195714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomtatott huzalozású lemezek egyes részeinek nemesfém rendszerrel való szelektív bevonására, különösen peremcsatlakozók érintkező felületeinek előállítására

5 195714 6 bevonására szolgáló nemesfém rétegek felvi­tele előtt a fém marató-maszk szelektív eltá­volítására nincs szükség és a nemesfém be­vonat csak a szükséges felületeken kerül felvitelre tekintet nélkül arra, hogy ezek a felületek a nyomtatott huzalozásé lemez mely részein helyezkednek el. A kitűzött célt úgy érjük el, hogy a nemesfém bevonatokat a teljes rajzolatot sza­badon hagyó galvanizáló maszk által határolt szabad felület meghatározott részein, a még összefüggő rézfelületen hozzuk létre egyébként ismert fémleválasztási eljárással - oly módon, hogy a nemesfém bevonatrend­szerrel ellátandó felületeket ideiglenes váltó­maszk felrakásával határoljuk körül, amely ideiglenes váltómaszk azokat a felületeket ta­karja, amelyekre nem kerül nemesfém, majd a nemesfém bevonatrendszer elkészülte után az ideiglenes váltómaszkot eltávolítjuk, a nemes­fémmel bevont felületekre újabb ideiglenes váltómaszkot borítunk és a galvanizáló maszk által szabadon hagyott felületeket - egyéb­ként ismert módon - maratásálló fémbevonat­tal látjuk el. A kitűzött célt oly módon is elérjük, hogy a nemesfém bevonatokat a teljes rajzo­latot szabadon hagyó galvanizáló maszk által határolt szabad felület meghatározott részein, a még összefüggő rézfelületen hozzuk létre - egyébként ismert fémleválasztási eljárással - oly módon, hogy a nemesfémmel ellátandó fe­lületeket ideiglenes váltómaszkkal takarjuk le, és a galvanizáló maszk által szabadon ha­gyott felületekre - egyébként ismert módon maratásálló fémbevonatot választunk le, majd az ideiglenes váltómaszkot eltávolítjuk és a nemesfémmel ellátandó felületeket újabb ideiglenes váltómaszkkal határoljuk körül, és a galvanizáló maszk által szabadon hagyott felületeken - egyéként ismert fémleválasztási eljárással - nemesfém bevonatrendszert ho­zunk létre. A találmányt a továbbiakban ábrák alap­ján ismertetjük, ahol az 1. ábra a korábban részletezett tech­nika állása szerinti nyomtatott huzalozású le­mez szélét, a 2. ábra az 1. ábrán látható lemez A-A metszetét, a 3a. és 3b. ábrák a találmány egy elő­nyős foganatosítási lépéseit, a 4a. és a 4b. ábrák pedig a találmány szerinti eljárás egy speciális alkalmazásának lépéseit mutatják. Amint az a bevezetőben leírtakból is ki­derül, az ismert eljárások során a 3 összekö­tősáv az 1 érintkezők galvanizálása során azért szükséges, mert az összefüggő rézfelü­let hiányában ez biztosítja az éramhozzáve­­zetést. Mindez feleslegessé vélik, ha az 1 érintkezők nemesfémmel - pl. arannyal - való bevonásá­ra előbb, még az összefüggő rézréteg meglé­tekor kerül sor. Ebben a fázisban a galvani­zálásra nem kerülő felületeket még galvani­záló maszk (szilárd fotoreziszt) takarja. Az 1 érintkezők sávjának (peremcsatlakozók) sze­lektív aranyozásához azonban a 2 vezetősá­­vokat le kell takarni. Ennek legegyszerűbb módja a korábban már bemutatott 4 maszkolószalag megfelelő helyen való felragasztása. (A 2 vezetősávok teljes felületének letakará­sára azért nincs szükség, mert ebben az esetben az arany galvénfürdöbe az áramköri lapnak csak kis része merül.) Az ón-ólom galvánizólásakor viszont az 1 érintkezők sávját kell letakarni, ami szintén 4 maszko­lószalag felragasztásával is történhet. A ta­lálmány szerinti eljárásban a foganatosítási módok tárgyalásakor a 4 maszkolószalag he­lyett az 1. és II. véltómaszk megjelöléseket használjuk, utalva arra, hogy egyik a másik eltávolítása után kerül felhelyezésre és min­dig olyan helyen a lapnak, melyet az előző nem takart. A találmány szerinti eljárásnak egy elő­nyös foganatosítási módja rajzolatgalvanizá­lással lehet tehát az alábbi: 1. mechanikai műveletek (darabolás, fúrás, csiszolás a szakemberek számára ismert módon) 2. furatfémezés (az ismert módon) 3. ábrafelvitel (szitanyomással vagy fotore­­ziszttel, előhívás) 4. I. váltómaszk felvitel (amelynek sorén körülhatároljuk azt a területet, ahol a galvanizáló maszk szabadon hagyta a nemesfémmel bevonandó felületeket. 5. érintkezők aranyozása (nikkel+arany, egyébként ismert módon) 6. az I. véltómaszk eltávolítása 7. az II. vátlómaszk felvitele (ahol a II. váltómaszk széleitől 1-2 mm-rel túl­nyúlik a nemesfém bevonat, mely túl­­nyúlás takarékossági okokból tovább csökkenhető) 8. rajzolat galvanizálás (ismert módon; az ón-ólom bevonat az aranyozott felületek 1-2 mm-re túlnyúló részeire is levá­lasztásra kerül) 9. a II. váltómaszk eltávolítása 10. a fotoreziszt (galvanizáló maszk) eltávo­lítása 11. maratás 12. egyéb kiegészítő műveletek (pl. ón-ólom megömlesztés, melynek során a II. váltó­maszk alól túlnyomó aranyozott felülete­ken is megömlik az ón-ólom, ötvöződik az arannyal és így folyamatos, diffúziós kapcsolat jön létre a szelektív aranyo­zással ellátott felületek és a hozzákap­csolódó rajzolat között közbenső határ­vonal nélkül.) A fenti technológia csak a fontosabb műveleteket jelöli és nem tér ki azokra a lé­pésekre, amelyek alkalmazása ezeken belül értelemszerű (öblítés, oxidmentesítés, retu­­sálás stb.) Az I. és II. váltómaszkok felhe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents