195705. lajstromszámú szabadalom • Polietilén-tereftalát dielektrikumú villamos kondenzátor, különösen forrasztható chip-alkatrészként való alkalmazásra és eljárás annak előállítására

195 705 A találmány szerint a fémrátétekkel (14,15) ellátott lapos tekercses kondenzátor testet (9) járulékos hőkeze­lésnek vetjük alá, amelynek során a hőmérséklet szoba­­hőmérsékletről 200—250° C véghőmérsékletre 1—5 órán keresztül növeljük, majd a véghőmérsékletet 1—65 órán keresztül fenntartjuk azzal, hogy a hőntartás ideje a vég­­hőmérséklettel fordítottan arányos, és így a kívánt, leg­­alább.50%-os kristályosodási mértéket létrehozzuk. Á találmány tárgya villamos kondenzátor, amely leg­alább egy oldalon fegyverzetként fémréteggel ellátott di­elektrikum rétegekből áll, amely dielektrikum rétegek részben kristályosított és előzsugorított polietilén-teref­­talátból vannak, a fegyverzetek az ellenpólus szerint vál­­takova a kondenzátortest homlokfelületeire felvitt, elő­nyösen fémszórással felvitt fémrátétekkel villamosán ösz­­sze vannak kötve, és a dielektrikum rétegek egy tömbbé vannak rétegelve, vagy egy laposra préselt tekerccsé van­nak alakítva. . A találmány tárgya továbbá eljárás egy kondenzátor előállítására forrasztható csip-alkatrészként való alkalma­zásra, amelynek során részben kristályosított polietilén­­-tereftalátból levő, legalább egyik oldalán fémezett di­elektrikum rétegekből tekercs alakú kondenzátor testet állítunk elő, amelyet ezután önmagában ismert módon laposra préselt tekerccsé alakítunk, és előzsugorítjuk, majd a homlokfelületekre a dielektrikum rétegeken levő fegyverzetek váltakozva történő csatlakoztatásához fém­rátéteket viszünk fel. A tálálmány tárgya továbbá eljárás kondenzátor elő­állítására, különösen csip-alkatrészként való alkalmazásá­ra, amelynek során legalább egyik oldalán fémezett poli­­etilén-tereftalát szalagokat, előnyösen hullámosítva, egy dobra kiindulási kondenzátorrá rétegelünk, majd a ki­indulási kondenzátort a rétegek síkjára merőlegesen a kí­vánt kondenzátorokká, választjuk szét, miközben adott esetben egy adott számú, legalább egy anyakondenzátort alkotó dielektrikum rétegre és fegyverzetre kapacitás szempontjából hatástalan közbenső réteget, majd erre is­mét, a következő anyakondenzátornak a kapacitás szem­pontjából hatásos dielektrikum rétegeit és fegyverzeteit visszük fel, és az így kialakított kiindulási kondenzátor homloklapjait érintkező réteggel látjuk el, ezután még a dobon mintegy 150°C-os hőkezelés közben előzsugorí­­tással a rögzítést létrehozzuk, és csak ezután végezzük a kívánt kondenzátorokká történő szétválasztást a közben­ső rétegeknél és az azokra merőleges irányban. A jelen találmány szerinti kondenzátorok lehetnek laposra préselt tekercskondenzátorok vagy tömb- vagy rétegkondenzátorok, amelyek önmagukban jól ismertek. Laposra préselt tekercskondenzátorok és azok elő­állítása számos irodalmi helyről ismert, ezért azok irodal­mi hivatkozására nincs szükség. A jelen találmány szerin­ti . tömb- vagy rétegkondenzátorok, valamint azok előál­lítása ismeretes például az 1 764 541 számú DE szabadal­mi leírásból (melynek megfelel a 3 670 378 és a 3 728 765 számú US szabadalmi leírás). Ezeket a kondenzátorokat már eddig is nagyon nagy darabszámban (napontá több mint 1 millió darabot) gyártották, és amelyek a piacon megtalálhatók. A tömb- vagy rétegkondenzátoroknak egy másik faj­tája, amelyekre a jelen találmány szintén vonatkozik, is­mert a P 33 42 329.6 számú DE szabadalmi bejelentés­ből. Ezek a kondenzátorok ellentétben a szokásos tömb­­.vagy rétegkondenzátorokkal, bifiláris kialakításúak, és 2 , ily módon induktivitásszegények. Egy ilyen kondenzá­tort szemléltet a mellékelt 3. ábra, amelyet az alábbiak­­ban, az ábrák ismertetése során még részletezünk. A polietilén-tereftalát dielektrikumú, ismert villa­­g mos kondenzátorok a dielektrikumnak.a különösen jó dielektromos és villamos tulajdonságai miatt a gyakorlat­ban nagyon széles körben elterjedtek és beváltak. Ha azonban ilyen kondenzátorokat csip-alkatrész­ként nyomtatott áramköri lapra kell rögzíteni, akkor ne­­jq hézségek lépnek fel, amelyek abban állnak, hogy a fo­lyékony forraszanyag hője következtében, amelynek a hőmérséklete maximálisan 260°C-t ér el, és amely folyé­kony forraszanyaggal közvetlenül vagy közvetve mint­egy 10 másodpercen keresztül érintkeznek, a kondenzá­lj tor dielektrikumában változások állnak be, mint például jelentős járulékos zsugorodás, a kondenzátor testének deformálódása, a fémrátétek leszakadása és a dielektri­kum jellemzőinek megváltozása (veszteségi tényező, di­elektromos állandó), így eddig attól el kellett tekinteni, „q hogy ezeket a kondenzátorokat csip-alkatrészként alkal­mazzák. Ilyen esetekben kényszerűségből kerámia die­­elektrikumú kondenzátorokhoz kellett visszanyúlni,' vagy olyan műanyag szigetelésű kondenzátorokat kellett alkalmazni, amelyek különleges kialakításúak voltak, és .c költséges szerkezeti kialakítással azokat a hőbehatástól védeni kellett. A tömb- illetve rétegkondenzátóroknak egy dobon történő előállításánál további nehézségek lépnek fel. E- zek a nehézségek abban állnak, hogy a dobra több anya- 2q kondenzátornak (gyűrűnek) a feltekercselésénél a menet­nyomás belülről kifelé haladva csökken, és a kondenzá­tor rögzítését szolgáló hőkezelésnél a legbelül levő anya­kondenzátorok (gyűrűk) nagyobb nyomásnak vannak ki­téve, ami a zsugorítási művelet által jön létre. A külső 2j anyakondenzátorok a kisebb nyomás következtében a rögzített kiindulási kondenzátorban kisebb kapacitásúak. Ez a kapacitás lényegesen kisebb, mint például a legbel­ső anyakondenzátoré, amely eltérés még a 20%-ot is ki­teszi. Ezek a nehézségek főleg rendkívül vékony dielekt- 4Q rikum rétegek alkalmazása esetén lépnek fel, például 3 pm vastagságnál, vagy ennél vékonyabb deielektrikum­­nál. Annak érdekében, hogy a kívülfekvő anyakondenzá­torokból kialakított kondenzátorok kapacitását kiegyen­lítsék, ezidáig ezeknek a kondenzátoroknak a hosszát az anyakondenzátorokról történő leválasztásnál nagyobb értékűre hagyták. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan villamos kondenzátor kidolgozását, amely a hőmérsékletre kevés­bé érzékeny, és amely különösen csip-alkatrészként való jq alkalmazásra szolgál, és amelynek a beépítési hőmérsék­lettartománya 200°C hőmérsékletig terjedhet, továbbá, amelynek az előállítása során a tömb- illetve rétegkon­denzátorok eketéii a kapacitás-értékek különbsége a bel­ső és külső gyűrűk között minimális értékre csökkent­­gg hető. A találmány célja volt továbbá egy ilyen kondenzá­tor előállítási eljárásnak a kidolgozása. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt villamos kon­denzátorral a találmány szerint úgy értük el, hogy á poli­­etilén-tereftalátból levő dielektrikum rétegek kristályosí­­gQ tási foka legalább 50%-os, előnyösen legalább 55%-os, az olvadáspont entalpiájának meghatározására szolgáló dif­ferenciál -tennoanalízisscl mérve.______________ Az olvadáspont entalpiájának differenciál-termoana­­lízissel történő meghatározási eljárása széles körben is- 65 mert és általánosan használatos.

Next

/
Thumbnails
Contents