195722. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként delta2-1,2,4-triazolin-5-on-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás delta2-1,2,4-triazolin-5-on-származékok előállítására

15 195722 16 l-[4-klór-2-fluor-5-/l-(2-(2-metoxi-et­oxi)-etoxi-karbonil)-etoxi/-fenil]-4-(di­fluol— metilJ-S-metil-A^l^^-triazolin-S-on (56. sz. vegyület) előállítása (12. re­akcióvázlat) 2,93 g (0,01 mól) (IV) képletű vegyület, 9,06 g (0,0498 mól) 2-klór-propionsav-2-(2- -metoxi-etoxi)-etil-észter és 1,66 g kálium­­-karbonát 50 ml acetonitrillel készült szusz­penzióját visszafolyató hűtő alkalmazáséval 70 °C-on keverés közben 8 órán ót forral­juk, majd szobahőmérsékletre hűtjük és az oldhatatlan részt kiszűrjük. A szűrletet be­­péroljuk, majd etil-acetátot adunk hozzá. Az etil-acetátos fázist vízzel mossuk, szárítjuk, és bepároljuk. A kapott olajos anyagot szá­raz oszlopkromatograféléssal tisztítjuk. így 4,2 g terméket kapunk. Kitermelés: 89%. n2fi.°D=l,5052. A találmány szerinti készítmények ható­anyagát képező AZ-l^á-triazolin-ö-on-szár­­mazékok egynyári és évelő gyomok irtására alkalmasak gyapotföldön, rizsföldön, gyümöl­csösökben és mocsarakban. Példaként a ve­lük irtható gyomnövényekre a kakaslábfűt (Echinochloa crus-galli Beauv., az igen ve­szélyes, rizsfőldeken termő, Gramineae csa­ládba tartozó gyomot), monochoriát (Monocho­­ria vaginalis Presl, a rizsföldeken növő, igen veszélyes, a Pontederiaceae családba tartozó gyomot), a kisvirágú ernyősnövényt (Cype­­rus difformis L., a rizsföldeken növő, Cype­­raceae családba tartozó egynyári gyomot), karcsú dárdasást (Eleocharis acicularis Rö­mer et Schultes, a rizsföldek tipikus, veszé­lyes, Cyperaceae családba tartozó évelő gyomnövénye, amely mocsarakban és vízmo­sásokban is megterem), nyílfüvet (Sagittaria pygmaea iq., a rizsföldek, a mocsarak és ár­kok jellegzetes, veszélyes, Alismataceae csa­ládba tartozó évelő gyomnövénye), sást (Scirpus juncoides Roxb. var. Hotarui Ohwi, a rizsföldek, mocsarak és árkok Cyperaceae családhoz tartozó egynyári gyomnövénye), fekete ürmöt (Artemisia princeps Pamp., a müveit és müvelettlen földeken egyaránt nö­vekvő, Compositae családba tartozó évelő gyomnövényt) nagy ujjasmuhart (Digitaraia adscendcus Henr., a gyapot földek és gyü­mölcsösök tipikus, igen veszélyes, Gramineae családba tartozó gyomnövényét), gishi-gishit (Rumex japonicus Houttuyn, a gyapotföldeken és országutak mellett növő, Polygonaceae családba tartozó évelő gyomnövényt), ernyős sást (Cyperus iria L., a gyapotföldeken és országutak mellett növő, Cyperaceae családba tartozó egynyári gyomnövényt), disznóparéjt (Amaranthus varidis L, a gyapotföldeken, el­hagyott földeken és országutak mellett növő, Amaranthaceae családba tartozó egynyári gyomnövényt) és szerbtövist (a szójabab 16. példa igen veszélyes, Compositae családba tartozó, egynyári gyomnövényét) említhetjük. Mivel az (I) általános képletű a2-1,2,4- -triazolin-5-on-származékok kiválóan irtják a gyomot akár pro-, akár poszt-emergens álla­potban, herbicidekként alkalmazhatók vetés (ültetés) előtt vagy utón a talaj kezelésére, a növekedési időszak alatt a talaj kezelésére, ültetés (vetés) előtti permetezésre vagy pél­dául szójabab, gyapot, kukorica és hasonló kultúrnövényekben permetezésére a haszon­­növény növekedési időszaka alatt. Ezen kívül ezek a származékok alkalma­sak gyomirtásra a rizsfőldeken növö rizs fejlődésének kezdeti és középső szakaszában, sőt általános gyomirtásra is alkalmazhatók például a rizsföldek közötti barázdákban, mezőgazdasági utakon, vízmosásokban, legelő­kön, sírkertekben, parkokban, utakon, ját­szótereken, az épületek környékén levő mű­veletlen területeken, művelésre alkalmassá tett területeken, sínek között és erdőkben. A leghatékonyabban akkor végezhetjük el a kezelést, ha a gyomok még nem keltek ki, de nem feltétlenül szükséges a vegyületeket a gyomok kikelése előtt alkalmazni. A találmány szerinti készítmények előál­lítása szokásos módon történik, és a haszná­lat szempontjából előnyös formákat állítunk elő. A találmány szerinti hatóanyagokat meg­felelő inert hordozóanyagokkal és kívánt esetben segédanyagokkal keverjük " össze megfelelő tömegarányban, és oldás, diszper­­gálás, szuszpendálás, mechanikus keverés, impregnilás, adszorpció vagy adhézió után megfelelő készítményeket, például szuszpen­ziókat, amulgeálható koncentrátumokat, olda­tokat, nedvesíthető porokat, porokat, granu­látumokat vagy tablettákat állítunk elő. A mezőgazdasági készítményekben hor­dozókért szilárd vagy folyékony hordozó­anyagoi at alkalmazhatunk. Megfelelő szilárd hordozóanyagokra példaként a növényi ere­detű porokat, például szójalisztet, gabona­lisztet, falisztet, fűrészport, fakéreg lisztet, porított dohányszárat, porított mogyoróhéjat, korpát, porított cellulózt, növények extrakci­­ós maradékát; szálas anyagokat, például pa­pírt, hullámpapírt hulladék anyagokat; szin­tetikus polimereket, például porított szinte­tikus gyantákat; szervetlen vagy ásványi termékeket, például agyagokat (például kao­lint, bentonitül és savas agyagot), talkumfé­­léket, (például talkumot és pirofillitet), szilí­ciumtartalmú anyagokat [például diatomaföl­­det, homokot, csillámot és fehér szenet (erő­sen diszpergált kovasav, amelyet finoman po­rított 1 idratálL szilicium-dioxidnak vagy hid­ratált Lovasa vnak is neveznek, és néhány' más kereskedelmi termék, amely' fökompo­­nensként kalcium-szilikátot tartalmaz)], akti­vált szenet, jjoritott ként, habkövet, kaiéinál! diatonu.földet, őrölt téglát, hamut, homokot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents