195631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefineket tartalmazó szénhidrogén-elegy előállítására polimer hulladékokból
5 195 631 6 4. példa A 2. példában leírt reaktorban tisztított és aprított 1/3 tömegrész polietilént, 1/3 tötnegrész poli(vinil-kloritl)-ol, 1/3 tömeg lés/, polipropilént tartalmazó 5 keverék polimer dcgradálását végeziiik. A keveréket egy 10 dm3 térfogatú tartályban 350 '’C-ra előmelegítettük és ezen a hőfokon tartottuk a teljes mennyiségű klór sósav formában történő távozásáig. A sósavat lúgos mosótoronyban kötöttük meg. A reaktor 10 átlaghőmérséklete 590 °C. A futófelülettől 3 mm és ÍO mm távolságokban mért hőmérsékletkülönbség kisebb, mint 1 °C volt. Az óránként betáplált 4,0 kg tömegű alapanyagból nyert termék: 13,4 % sósav, 84 % szobahőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotú 15 viszkózus C4-C35 szénatomszámú olefineket tartalmazó szénhidrogén elegy, 1,2 % gáz halmazállapotú anyag cs 1,4 % koksz. A cseppfolyós halmazállapotú anyag jód-bróm száma 80 gr 1/100 gr, aromás szénhidrogén-tartalma 1,5 % volt. .5. példa A megtisztított polietilén degradálását a 2. és ^5 1. példánkban leírt reaktorok sorba kapcsolásával végeztük. Ennek során az óránként 8,0 kg 300 °C-ra előmelegített anyagot az 530 °C átlaghőmérsékietű csőreaktorba, majd innen az 1. példánkban leírt 3q 500 °C hőmérsékletű reaktorba tápláltuk. A termékként kapott szénhidrogén elegy fő tömegében C4 — Cu szénatomszámú olefineket tartalmazott. Az óránként betáplált 7,0 kg tömegű.anyag 97 %-a cseppfolyós halmazállapotú, 2 %-a gáz halmazállapotú termé- 35 két eredményezett. A cseppfolyós anyag olefintartalmára jellemző jód-bróm szám 145 gr 1/100 gr. 6 6. példa (ellenpélda) j 40 A 2. példában leírt reaktorban a tisztított és aprított 280 °C-ra előmelegített polietilén degradálását 650 C átlaghőmérsékleten végezve a termék összetétele jelentősen megváltozott. Az óránként 4 kg 45 tömegű polietilénből szobahőmérsékleten 37,1 % cseppfolyós halmazállapotú, 52,4 % gáz halmazállapotú anyag és 10,5 %-nyi koksz keletkezett. A cseppfolyós termék 3,3 % aromás és 96,7 % C4—Cl9 szénalomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz (N1MSZ 50 60110 szerint meghatározva), jód-bróm száma 162 gr 1/100 gr. 7. példa (ellenpélda) Az 1. példánkban ismertetett reaktorban és módon tisztítatlan 1/2 tömegrész aprított polipropilén és 1/2 tömegrész. aprított polietilén degradálását 560 C átlaghőmérsékleten végeztük azzal a különbséggel, hogy nem használtuk a belső reilux kialakítására alkalmas feltétet és a gőz-folyadék elegyet nem kevertük. Az óránként betáplált 4 kg tömegű alapanyagból 97,8 % cseppfolyós és 2 % gáz halmazállapotú anyagot nyertünk. A cseppfolyós termék olcllntartalmára jellemző jód-bróm szám 55 g 1/100 gr, dermedéspontja +39 °C, míg a többi példában a dermedéspont + 10 °C alatti volt. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy olcsó hulladék nyersanyag felhasználásával a kiindulási anyagra vonatkoztatva 45—55 %-ban olefines kettős kötésű vcgviiletckcl tartalmazó elegy állítható elő, amely tisztítás nélkül esetenként Irakcionálás után további szintézisek alapanyagát képezheti. A találmány szerinti paraméterektől eltérő esetben a keletkező termék a nagyobb aromás cs diolefin tartalom miatt csak költséges tisztítási eljárások alkalmazása után használható kémiai szintézisek alapanyagaként. A táblázat jellemzőit az alábbi szabványok szerint vizsgáltuk: Desztillációs próba: MSZ 11737 Diolefin tartalom és aromás vegvületek részaránya: NIMSZ 60110. A szerkezetre utaló csoportok meghatározására mind az olefinek, mind pedig a szénhidrogének cselén az infravörös spektroszkópiai módszert alkalmaztuk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás 4-34 szénatomos alfa-olefineket tartalmazó szénhidrogén elegy előállítására polimer hulladékokból, azzal jellemezve, hogy — előnyösen önmagában ismert módon tisztított és aprított — hulladék polietilént és/vagy hulladék polipropilént és adott esetben hulladék poli(vinil-klorid)-ot tank- és/vagy csőreaktorban 250- 610 °C, előnyösen 350—580 C hőmérsékleten, 0,5 9 h 1, előnyösen 0,7 6 h 1 lérsebesség mellett, intenziven kevert, gőz-folyadék fázisban hőbontjuk oly módon, hogy a reaktor hőközlő felületétől 3 mm és 10 mm távolságokban mért hőmérsékletkülönbség 5 °C — előnyösen 3 °C — alatti. 2. Az I .igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve hogy a hőbontást sóiba kapcsolt cső- és tankreakh ban hajtjuk végre. Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal Akiadásért felel: I timer Zoltán osztályvezető Megjeleni: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COI’YLUX Nyomdaipari és Sok;zorosí(ó Kisszövetkezet
