráson túlmenően - az a hátrányuk, hogy a vetőmag felületén megszáradva meglehetősen kemény, rideg vízoldhatatlan bevonatot képeznek, amely jóllehet kedvező a csávázó készítmény peszticid komponenseinek a vetőmaghoz ra­gasztása szempontjából, ugyanakkor nem kí­vánatos a mag csírázása és a növény további fejlődése szempontjából. Kutató munkánk során célul tűztük ki a természetes fehérje alapú, magcsávázó adalék kompozíciók előállításának egyszerűsítését, továbbá olyan készítmény összetétel kialakí­tását, amely az eddigieknél lényegesen haté­konyabban segíti a vövény fejlődését., külö­nösen a kezdeti, csírázási szakaszban. Az eljárás egyszerűsítése céljából eleve vizoldható természetes fehérjéket választot­tunk alapanyagként. Ezek közül legalkalma­sabbnak bizonyult az állati eredetű csont-, bőr- és halenyv. Különösen jó minőségű csá­vázó adalék készítményt sikerült előállíta­nunk csontenyvböl. A kompozíció összetételé­nek kialakítása során a legtöbb gondot a hi­deg enyv oldat folyékony állapotban való tartása és tartósítása okozta. A feladatot ugyanis úgy kellett megoldanunk, hogy a csávázó adalék komponensei egyszerre bizto­sítsák a készítmény optimális fizikai kémiai és biológiai paramétereit kompozíció formában és beszáradt magcsávázó benovat formában is. A vizsgálatok során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti ké­szítménnyel kezelt növények lényegesen erő­teljesebb fejlődést mutatnak, mint az ilyen célra használt ismert készítménnyel kezeltek. A magvacsávázásra használt találmány sze­rinti készítmény pl. a vetőmag felületén be­száradva, majd újra nedves környezetbe jut­va reverzibilisen vizet vesz fel - ellentétben a kazein-ammónium-féra-komplexekkel -, ezál­tal a mag felületén olyan rugalmas, vízát­eresztő réteg képződik, amely nem csak le­hetővé teszi a csírázást, hanem annak fejlő­dési ütemét fokozni is képes. Ezen felisme­résre alapozva dolgoztuk ki a találmány sze­rinti készítmények optimális összetételét. A találmány szerinti növény fejlődést serkentő hatású készítmények 1-20 tömeg% enyvet, előnyösen csont-, bőr- vagy haleny­­vet, 40-98 törneg% vizet, 0,1-20 tömegé fa­gyási és/vagy kocsonyásodást gátló anyagot (pl. etilénglikolt, glicerint, karbamidot vagy magnéziumkloridot) és 0,1-1 tömeg% konzer­válószert tartalmaznak (pl. benzoesavat, p­­-hidroxi-benzoesavat, szalicilsavat, gluta­­minsavat, p-klór-m-krezolt, 2-fenil-fenolt, benzil-fenoll, 4-nitrofenolt és ezek sóit., cél­szerűen Nu-benzoátot). A találmány szerinti növény fejlődést serkentő vetőmag csávázó készítmények a fentieken kívül tartalmaznak még 0,05-35 tö­megé ismert fungicid és/vagy inszektieid ha­tású hatóanyagokat, vagy ezek keverékét, 0,5-20 tömeg% ismert nedvesítő és/vagy disz­pergáló és/vagy színező és/vagy viszkozitást szabályozó és/vagy puffer hatású anyagokat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents