195637. lajstromszámú szabadalom • Terméshozamnövelő és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagukat képező helyettesített nitro- és ciano-guanidin-származékok előállítására

25 195 637 26 6. példa A citokininszerű hatás hatásmechanizmusának vizsgálata szőve t te ny és/.e tb cn A citokininek résztvesznek, illetve befolyásolják a növényi sejtosztódást. Egy ismeretlen vegyidet cito­kininszerű hatása akkor tekinthető bizonyítottnak, ha képes helyettesíteni egy ismert citokinint olyan módon, hogy meghatározott táptalajon jelenlétében egy citokinin-függő sejttenyészet növekedni képes. Az Acme-fajtájú szójabab sziklevélszövetéből szár­mazó kallusz-tenyészeteknek egy citokininre van szükségük agar-agar táptalajon való növekedésükhöz. Ezeket a kallusz-tenyészeteket használjuk ennél a ki­­értékelési módszernél annak megállapítása céljából, hogy a találmány szerinti vegyületek elősegítik-e a sejtosztódást. A kalluszt vitaminokat, ásványi sókat, 3 % szacha­rózt, 0,9 % agar-agart és 2 p. p. m. mennyiségben naf­­talin-ecetsavat fPNAS, 54. 1052—1058 (1965)] tar­talmazó táptalajon végzett másodlagos tenyésztéssel állítjuk elő. Alihoz, hogy a kallusz növekedjék, nor­mális körülmények között 10~* 7 mól N6-benzii-ade­­nin adagolására van szükség. A kísérleti táptalajokat tehát ügy készítjük el, hogy elhagyjuk az ismert cito­kinint, azaz az N6 -benzil-adenint és különböző kon­centrációkban a vizsgálni kívánt vegyületekkel helyet­tesítjük. 15 mm*60 mm méretű, műanyagból készült Petri-csészékbc a vizsgálni kívánt vegyüieteket tartal­mazó agar-agar táptalajból 6-6 ml-t öntünk. A kal­luszt a másodlagos tenyésztéshez használt lemezekről lekapaijuk, óvatosan kis darabokra töljük és az alap­táptalajjal hígított agar-agarral keverjük össze. Ezután az így kapott elegyből 2—2 ml-t rétegezünk mind­egyik kísérleti táptalajra. A csészéket sötétben tart­juk 25 °C-on 8 napon át, majd megvizsgáljuk a kal­lusz növekedését a különböző kísérleti táptalajokon. A kapott eredményeket az V. táblázatban adjuk meg. V. táblázat Citokinintől függő szövettenyészet növekedésének serkentése adott táptalajon Kísérleti vegyüld Koncent­ráció (P- P- ni.) Növekedő kallusz százaléka3'1 Kezeletlen kontroll 0 0,3 l-(3,5-Diklór-fenil)-3-0,1 4,0 nitro-guanidin 0,3 100,0 1,0 100,0 l-Nitro-3-(3-trifluor-0,3 8,0 metil-4-fluor-fenil)-1,0 100,0 guanidin 3,0 100,0 10,0 100,0 V. táblázat folytatása Koncent-Növekedő Kísérleti vegyüld ráció kallusz (p. p. rn.) százaléka1*^ 1 (3 -Me toxi-benzil )-3 -3,0 15,0 nitro-guanidin 10,0 100,0 30,0 100,0 100,0 100,0 Ns -benzil-adenin 10~7M 100,0 a) = a növekedést vizuálisan vizsgáljuk, összehason­lítva a kicsi barna sejtcsomókat (nincs növekedés) azokkal, amelyek nagyok és fehér színűek (van növekedés) Az V. táblázat eredményeiből látható, hogy a talál­mány szerinti vegyületek képesek az N6-benzil-adenin helyettesítésére, vagyis citokininszerű hatásúak. 7. példa Leveles saláta leveléből vágott korongokon végzett öregedési vizsgálatok Helyileg vásárolt Romainc-féle salátából levél­­korongokat kcs/ítünk, majd kezelésenként 4 4 korongot olyan Petri-csészékbe helyezünk, amelyek a Whatman cég 1. számú szűrőpapírját és a kísérleti vegyületből 10 p. p. m.-oyi mennyiséget (0,2 % ace­­tonnal) vagy 100 p. p. m.-nyi mennyiséget (2 % ace­­tonnal) tartalmazó kísérleti oldatot tartalmaznak. A csészéket sötétben szobahőmérsékleten 5 napon át tá­roljuk, majd a korongokat dimetil-formamiddal extra­háljuk és a klorofill abszorpcióját 663 nm-nél méljük. A kapott eredményeket a VI. táblázatban adjuk meg. VI. táblázat Saláta-lev élkorongokon a kísérleti vegyületek öregedés elleni hatásának vizsgálata Kísérleti vegyüld Koncent­ráció (p. P- m.) A klorolill­­megtartásban a kezeletlen kontrolihoz képesti %-os növekmény 3-Trifluor-metil-fenil-diciándiamid 100 18 l-Benzil-3-nitro-guanidin 10 18 l-Nitro-3-(3-trifluor-mctil­fenil)-guanidin 100 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Thumbnails
Contents