195717. lajstromszámú szabadalom • Gyorsított rekultivációs eljárás homoktövis felhasználásával, kólönösen devasztált területeken
2 195717 3 A találmány tárgya gyorsított rekultivációs eljárás homoktövis felhasználásával, különösen devasztált területek, működő és felhagyott bányák meddőhányóinak mezőgazdasági hasznosítására. A devasztált területek újrahasznosítására számos eljárás vált ismertté. Ezek egyik jellemző csoportja a gyepesítést, legelőgazdálkodást tekinti célnak. Ezeket az eljárásokat összefoglalóan ismertetik Bryan Marrison, George llojze, Don Welch: Everdimental prognózis keep paci with exposion a Canadion Mining Joranal 1.06 k.5. számában megjelent összefoglaló publikációjukban. Egy további igényesebb ismert újrahasznosítási eljáráscsoportnál a füvesítéssel együtt fákat és cserjéket is telepítenek. A legkorszerűbb ilyen eljárásokat ismertetik Fred J. Brenner: land rechamation after Strip Coal Miring in the United Stales: Mining Magazine 153. k. 3. sz. alatti publikációjukban. A fenti eljárások mindegyikének közös hátránya, hogy szükséges a telepítést megelőzően egy humusztakaró réteget létesiteni. Ezt, valamint a különböző hasznosításokhoz szükséges humusztakaró vastagságokat részletesen tárgyalja dr. A.K. Jones, Mr. ME Chamley: Restoration of Landfill fites Mine and Qually 15. k. 10. sz. megjelent publikációja. A szükséges humusztakaró létesiLés igen magas költségeinek csökkentésére, elsősorban gyengébb termőrétegek felhasználásának, vagy vékonyabb takarórétegek létesítésének elősegítésére ismertté vélt eljárási lépés a mész alkalmazása, melyet A. J. Schmidt Landrechnaiton after mirring Qunrdion F 498 publikációja ismertet. A humusztakaró létesítésének, mint. fő költségtényezőnek, elkerülésére irányul a 170.178 magyar lajstromszámú szabadalom szerinti eljárás, mely az ismert terep és vízrendezési, valamint erózióvédelmi eljárásokat is részletesen ismerteti. A találmány célja a területek alkalmassá tétele az eredeti mezőgazdasági műveléssel azonos célra. A találmány lényege, hogy a talajjavításra és tápanyagtárolásra a mezőgazdaságban régóta ismert tőzeg helyett, a tőzeg egy idősebb, olcsóbb változatát a lignitet alkalmazza, így gyenge minőségű talajokat is fokozatosan mezőgazdaságilag haználhatóvá tesz. Az eljárás azonban igen hosszadalmas, állandó művelési és növényvédelmi, valamint gondozási tevékenységgel párosul, és bár a humusztakaró létesítési költségeit csökkenti, újabb költségtényezőket eredményez, így számottevően nem válik olcsóbbá, viszont sokkal munkaigényesebb. A találmány célja a fenti hiányosságok megszüntetése. A találmány feladatit olyan rekultivációs eljárás létrehozása, mely egyúttal termesztési eljárás is lehet, és amellyel létrehozott növényi kultúra gyorsan fejlődik, gyorsan takar, és gyorsan termőre is fordul. Növényvédelmi, öntözési, művelési szempontból igénytelen, humusztakaró létesítését nem igényli, mindezek következtében olcsó és gazdaságos. Cél továbbá, hogy a tájba és az ipari-mezőgazdasági agromerációs környezetbe egyaránt harmónikusan illeszkedjék. A találmány gyorsított rekultivációs eljárás homoktövis felhasználásával különösen devasztált területek mezőgazdasági hasznosítására, melynek sorén, a szükség szerinti területelőkészitést követően rekultivélandó területre nyír és/vagy akácfákat homoktövissel vegyesen, csoportosítva telepítünk. A termény szüretelése szempontjából előnyös, ha a telepítést 5-10 m sortávolságú sorok mentén végezzük. Az ültetvény fejlődésére előnyös, ha a homoktövist a fákkal azonos sorokban, a fákkal váltakozva telepitjük, a homoktövis porzós: termós egyedeinek arányát pedig 1:20-1:2 arányban választjuk meg, és a homoktövis gyökerének környezetébe perlitet juttatunk, célszerűen oly módon, hogy a perlitet az ültetéskor az ültetéséhez használt földhöz keverjük, amikoris a perlit: föld arányt előnyösen 1:3-1:10 közé választjuk. Ugyancsak előnyös növénytársulás fejlődésre, ha arra időszakonként perlitet juttatunk, amit célszerűen növénytápanyagokkal keverünk. Hasonlóan előnyös, ha a beültetendő terület felszí riközeli rétegébe, az ültetés előtt, perlitet keverünk, amikoris a keverést célszerűen szántással hajtjuk végre. Amenynyiben a terület előkészítése szükséges, úgy a telepítést megelőzően terep és vízrendezési munkát végzünk, amikoris a rézsűket célszerűen teraszosan képezzük ki, miközben a terület felszínközeli rétegébe perlitet és műtrágyát keverünk. Amennyiben a rendezést követően, ill. a rekultivélandó területen nincs növénytakaró, vagy az igen szegényes, úgy előnyös, ha a telepítés előtt a rekultivélandó, illetve a rendezett területre pillangós növényt és/vagy gyepet, előnyösen tarackos búzafüvet tartalmazó gyepkeveréket telepítünk, melyet kifejlődése után, az ültetés előtti szántás alkalmával, a perlittel együtt a terület anyagához keverünk. Fejlődési, művelési és telepítési szempontból egyránt előnyős, ha az ültetvény sorait a teraszokon hosszirányban telepitjük. A találmány szerinti eljárás az ismert terep és vízrendezési, útépítési, erózióvédelmi és biológiai rekultivációs alapozási munkál: mellőzésével az alábbiakban egy példa keretében kerül ismertetésre, A tereprendezés során a rézsüket teraszosra alakítjuk ki, melynek sorén a teraszok osztástávolságét kis csúszásveszélyű, azaz kis lejtésű, ill. nagyobb tőmörödésü anyagból lévő területen, 10-15 m-re, szélességét 6-9 inre választjuk meg. Amennyiben a terület csúszásveszélye nagy, azaz a lejtése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
