195697. lajstromszámú szabadalom • Megjelenítő berendezés
1 195 687 2 A találmány tárgya berendezés túlnyomású gőzrendszer részére, az előremenő gőzvezeték kondenzvizének a visszatérő kondenzvízvezetékbe való betáplálására, és ezáltal a gőzrendszer hőhasznosítása hatásfokának növelésére. Ismeretes, hogy a gőztávvezetékben adott távolságokban víztelenítési pontokat kell létesíteni, ahol a gőzvezetékben keletkező falmenti filmkondenzáció vizét a gőzvezetékből eltávolítsák, nehogy a gőzrendszert vízütés érje. A kivezetett kondenzvizet a technika állása szerint különböző módokon vezetik el: a/ Külön vezetéket építenek ki a víztelenítési pontokon kivezetett víz gyűjtésére és hőközpontba való visszavezetésére. Ennek a megoldásnak jeJentős hátránya a külön vezeték építésére fordítandó költség, amely a gőzvezeték és a visszatérő kondenzvíz vezetéken kívül egy harmadik vezetéknek, azaz a kivezetett kondenzvíz vezetékének kiépítését igényli, b/ A gőzvezeték víztelenítési helyein kivezetett forróvizet helyilég hasznosítják. Ilyen lehetőség például a forróvíznek kertészetekben fűtés céljából való felhasználása. Bár ez a megoldás hasznos, azonban csak igen korlátozott számú esetekben van mód a hasznosításra, c/ A kivezetett forróvizet szikkasztó aknába eresztik. Ez a megoldás a leghátrányosabb energiamérleget eredményezi. A kivezetett kondenzvíz hője ugyanis teljes egészében elvész, de az igen költséges ioncserélt víz is veszendőbe megy. Általános tapasztalat, hogy a c/ pont szerinti megoldás a legáltalánosabb. A gőz távvezetékből kivezetett kondenzvíz fent említett elvezetési módjai kézikönyvben, szakkönyvekben találhatók. Ezek közül megemlítjük: dr. Kiss Róbert: Távhőellátási zsebkönyv. Műszaki Kiadó Í977. Korach Marcell: Távhőellátási hálózatok magas és mélyépítése. Műszaki Kiadó 1978. Az általánosan alkalmazott, és fenti a — c pontok szerinti megoldások közösjelleinzőjeként említjük, hogy a gőztávvezetékben szállított friss gőz nyomása közel egy nagyságrenddel nagyobb nyomású, mint a gőz félhasználásának helyétől visszavezetett kondenzvíznek a kondenzvízvezetékben uralkodó nyomása. Emiatt eddig nem volt megoldható, hogy a gőztávvezetékből kivezetett telített állapotú vizet közvetlenül a visszatérő kondenzvízvezetékbe lehessen bekötni. Ez a telített állapotú víz ugyanis alacsonyabb nyomású kondenzvezeték bekötési pontján azonnal kigőzölögne és a gravitáció beszakítaná a visszatérő vezetéket. Ez az oka annak, hogy ha telített állapotban lévő vizet helyileg hőhasznosítás céljára nem lehet alkalmazni, úgy más megoldás hiányában ezt a fonóvizet a szabadba engedik. Az így keletkezett hőveszteség és a forróvíznek környezetet károsító hatása azonban igen tekintélyes lehet. Célunk a fe.nt emlitett hátrányok kiküszöbölése és olyan berendezés kialakítása, amely lehetővé teszi; hogy a telített állapotú kondenzvíz nyomását és hőjét a gőzvezeték víztelenítési helyein olyan mértékben csökkenthessük, hogy a gőzvezetékből kivezetett kondenzvíz és a gőzrendszer kondenzvezetékében áramló víz összekeverhető legyen, másszóval hogy a.gőztávvezeték víztelenítési pontjain kibocsátott telített állapotú víz végül is a visszatérő kondenzvezetékbe legyen beköthető. Az ismert berendezések és módszerek hátrányaüiak kiküszöbölésén túlmenően a találmány szerinti célkitűzésünk továbbá, hogy a távvezetéki víztelenítési víz hőtartalinának teljes egészét 2 — a szigetelési veszteségektől eltekintve - a távvezetéki rendszerben hasznosítsuk és ezzel a teljes gőzrendszer hőhasznosítása hatásfokának növelését tegyük lehetővé. A találmány szerinti berendezés kialakításának lehetőségét az a felismerés képezi, hogya gőztávvezetékből kieresztett víztelenítési vizet olyan hőcserélővel hűthetjük le, amely hőcserélőnek hűtőközegét a visszatérő vezetékben áramló kondenzvíz alkotja. A találmány tárgya berendezés túlnyomású gőzrendszerek részére az előremenő gőzvezeték kondenzvizének a visszatérő kondenzvízvezetékbe való betáplálására, és ezáltal a gőzrendszer hőhasznosításának hatásfok növelésére, ahol az előremenő gőzvezeték víztelenítési pontjain elhe lyezett vízzsák egy kondenzautomatával felszerelt kondenz szerelvényen át hő és nyomáscsökkentő türtály be menetéhez csatlakozik. A gőzrendszernek visszamenő kondenzvezetéke van A találmány szerinti berendezés újdonsága abban van hogy a hő és nyomáscsökkentő tartályt egy puffertartáh alkotja, amelynek alján levő kivezetése olyan hőcserélc egyik ágán van átvezetve, amely ágának hűtött kivezetése egy. a kondenzvíz áramlási irányába a hőcserélő utániévá bekötési pontban van a kondenzvízvezetékbe bekötve. / hőcserélő másik ágán a kondenzvízvezeték van átvezetve. A hőcserélő puffertartályhoz csatlakozó bemeneté é: a hőcserélő kivezetése között egy — célszerűen segedener giát nem igénylő-hőmérsékletkülönbséget érzékelő és sza bályozó szerv van elhelyezve, amelynek beavatkozó elem, a hőcserélő beinenete élé van kapcsolva. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott hő cserélő egyik célszerű kiviteli alakja úgy van kialakítva hogy a hőcserélő egyik ágát a kondenzvezeték, a másil ágát a kondenzvezetékre tekercselt néhány menetű esc alkotja. Ilyen módón előnyösen a kondenzve/.ctékbet áramló kondenzvizet használjuk hűtőközegként a célbó hogy a távvezetéki kondenzvíz hőmérséklete a kondenzve zetéki nyomás telítési hőmérséklete alá hűljön. Ebben a esetben a két víz gravizáció veszélye nélkül keverhető ősz sze. Ez azáltal válik lehetővé, hogy a kondenzáramlás töbl nagyságrenddel nagyobb vízértek áramot képvisel, mint a egyébként sokkal forróbb távvezetéki víztelenítés vizénél vízérték árama. A találmány szerinti berendezés rendkívül nagy elő nye abban van, hogy a gáztávvezetékből kivezetett kor den'zvíz teljes hőtartalma, de maga az ioncserélt víz is rendszeren belül marad, nem megy veszendőbe. A találmány szerinti berendezés pélclakénti kivitel alakját rajz alapján ismertetjük részletesen, ahol az I. ábra a technika állása szerint kiépített gőztávvezetéke szemlélteti, a rendszerhez tartozó kondenzvezetékke együtt, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés kapcsold si vázlatát szemlélteti vázlatosan. Az 1. ábra a technika állása szerint kiépített gőztáv vezetéket, annak víztelenítési pontjain a kondenzvíz kive zetésére szolgáló berendezést mutatja, valamint a gőztáv vezeték gőzének felhasználási helyétől a gőz íe rrási ira nyába épített kondenzvezetéket. Amint az 1. ábrán látha tó, az 1 előremenő gőztávvezeték víztelenítési helyen eg; 2 vízzsák helyezkedik el, amelynek kivezetése egy 3 kor, denzszekrény bevezetéséhez csatlakozik. A 3 kondenz szekrényben egy 4 kondenzautomata helyezkedik el amelynek feladata, hogy a gőzvezetékből csak vízfázis; közeg távozhassák. A kondenzautomata működésének fel tétele az, hogy az automatán - mint szelepen - cső nyo máscsés a priinernyomásnaklO-15%-a legyen, fgy a kor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
