195722. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként delta2-1,2,4-triazolin-5-on-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás delta2-1,2,4-triazolin-5-on-származékok előállítására

3 195 A találmány tárgya hatóanyagként a2-1,-2-4-triazolin-5-on-származókokat . tartalmazó herbicid készítményekre és a a2-1 ,2,4-triazo­­lin-5-on-származékok előállítására vonatkozik. A találmány szerinti herbicid készítmé­nyek hatóanyagát képező (I) általános képle­­tü A^-l^-l-triazolin-ö-on-szárniazékok (I) ál­talános képletében R jelentése hidrogénatom; alkélifématon; adott esetben halogénatommal szubszti­­tuált 1-6 szénatomos alkilcsoport; adott esetben halogénatommal monoszubsztitu­­ált 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport; 3-6 szénatomos alkenilcsoport; 3-6 szénato­mos alkinilcsoport, (1-4 szénatomos alk­­oxi)-(l-4 szénatomos alkil)-csoport, (1-4 szénatomos alkil)-tio-(l-4 szénatomos al­­kil)-csoport, (1-4 szénatomos alkil)-szul finil-(l-4 szénatomos alkil)-csoi>ort, (1-4 szénatomos alkil)-szulfonil-(l-4 szénato­mos alkil)-csoport, (1-4 szénatomos alk­­oxi)-(l-4 szénatomos alkoxi)-(l-4 szén­atomos alkil)-csoport, vagy a fenilrészen egy vagy két halogénatommal vagy egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal adott eset­ben helyettesített benzilcsoport. Az (I) általános képletű A^l^^-triazo­­lin-5-származékok új vegyületek, és a szak­­irodalomban még nem írták le őket. A Sho-57-108079 (1982) és Sho-57-181069 (1982) sz. közzétett japán szabadalmi leírás (Kokai) szerinti herbicid készítmények ható­anyaga hasonló szerkezetű, mint a találmány szerinti (I) általános képletű A2-l,2,4-triazo­­lin-5-on-származékok. Felismertük, hogy a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények hatékony herbicid hatással rendelkeznek és alkalmasak mezőgazdasági alkalmazásra. Azt is felismertük, hogy a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények különösen kiváló herbicid hatással rendelkeznek viszonylag alacsony dózisban is, és fitotoxicitásuk ala­csonyabb, mint a fent említett közzétett leí­rásokban szereplő herbicid hatóanyagoké. A találmány tárgyát A2-l,2-4-triazo­­lin-5-származékokat 0,1-50 tömeg%-ban ható­anyagként tartalmazó herbicid készítmények képezik. A találmány tárgya továbbá eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállí­tására, amelyek képletében R jelentése hidrogénatom; adott esetben halogénatommal helyettesített 1-6 szén­­atomos alkilcsoport; adott esetben halo­génatommal monoszubsztituált 3-6 szén­atomos cikloalkilcsoport; 3-6 szénatomos alkenilcsoport; 3-6 szénatomos alkinil­csoport; (1-4 szénatomos alkoxi)-(l-4 szénatomos alkil)-csoport; (1-4 szénato­mos alkil)-tio-(l-4 szénatomos alkil)-cso­­port; (1-4 szénatomos alkil)-szulfinil-(l­-4 szénatomos alkill-csopcrt; (1-4 szén­atomos alkil)-szulfonil-( 1-4 szénatomos alk:l)-csoport; (1-4 szénatomos alkoxi)­­— (1-1 szénatomos alkoxi)-(l-4 szénatomos alk 1 (-csoport.; I (1—4 szénatomos alkoxi)­­-karbonil-( 1-4 szénatomos alkil(-csoport; a. fenilrészen 1 vagy 2 halogénatommal vagy 1 vagy 2 1-4 szénatomos alkoxi­csoporttal vagy egy nitrocsoporttal, (1- -4 szénatomos alkoxij-karbonil-csoport­­tal, fenoxicsoporttal vagy 1-4 szénato­mos alkilcsoporttal adott esetben helyet­tesített benzilcsoport; oc-metil-benzil­­-csoport vagy' fenetilcsoport. Ezeket az (I) általános képletű vegyüle­teket az alábbiakban leírt A/, B/, vagy 0/ módszer segítségével állíthatjuk elő. Az A/ módszert az 1. reakcióvázlaton, a B/ mód­szert a 2. reakcióvázlaton, míg a C/ módszert a 3. reakcióvázlaton mutatjuk be. Az 1. reak­cióvázlatban R jelentése a fentiekben meg­adott, Z1 jelentése klór-, bróm- vagy jód­­atom. A 2. reakcióvázlatban R jelentése a fentiekbrn megadott, Z2 jelentése halogéna­tom. A 3. reakcióvázlatban R jelentése a fen­tiekben megadott, X jelentése halogénatom vagy hidroxilcsoport. A találmány szerinti (I) általános képle­tű A^l^^-triazolin-ö-on-származékokat az a) eljárés szerint egy (II) és egy (III) álta­lános képletű vegyület, a b) eljárás szerint egy (IVj általános képletű vegyület és egy (V) általános képletű vegyület, míg a c) el­járás szerint egy (VI) és egy (VII) általános képletű vegyület reagáltatásával állíthatjuk elő egy inert oldószerben egy bázikus ve­gyület jelenlétében vagy jelenléte nélkül. A fenti reakciókban inert oldószerként bármely olyan inert oldószert alkalmazha­tunk, amely a reakciót nem befolyásolja károsan, például aromás szénhidrogéneket (benzol, toluol, xilol és hasonlóak), alifás szénhidrogéneket (n-hexán, ciklohexán és hasonlóak), alkoholokat (metanol, etanol, pro­panol, etilén-glikol és hasonlóak), ketonokat (metil-étil-keton, ciklohexanon és hasonlóak), rövidszénláncú alifás karbonsavésztereket (etil-ace':át vagy hasonlóak), étereket (tet­­rahidrof rí án, dioxén és hasonlóak), rövid­szénláncú zsírsavamidokat (dimetil-formamid, dimetil-ccetamid és hasonlóak),vizet, dime­­til-szulfoxidot vagy halonló vegyületeket em­líthetünk példaként. A fenti oldószereket ön­magukban vagy egymással keverve is alkal­mazhatja k. A c) eljárás során, amikor egy alkoholt alkalmazunk oldószerként, előnyösen egy (VI) általános képletnek megfelelő alkoholt alkal­mazunk. A fentiekben említett reakciók során bá­zikus ágensként szervetlen bázikus vegyüle­tek, például alkálifém-hidridek (nátrium-hid­­rid és hasonló vegyületek), alkálifém-hidr­­oxidok (nátrium-hidroxid, káliuin-hidroxid és hasonló vegyületek), alkálifém-karbonátok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 3

Next

/
Thumbnails
Contents