195676. lajstromszámú szabadalom • Fluidágyas berendezés, különösen fémalkatrészek hőkezelésére

195 676 A találmány tárgya fluidágyas berendezés, különö­sen fémalkatrészek hőkezelésére. Ismeretesek olyan fluidágyas berendezések, ame­lyeknek a fluidágyat képező hőálló szemcséket befogadó, hőálló anyagból készült köpenyük, a köpenyt alulról le­záró, fluidizáló gázt bevezető nyílásokkal rendelkező ros­télyuk, valamint a köpeny belső terében elrendezett, vé­dőtokkal ellátott villamos fűtőtesteik vannak(lásd példá­ul R.W. REYNOLDSON: Controlled Atmosphere Flui­dised Beds for the Heat Treatment of Metals, Heat Treat­ment of Metals, 1976. 4, p. 92-100). Hiányosságot je­lent ezeknél a berendezéseknél, hogy a tokozás folytán (amely mechanikai cs kémiai behatások ellen védi a fűtő­testeket) romlik a hőátadás, és nagy mértékben megnő a felfűtési idő. A hivatkozott publikáció említi úgynevezett ás­ványi szigetelésű, fémköpenyes fűtőelemek alkalmazását is, hozzátéve, hogy ezeknél rendkívül fontos az egyenle­tes fluidizáció, mivel a pangó helyeken bekövetkező túl­­mciegedések a berendezés tönkremeneteléhez vezethetnek. Ez a megoldás tehát csak korlátozott mértékben és kizá­rólag alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléseknél alkalmaz­ható (mintegy 500°C-ig). Igen lényeges hiányossága en­nek is a hosszú felfűtési idő. A találmány célja az említett lűányosságok kikü­szöbölése. A találmány feladata tehát olyan fluidágyas be­rendezés létrehozása, amelynél a villamos fűtőtestek és a munkatér között jó a hőátadás, a felfűtési idő rövid, el­maradnak a helyi túhnclegedések és az ebből eredő káro­sodások, továbbá növelhető az üzemi hőmérséklet. A feladat megoldása olyan fluidágyas berendezés, különösen fémalkatrészek hőkezelésére, amelynek a fluid­ágyat képező hőálló szemcséket befogadó, hőálló anyag­ból készült köpenye, a köpenyt alulról lezáró, fluidizáló gázt bevezető nyílásokkal rendelkező rostélya, valamint a köpeny belső terében elrendezett, védőtokkal ellátott villamos fűtőteste van, és amelynél a találmány értelmé­ben a villamos fűtőtest védőtokján belül is fluidizálható hőálló szemcsék vannak és a védőtoknak fluidizáló' gázt bevezető és elvezető nyílásai vannak. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kivi­teli alakjánál a villamos fűtőtest védőtokja mindkét végén nyitott cső, amelynek hossztengelye párhuzamos a kö­peny belső terébe bevezetett fluidizáló gáz fő áramlási irányával. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a villamos fűtő­test védőtokjának fluidizáló gázt bevezető nyílása külön gázforráshoz csatlakoztatott légcsatornával van összeköt­ve. Előnyös, ha a találmány szerinti berendezésnek a kö­peny felső részébe pótlevegőt bevezető csővezetéke van. Előnyös továbbá, ha a rostély levegővel hűtött hőcserélő­vel van ellátva, és a pótlevegőt bevezető csővezeték a hő­cserélő kimenetére van csatlakoztatva. Végül előnyös, ha a villamos fűtőtest és a berende­zés munkatere között védőfal, célszerűen védőrács van. A találmányt a következőkben a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az. 1. ábra az első példa szerinti berendezés hosszmet­szete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés felülnézete, a 3. ábra a második példa szerinti berendezés hossz­metszete, és a 4. ábra a harmadik példa szerinti berendezés hosszmetszete. Az 1-2. ábrák szerinti berendezésnek Itőálló anyagból (célszerűen acélból) készült hengeres 1 köpenye van, amelyet alulról körtárcsa alakú 2 alaplapon elrende­zet 3 rostély zár le. A 3 rostély fluidizáló gázt bevezető g nyílásokkal van ellátva (célszerűen úgynevezett szivacske­rámiából van kialakítva). A 3 rostély alá 2 alaplap közpon­ti furatába illesztett 4 csőcsonkon át vezetjük be a gázt. Az 1 köpeny alsó pereme és a 2 alaplap között to­roid alakú 6 hőcserélő van elrendezve, amelynek belső já­­rata 5 csatlakozáson át (nem ábrázolt) levegőforrással pl. kompresszorral) van összekötve. Az 1 köpeny belső terében, annak hossztengelyé­vel koaxiális osztókor mentén egyenletesen elosztva villa­mos 7 fűtőtestek vannak függőlegesen elrendezve. Az ,_ egyes 7 fűtőtestek hőálló acélból készüli, hengeres cső alakú védőeszközzel, célszerűen 9 védőtokkal vannak el­látva. amelynek alsó és felső vége bevezető 12 és elveze­tő 13 nyilasi képez. A 9 védőtokoktól az 1 köpeny hossztengelye felé ezzel koaxiális, hengeres cső alakú 8 védőrács van elren­dezve. Ezen belül van a berendezés tulajdonképpeni 15 munkatere. Az 12. ábrák szerinti berendezés üzemeltetése so­rán a hőke/.elni kívánt munkadarabokat a 3 rostélyra he­lyezzük, majd az 1 köpenyen belüli teret körülbelül 2/3 25 részig tűzálló szemcsékkel ( például korundszemcsékkel) töltjük fel. Ezután bekapcsoljuk a villamos 7 fűtőtesteket, és a 4 csőcsonkon át fluidizáló gázt, az 5 csatlakozáson át pedig hűtőlevegüt vezetünk be. A felfelé áramló fluidizáló gáz által lebegtetett szemcse rendszer (fluid ágy) gyors és 30 hatékony hőátadást biztosít a 7 fűtőtestek és a 15 munka­térben levő munkadarabok között. A 6 hőcserélőben áramló levegő, amely a 3 rostélyt a túlmelegedéstől védi, annak hőtartalmát részben felvéve a külső térbe távozik. A 8 védőrács a 7 fűtőtesteket védi a 35 mechanikai behatásoktól, sérülésektől. A védőeszközök, célszerűen a 9 védőtokok, ame­lyeknek palástja lehet teljesen zárt vagy perforált is, meg­akadályozzák a 7 fűtőtestek helyi túlmelegedését. A 9 vé­dőtokok belső tere is tűzálló szemcsékkel van feltöltve, 40 amelyeket a 12 nyílásokon át belépő és a 13 nyílásokon át távozó fluidizáló gáz tart lebegésben. A 3. ábra szerinti berendezésnél a 9 védőtokok al­só végei körgyűrű alakú, az 1 köpennyel koaxiális 10 lég­csatornával vannak összekötve, amely 11 csőcsonkon át 45 (nem ábrázolt) külön gázforrásra van csatlakoztatva. Eb­ben az esetben a 15 munkatérben, illetve a 9 védőtokon belül egymástól függetlenül szabályozható a fluidizáció, ugyanakkor elkerülhető, hogy a munkatérben alkalmazott gáz károsítsa a 7 fűtőtesteket. 50 A 8 védőrács a 3. ábrán nincs feltüntetve, de ter­mészetesen itt is alkalmazható. A 4. ábra szerinti berendezésnél a 7 fűtőtesteket a 8 védőrács és az 1 köpeny-által alkotott védőtok veszi kö­rül, és ebben is tűzálló szemcséket lebegtetünk a 4 cső­­csonkon át bevezetett fluidizáló gáz segítségével, amely a gyűrű alakú 12 nyíláson ál lép be és az ugyancsak gyűrű alakú 13 nyíláson át távozik. További eltérés, hogy a (> hőcserélőből kilépő fel­melegedett levegő 14 csővezetéken át az 1 köpeny felső 00 részéhez- vau vezetve, amelybe körös-körül belépve táplál­ja az éghető fluidizáló gázok égését, tehát vegyes fűtésűvé teszi a berendezést, javítja annak hatásfokát, és csökkenti a környezetszennyezést. A pótlevegö beléptetése a fluidi­­zált közeg felső szintje fölött, az 1 köpeny magasságának 05 mintegy 3/4-énél történik. 2

Next

/
Thumbnails
Contents