195688. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kétvizkörös ipari kazántelepek előírt minőségü kazán tápvizének gazdaságos előállítására
1 195 688 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés, két vízkörös ipari kazántelepek előírt minőségű kazán tápvizének gazdaságos előállítására. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés főleg kis - és közepes nagyságú ipari üzemek gőzellátásának gazdaságos biztosítására szolgál, amely lehetővé teszi nagy kondenzvízveszteség esetében is, hogy a vízminőségi előírások betartását teljes vagy részleges sótalanító berendezés létesítése nélkül lehessen biztosítani. A kazánokban termelt gőzt az ipartelepeken technológiai célokra és fűtésre, iHetőleg használati melegvíz készítésére használják fel. A technológiai folyamatban általában a termelt gőz kisebb vagy nagyobb része veszendőbe megy, illetőleg olyan mértékben szennyeződik, hogy a szennyezett gőz kondenzátuma kazán tápvízként már nem fogadható vissza. Az égéssel fűtött kazánokba csak igen jó minőségű tápvizet szabad betáplálni a vízkövesedés és egyéb korróziós problémák megelőzése érdekében. A tápvíz minőségét, azaz a vízben található szennyeződések /sók, oxigén, széndioxid, és egyéb szerves valamint szervetlen anyagok/ megengedhető mennyiségét szabványok határozzák meg. Hazánkban jelenleg az MSZ 15200 sz. szabvány-előírás határozza meg a gőzkazánok részére megengedhető minőségi tápvizek paramétereit. Olyan esetekben amikor a fogyasztóktól kevés, vagy a megengedhetőnél szennyezettebb, tehát a gőzkazánba már vissza nem táplálható kondenzvíz tér vissza, a szükséges jó minőségű pótvizet csak részleges, vagy teljes sótalanító vízelőkészítő berendezésekkel lehet előállítani. Ismeretes, hogy ezek a berendezések igen költségesek, bonyolultak, ezért a szükséges pótvíz igen drágán állítható elő. Ezen vízelőkészítő berendezések további hátránya, hogy igen nagy helyet igényelnek, jelentősen megnövelik a beruházási, valamint üzemviteli - vegyszerenergia - költségeket, és hátrányos továbbá, hogy különleges szakismerettel rendelkező kezelő személyzetre van szükség üzemben tartásukhoz. Ismeretes, hogy a nem megfelelő minőségű tápvíz betáplálása a gőzkazánokban súlyos károsodást idézhet elő, és hogy a vízkövesedés adott esetben a gőzkazán robbanását is okozhatja. Erre vonatkozó adatot például az ALLIANZ-HANDBUCH der Schadenverhütung 4. Dampferzeuger című fejezete /165. oldal/, amely szerint a kis ipari kazánok csoportjánál a bekövetkezett károsodások 50%-a a nem megfelelő vízminőségre vezethető vissza. Célunk, hogy a találmányunk szerinti kapcsolási elrendezéssel a fönt vázolt vízelőkészítési problémák jelentős költségráfordítását nagy mértékben csökkentsük, és hogy a részleges vagy á teljes sótalanító rendszerű vízelőkészítő berendezések létesítését feleslegessé tegyük. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésben mindössze egy igen egyszerű és olcsó önmagában ismert nátrium.' ioncserélő vízlágyító berendezés alkalmazását javasoljuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés újdonságát az a felismerés alkotja, hogy a kazántelepről a fogyasztói gőzellátási egyrészt a kazán útján, másrészt pedig egy olyan felületi clgőzölögtető útján biztosítjuk, amely utóbbinak fűtését a gőzkazán gőzvezetékéről biztosítjuk. Ezen két gőzszolgáltató berendezés egymástól teljesen szétválasztott tápvíz ellátást kap. Az égéssel fűtött gőzkazánnál a tápvízminőséget a vonatkozó szabványos vízminőségi előírás alapján biztosítjuk, míg a gőzzel fűtött elgőzölögtetőnél a vízminőséget a kazán felügyeleti előírás szabja meg. A gőzkazán megfelelő tápvízminősége a. találmány szerinti .kapcsolási elrendezés szerint az alkalmazott nát-2 riurti-ioncserélős kazántelepi pótvízelőkészítő berendezés által ügy biztosíthatunk, hogy a felületi elgőzölögtető összes kondenzátuma mindig a kazán tápvízkörébe van vezetve, és fontossági sorrend szempontjából ugyancsak elsődlegesen van odavezetve a fogyasztóktól visszatérő kondenzátum is. Ily "módon a kazán tápvízköre a vízlágyítóból, azaz a nátrium—ioncserélős pótvízelőkészítő berendezésből jövő pótvizet csak üzemzavar esetén kaphat, illetőleg folyamatosan csak olyan kis mennyiséget, ami mellett az előírt tápvízminőség biztosítható. A kazán tápvízköre által már nem igényelt mennyiségű fogyasztói kondenzátum a találmány szerinti kapcsolási elrendezés útján a felületi clgőzölögtető tápvízkörcbe ömlik át, és ezen tápvízkor póttápvíz igénye automatikus szabályozással a nátrium—ioncserélős pótvízelőkészítő berendezés útján elégíthető ki. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege tehát abban van, hogy a részleges vagy teljes sótalanítós vízelőkészítő berendezés létesítése és üzemeltetése szükségtelenné válik, ha a találmány szerint a gőzkazánban megtermelt gőzt, illetőleg annak nagyobb részét nem adjuk ki közvetlenül a fogyasztóhoz, hanem ennek a gőznek egy részét, adott esetben nagyobb részét a felületi elgőzőlögtetőben használjuk fel fűtőközegként, és ennek eredményeként a szennyezésmentes tiszta kondenzátum gyakorlatilag teljes mennyiségben visszatáplálható a gőzkazán tápvízkörébe. A felületi elgőzölögte tő tehát a gőzkazánban megtermelt gőzzel fűtött olyan berendezés, amely nincs kitéve az égés közvetlen hőhatásának, a vízkövesedés miatt kazánrobbanás nem fordulhat elő, ezért a vízminőségi előírások a felületi clgőzölögtető üzemeltetésére lényegesen enyhébbek, mint a gőzkazánokra előírt vízminőségi paraméterek. A felületi elgözölögtetőbe betáplált rosszabb minőségű tápvízből termeli gőz azonban a forralás következtében /desztilláció/ a tápvízben még bennelévő szennyeződéseket gyakorlatilag már nem tartalmazza, azokat iszapolással eltávolíthatjuk, minek következtében a felületi elgőzölögtetőben termelt gőzből visszatérült kondenzátum ezért mindig gőztiszta minőségű, amely a gőzkazán tápvizeként is felhasználható. A találmányunk szerinti kapcsolási elrendezés ezen fenti lehetőséget hasznosítja, amikor a fogyasztótól viszszatérő kondenzátumot, illetőleg annak szükséges részét használja fel a gőzkazán pótvizeként. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésben lévő csapadék tartály rendszer kialakítása, és szabályozásának beállítása biztosítja, hogy a gőztiszta kondenzátum felhasználása a fontossági sorrend szerint történjék, azaz elsődlegesen a szükséges mennyiségű pótvizet a gőzkazán tápvízkörébe tápláljuk, és a felületi clgőzölögtető tápvizeként az ezen felül rendelkezésre éllé összes gőztiszta kondenzátum és az egyszerű olcsó nátrium—ioncserélős vízlágyítóval előállított pótvíz csakis a föltétien szükséges mennyiségben kerül felhasználásra. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés kétvízkörös ipari kazántelepek előírt minőségű kazán tápvizének gazdaságos előállítására, ahol a kazán gőzkivezető csonkja szelepen át a fogyasztóhoz csatlakozik, míg a fogyasztó kondenzvíz kivezető csonkja csapadéktartályon csapadék-szivattyún és gáztalanító—tartályhoz csatlakozó tápszivatytyűn át a kazán kondenzvíz bevezető csonkjához csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés újdonsága abban van, hogy a kazán gőzkivezető csonkja egy felületi elgőzölögtető fűtőágán át kondenzgőz leválasztó elem és 5 10 15 20 25' 30 35 40 45 50 55 60 65
